Derékfájás, gerincprobléma: mozogni kell, akkor is, ha fáj!

Minderről Bene Máté gyógytornász, fizioterapeuta, a Bene Gerincakadémia alapítója beszélt. A zalai kötődésű fővárosi szakember a közelmúltban a zalaegerszegi Gerincterápiás Központban gyógytornászoknak tartott előadást, akkor kértük interjúra. 
A statisztika szerint 40 éves koráig az emberek 80 százaléka tapasztal derékfájást, ám döntő többségüknél pár héten belül mindenféle kezelés nélkül elmúlik a probléma, nem kell tehát rögtön pánikba esni – nyugtat meg mindenkit a szakember. 
Gyakran halljuk, hogy népbetegségként terjed a derékfájás társadalmunkban. Bene Máté szerint ennek részben a túldiagnosztizálás az oka. 40 évesen a teljesen tünetmentes, egészséges emberek több mint felének van már porckorong-kiboltosulása, de ez az esetek döntő részében nem okoz problémát, teljesen természetes jelenség, olyan, mint az első ráncok megjelenése. Ám ha az első derékfájásnál azonnal MRI-re rohanunk, az ki fogja mutatni ezeket a természetes elváltozásokat, amit így könnyen vélhetünk a fájdalom kiváltó okának. Régebben ennyire érzékeny képalkotó eljárások hiányában sokkal kevesebb porckorongsérv-diagnózis született, s tudni kell azt is, hogy a képen látható elváltozások csak az esetek 2-9 százalékában felelősek a tünetekért. 

Diagnosztizálunk valamit, ami valójában nem okoz tünetet

– Sokszor még mi, terapeuták is elkövetjük azt a hibát, hogy összekötjük a fájdalom okát azzal, amit a képen látunk, holott az esetek nagyobb részében nincs direkt ok-okozat a kettő között  – mutat rá Bene Máté. – Az esetek többségében nem specifikus derékfájdalomról van szó, azaz nem elsősorban stukturális oka van a tüneteknek, a kiváltó tényező lehet akár a krónikus stressz. Ha valaki szorong, akkor tartósan megfeszülnek a gerinc körüli izmai, melyek összehúzva a csigolyákat megterhelhetik a csigolya közti ízületet, s máris könnyebben alakul ki fájdalom. Ha ilyenkor MRI-t csináltatunk, az nagy eséllyel mutatni fog valamilyen elváltozást, ám a fájdalmat nem ez okozza, vagyis diagnosztizáltunk valamit, ami valójában nem a probléma lényege. Ez viszont önmagát beteljesítő jóslatként hosszú távon tényleg megbetegíthet, főleg, ha még a különböző, rengeteg fals információt tartalmazó betegfórumon utánaolvasunk a problémának, ahol sokszor tévesen a mozgás visszafogására és túlzott óvatosságra intenek. Ez további aggodalmakhoz, és végül oda vezet, hogy mindent abbahagyunk, ami kilazíthatja a gerincet övező izmokat, ami pedig tényleg egyenes út egy komolyabb problémához. Ezért fontos a profi, gerinc téren képzett szakember, aki el tudja dönteni, hogy igazából mi a fájdalom forrása, és erre tud célzott, valódi megoldásokat mutatni. 

Ha szorongunk, nagy eséllyel fájdul meg a nyaki gerincünk

Bene Máté mindenkit arra kér: ne betegfórumokon tájékozódjon, mert ez gerincprobléma esetén rettentő ártalmas irány. A fájdalom és a betegség mindig egy kicsit módosult tudatállapot is, amikor az agyunk nyitottabb a fenyegető információkra. A fórumok tudományosan megalapozatlan, szubjektív tanácsai pedig sok ilyennel tudják terhelni az ember gyógyulásba vetett hitét.  Kutatások bizonyítják, hogy a nyaki gerinc fájdalmai sok esetben jobban összefüggnek a tartós szorongással, mint sok olyan tényezővel, amit az MRI-felvételen látunk. A szakember szerint nem valószínű, hogy nagyságrendekkel több a gerincben található elváltozás, mint mondjuk a 70-80-as években, csak ma „sokkal jobban belelátunk az emberekbe, és tudunk olyan dolgokat is patologizálni, amelyek nem feltétlenül patológiásak”. A tüneteket kiváltó triggerek jelenléte, például szorongás, alvászavar, mozgáshiány, munkahelyi stressz, a mai életben viszont kétségkívül gyakoribb. 

– hangsúlyozza a gyógytornász. – Nagyon fontos a betegek tájékoztatása, hogy mindezzel tisztában legyenek, mert rengeteg feszültséget lehet megspórolni, ha egy pár hét alatt elmúló derékfájásból nem csinálunk rögtön „visszafordíthatatlan degeneratív elváltozásokkal rendelkező porckorongsérves beteget.”

Mozogni, mozogni, mozogni – akkor is, ha fáj!

