2024.11.08. 20:36
A balneológia nem csodaszer, de jó lehetőség
A szakterület egyik hazai fellegvárában, Hévízen rendezik a Magyar Balneológiai Egyesület idei nagygyűlését. A résztvevő szakemberek betekintést kaphatnak a kardiológia, valamint az obezitológia rejtelmeibe, és szó esik majd az egészségfinanszírozásról is. A fókuszba persze a balneológia kerül.
A péntek délutáni megnyitóra írt levelében Nagy Bálint államtitkár, országgyűlési képviselő kiemelte, e tudományág szorosan kapcsolódik az egészségturisztikához, amellyel Hévíz neve mára egybeforrt, s ez büszkeségre ad okot, mint ahogyan az is: e tekintetben a fürdőváros Magyarország zászlóshajója. Hévíz azonban annyira sokszínű, hogy a balneológia „csak” egy az értékei közül.
A balneológia és a gyógykúra
„Hungarikumot őrzünk és ápolunk: a gyógytavat, illetve a hozzá kapcsolódó tradicionális gyógykúrát. Örömmel támogatom, hogy a kórház indíttatására alakulóban van egy hévízi kutatóműhely, s előremutató együttműködés köttetett a Széchenyi István Egyetemmel, továbbá készülőben van a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel is”, fogalmazott a politikus.
Ledolgozható a hátrány
Naszádos Péter polgármester azt hangsúlyozta, a település az elmúlt kétszáz évben nagyrészt élen járt e területen, s most ugyan némi lemaradásban van, de fejlesztésekkel, beruházásokkal ez ledolgozható. Kell például egy kutatóintézet, amelynek előkészítése megkezdődött.
– Hévíz önkormányzata a reumakórházzal és a tófürdővel nagyon jó kapcsolatot ápol s megadja azt a segítséget, amivel ezek az intézmények fejlődhetnek. Szükség van a kormányra is, hogy beruházásokat hozzon és vonzzon Hévízre: magánjellegűt és államit egyaránt. Úgy gondolom, ez a legfontosabb. Amennyiben ez nincs, akkor nem leszünk újra Európa fővárosa a balneológia és más gyógyászati ágak terén – összegzett Naszádos Péter, leszögezve: minden segítséget megad, hogy Hévíz e téren is visszaszerezze fényét, s visszatérjen a kontinens „színpadára”.
Nem csodaszer, de különleges…
Dr. Holléné dr. Mándó Zsuzsanna, a Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő főigazgatója arról beszélt, a balneoterápia nem csodaszer, ugyanakkor jó lehetőség az orvosszakma számára betegségek kezelésére, illetve megelőzésére.
– Számtalan kiaknázatlan terület van még e téren, gondoljunk csak például az inhalációs kezelésekre vagy a gyógyvízkúra jelentőségére, s ott a lehetőség a fogínybetegségek kezelését illetően is. Ez a kongresszus alkalmat ad arra, hogy bemutassuk legújabb kutatásainkat, szakmai eszmecserét folytassunk, s bízom abban, hogy mindez új lendületet ad ennek a különleges tudományágnak – fejtette ki dr. Holléné dr. Mándó Zsuzsanna.
Már Bornemissza is
Dr. Kovács Csaba, az egyesület elnöke felidézte, Hévízen már 1557-ben gyógyító központ működhetett, hiszen Bornemissza János, a kanizsai vár kapitánya engedélyt kért arra: itteni orvosokkal kezeltesse magát. Később az egerszegi várkapitány a lábfájását, majd 1707-ben Vak Bottyán a köszvényét kúráltatta itt. A 20. században pedig jött a Schulhoff testvérek és Moll Károly orvosi tevékenyége, amely új lendületet adott a hévízi gyógyászatnak.
Történelem
- a tó vizéről szóló első orvosi jelentés Mária Terézia rendeletére született 1769-ben, Szlaby Ferenc, Zala vármegye orvosának tollából
- a legelső, 1795-ben nyomtatásban is megjelent orvosi elemzés a tó vizéről Babótsay József nevéhez köthető
- a gyógytó hajdani sikere annak is köszönhető, hogy gróf Festetics György fürdőházat majd lacikonyhát építtetett