A vaddal való ütközés a sofőrök rémálma

A vadgázolás két veszélyes üzem találkozását jelenti, mert az autóvezetés és a vadászat is fokozott veszéllyel járó tevékenységnek számít. Egy ilyen találkozás természetszerűleg akkor következik be, amikor a vad kilép az úttestre, elüti az autó, vagy nekimegy a járműnek, és így közúti baleset történik. A vadgazdálkodási törvény tavaly júliusi módosítása is megerősíti azt, hogy a vaddal való ütközésért automatikusan sem az autós, sem a vadgazdálkodó nem felelős. A jogszabály ezen pontjában azt is figyelembe veszik, hogy a vad életmódjából, táplálkozási és szaporodási viselkedéséből adódóan bármikor, bármerről kiugorhat az úttestre. Tehát ilyenkor mindenki a saját kárát viseli. Persze csak akkor, ha a történtekért egyik fél felelőssége sem állapítható meg, mondta el Győrvári Attila.

A vaddal való ütközés elkerülése érdekében körültekintően válasszuk meg a sebességet

Kivétel jelent, ha bizonyítani lehet, hogy valamelyik fél hibázott. Ilyen például a megengedett sebesség túllépése, a nem az időjárási, látási és útviszonyoknak megfelelő vezetés. A lakott területen kívüli főútvonalon a 90-es megengedett legnagyobb sebesség nem azt jelenti, hogy annyival is kell menni bármely időjárási körülmény mellett. Tehát ezekben az esetekben a gépjárművezetőt terheli a felelősség a baleset miatt. A vadászatra jogosultat is illeti felelősség, ha számára felróható cselekedetek vagy körülmények miatt futott ki a vad a közútra. A törvény megfogalmazása szerint ilyen egy rosszul megszervezett társas terelővadászat, amelynek következtében a vadat kiterelik a közútra, illetve a vadgazdálkodási berendezések (etetők, itatók) létesítése a közút közelében, amelyek így odavonzzák a vadat. 

Győrvári Attila szerint ennek kicsi a valószínűsége, hiszen a társas terelővadászatokat, hogy hol, mikor történik, valamennyi szakhatóságnak előre be kell jelenteni. A vadászatra jogosultak a közösségi média oldalakon is jelzik, illetve az érintett önkormányzatokat is értesítik a terelővadászatról. Ilyenkor a helyi polgárőrök gyakran segítik a vadászokat, kivonulnak az érintett útvonalakra, ahol lassításra kérik az autóvezetőket.

A rendőrségi helyszínelés fényt deríthet arra, hogy ki hibázott

A vadgázolást a törvény közúti balesetnek minősíti, személyi sérülés esetén kötelező értesíteni a rendőrséget. A sérült vagy elpusztult vadról  értesíteni kell a vadászatra jogosultat. Az elérhetőségeket a rendőrség rendszerint tudja. A rendőrségi helyszínelés azért lényeges, mert meg lehet állapítani azt, hogy melyik fél hibázott. Ez az alapja annak, hogy a gépjárművezető vagy a vadászatra jogosult nyújthatja be a másikkal szembeni kárigényét. 

Érdemes vadgázolásra is biztosítást kötni

Egy vaddal való ütközés esetén a kár értéke elérheti a több millió forintot, ezért mindenképpen érdemes előre gondoskodni a megfelelő biztosításról. Sok biztosítótársaságnál ma már pluszként vadgázolásra is köthető kárbiztosítás a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kiegészítő opciójaként. A vadelütésre azért is érdemes megkötni a külön biztosítást, mert nemcsak a szarvas, vagy az őz, de már egy fácán is nagy összegű kárt tud okozni a járműben. Hasonlóképpen a nem vadászható vadfajok is. Értelemszerűen hatalmas kár érheti a vadászatra jogosultat is. 

Ha trófeás vadról van szó, akkor beszélhetünk 

• a trófea értékéről, 
• a hús értékéről 
• a vadgazdálkodási értékről. 

Tehát három szinten érintett a vadászatra jogosult a vadgázolás következtében.

Vadriasztók a gépjárműveken, vadriasztó prizmák az útszéljelző oszlopokon

Zala gazdag nagyvad- és részben apróvad-állományban, ennél fogva sajnos rengeteg a vaddal való ütközés. Itt, Zalaegerszeg környékén is napi szinten fordul elő az, hogy őzet, vaddisznót ütnek el, ismertette Győrvári Attila. Léteznek autóra szerelhető, hatékonynak nevezhető vadriasztó eszközök, amelyek sípoló hanggal figyelmeztetnek. Az útszéljelző oszlopokra felhelyezett vadriasztó prizmák pedig úgy működnek, hogy a járművek fényszórói által kibocsátott fényt az úttest jobb és bal oldala melletti területre szórják szét. A szokatlan fényhatás a vadakat megtorpanásra, illetve az úttól való menekülésre készteti. A prizmák kihelyezését a Magyar Közút Zrt. engedélyezi. Zalában is van ilyen. Ezeken az útszakaszokon számottevően csökkent a vaddal való ütközések száma.