A gyors ütemben zajló kutatások révén folyamatosan változik a terápiás protokoll is. Míg a 80-90-es években akut derékfájás esetén tiltották a mozgást, most ez a terápia legfőbb eleme, mert gyorsítja a gyógyulást, sőt még azt is befolyásolja, mennyire vagyunk érzékenyek a fájdalomra. Fontos tehát, hogy mihamarabb megmozduljon az ember, és ne féljen a mozgástól, mert ez egy ördögi kört idéz elő, ami a végén még jobban megbetegíthet – tanácsolja a szakember. Ehhez célszerű eleinte segítséggel, majd később egyre önállóbban megtalálni azokat a mozgásformákat, melyek egyáltalán nem okoznak vagy fokoznak tünetet, mert ezek határozottan gyorsítják a gyógyulást. 

Mennyire függ össze a fájdalom a megváltozott életmódunkkal, hogy ülünk egész nap, vagy állunk egy gépsor mellett? – kérdeztük a fizioterapeutát.

– A testünk mozgásra való  – szögezi le a szakember. – A mozgásszervrendszer szöveteinek keringése huzamosabb ideig tartó statikus ülés, állás esetén romlani kezd. Ilyenkor megváltozik a PH az izomban, kötőszövetben, érfalakban, aminek hatására a bennük található veszélyérzékelő receptorok üzenetet küldenek az agyba, hogy ha ezt sokáig folytatjuk, akkor károsodhat a szövet.  Ilyenkor kezdjük el érezni a kellemetlenséget, hogy meg kellene mozdítsuk magunkat, de ha a munkákba belefeledkezve vagy egy hosszabb autóúton ezt nem tesszük meg, akkor az agy erősebb motivátorként „fájdalmat csinál”. Egy idő után magára a testhelyzetre is érzékennyé válhatunk. Az ilyen jellegű fájdalmakra ugyancsak a mozgás lehet a gyógyír, legyen az séta, futás, jóga vagy úszás, mert helyreállítja a szövetek keringését és az izmok tónusát. 

Bene Máté gyakorta hangsúlyozza: nincs rossz mozgás, a lényeg, hogy csináljunk valamit…

 – szögezi le a terapeuta. – A krónikus derékfájások zöménél nincs olyan, hogy jó mozgás vagy rossz mozgás, az extremitást leszámítva persze, amikor például valaki annyira nagy súlyt próbál megemelni, amire nincs felkészülve, vagy gyors fogyás címszó alatt rögtön maratoni távval akarja kezdeni a futást… Nekünk, terapeutáknak akkut állapot esetén abban van szerepünk, hogy megtanítsuk a pácienseket, hogy pontosan milyen mozgásokat érdemes végezni, hogy mielőbb múlhasson a fájdalom. 

Megelőzés – amikor még nem fáj semmi

– Nagyon fontos, hogy az ülőmunkát szakítsuk meg, legalább félóránként rövid időre álljunk fel, menjünk ki például dohányozni, csak ne gyújtsunk rá, mert ezzel tudjuk biztosítani a szövetek normál keringését, s megakadályozni, hogy a porckorong kollagénállománya alkalmazkodni kezdjen a rossz pozícióhoz. És este valamit mozogjunk, ami több mint fél óra, mindegy mit. Ez a kulcs. És ezzel nemcsak az ülőmunka gerincre gyakorolt káros hatásait ütöttük ki, hanem minden területen kompenzáljuk az iroda által okozott negatívumokat.

Persze mindezek mellett az is fontos faktor, hogy mi az, ami az egész napos ülés közben történik… Nemcsak az, hogy milyen pozícióban ülünk, hanem az is, mennyire szeretjük a munkánkat és az mennyire stresszes. A megemelkedett kortizolszint nemcsak az izmok tónusát, ezáltal a csigolya közti alkatrészeinkre ható nyomást, hanem az agy fájdalmat szabályozó területeinek érzékenységét is erősen fokozza. Egy amerikai multinacionális repülőgépgyártónál, a Boeingnél végzett vizsgálat szerint azoknak, akik utálják a munkájukat, közel kétszer nagyobb eséllyel fájdult meg a dereka, mint azoknak, akik örömmel mennek dolgozni. Szóval „nem szabad leragadni a csigolya közti ízületeknél”, mert sokkal összetettebb kérdés ez ennél, figyelmeztet mosolyogva a szakember, megjegyezve: a mozgás azonban még ezt is képes kompenzálni! 

– Az emberi test egy erősen instabil szerkezet, ami a folyamatos lépésekre van optimalizálva, tartós egyenes ülésre anatómiailag alkalmatlanok vagyunk, ezért irreális elvárás egész nap „jó pozícióban” ülni. Ezen nem sokat változtat a legmodernebb, ergonomikus kialakítású irodai szék sem – folytatja Bene Máté. – Ha izmaink elernyednek, nem tart meg bennünket semmi, összeesünk. A lépés tulajdonképpen kontrollált zuhanás, az izmaink beállítják a csontvázat, kvázi elkapnak, ebben rengeteg has- és törzsizom dolgozik újra és újra együtt. Ülés közben ezek a mechanizmusok nagyrészt kikapcsolnak, ezért fontos, hogy ha van rá mód, folyton változtassuk a pozíciót, kicsit húzzuk ki magunkat, aztán görnyedjünk, kicsit a jobb, majd a bal fenekünkön üljünk, tegyünk magunk alá egy ékpárnát, vegyük ki, tegyük keresztbe a lábunkat, majd vissza egymás mellé, hogy mindig más szövetet terheljünk. Érdemes persze megtalálni a számunkra legkényelmesebb ülőalkalmatosságot, ami lehet egy ékpárna, egy fitball labda, a nagymama széke, vagy bármi más.

Az álló munkát végzőkre ugyanezek a szabályok vonatkoznak: kicsit mindig változtassák a pozíciót és néha üljenek le.

Mit tegyünk, ha már fáj?

Vajon az orvos, a gyógytornász vagy egy személyi edző a jó megoldás derékfájdalom esetén, vagy csak mozogjunk magunktól valamit?

– Ez sokkal nehezebb kérdés, mint aminek tűnik, mert kinek nem fáj néha a dereka – mondja elgondolkodva Bene Máté. – Ha kisugárzó és erős fájdalma van valakinek, ami nem múlik, ha a fájdalom jelentkezése előtt elesett vagy érte bármilyen trauma, ha volt daganatos megbetegedése, ha egy olyan idős embernek fáj, akinek csontritkulása van, vagy egy gyereknek fáj a háta, akkor orvoshoz kell fordulni. Szintén sürgős eset, ha a fájdalom vizelettartási zavarral vagy a lábfej csapódásával függ össze. Ilyekor nem igazán vagyunk döntéshelyzetben. Ha viszont ilyesmi nincs, akkor nagyrészt a józan belátásunkon múlik, ahogy egy szimpla torokfájást is meg tudunk különböztetni a súlyos influenzától, el tudjuk dönteni, hogy van-e szükség sürgős segítségre. Gyógytornászt akkor érdemes felkeresni, ha az orvos javasolja, illetve, ha akut a fájdalom és/vagy célzott, gyors segítséget szeretnénk. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy releváns végzettséggel rendelkező, gerinccel foglalkozó szakembert keressünk, mert nagyon sok az olyan jó szándékú dilettáns, aki pár hétvégés tanfolyamon szerez bizonyítványt, de ezen az összetett területen a jó alapozást és a valódi szakmai hozzáértést nem helyettesíti a lelkesedés. Krónikus fájdalom esetén azonban már lazábbak ezek a szabályok, mindenféle mozgás jelenhet gyógyírt, s önmagunk képzése a témában is sokat segíthet, mert 

 …amikor tiltott a mozgás 

– A trauma könnyen lehet ilyen. Egy törés esetén mindig az orvos mondja meg, mit és meddig nem szabad csinálni. Egyébként a leggyakoribb derékfájásoknál olyan nincs, hogy a mozgás abszolút káros lenne, viszont nagyon nem mindegy, hogy a probléma melyik stádiumában milyen terheléssel végzünk egyes mozdulatokat. Porckorongsérv esetén, akut állapotban pedig határozottan van, amit egyáltalán nem tanácsos csinálni. Azok a mozgások, amik provokálják a tünetet vagy a zsibbadást, jó eséllyel nem segítik a gyógyulást. Amíg a fájdalom nem múlik el, egy ideig nem érdemes hajlított gerinccel összenyomó gyakorlatokat végezni, például a konditeremben lábbeakasztós felülést, vagy a kertben kapálni mert a hajlítás és a rotáció kombinációja nagy terheléssel átmenetileg tényleg tovább ronthatja a helyzetet. De azt a pár mozdulatot, amit ideiglenesen  érdemes kihagyni, a gyógytornász meg tudja mutatni, a többi sok száz mozdulatot pedig nyugodtan végezhetjük ilyenkor is. 
Mert a mozgás 

• oldani fogja a védekező izomfeszültségeket, 
• a szorongás hatásait, 
• javítani a keringést, 
• csökkenteni a gyulladást 

és ezzel még ilyenkor is erősen hozzájárul a gyógyuláshoz.

Mi tehetünk még magunkért, hogy elkerüljük a derékfájást?

Bene Máté óva int a „mindenféle csodakütyüktől”, varázsszerektől és különféle táplálék-kiegészítőktől, amiktől a gyógyulást várjuk. Azt a pénzt költsük inkább élményekre, vegyünk rajta üzemanyagot, amivel elmegyünk a közeli erdőbe túrázni, az sokkal többet ér… Amire érdemes költeni, az a kényelmes matrac, amin pihentető az alvás, mert annak óriási jelentősége van.

S ne feledjük: az erős ember kevésbé szorong, és kisebb eséllyel fájdul meg a dereka is.