Tódor Szabolcs: Ez szellemidézés, amelyhez kapcsolódik, hogy a gyerekeket különféle maszkokba öltöztetik

2 órája

Halloween: hittel élő ember számára nem elfogadható

Kezdjük a tényekkel! A Wikipédia szerint a halloween ősi kelta hagyományokból kialakult autentikus ír ünnep október 31. éjszakáján (a Mindenszentek katolikus ünnep előtti estén), melyet elsősorban az angolszász országokban tartanak. És most már az egész világon.

Péter B. Árpád

A halloween akár félelmetes is lehet Fotó: history.com

S hogy ez jól van-e így, arról megoszlanak a vélemények. Tódor Szabolcs, Búcsúszentlászló plébánosa szerint bár egyre terjed a halloween szokása, ám „ez szellemidézés, amelyhez az is kapcsolódik, hogy a gyerekeket különféle maszkokba öltöztetik”. Ez pedig a mi kultúrkörünktől idegen.

A halloween szokása elterjed Európában is Fotó: Illusztráció

Halloween: nincs a naptárban

Szabolcs atya kijelenti: ennek „megünneplése” hittel élő ember számára nem elfogadható, a gyökerei sem e kultúrkörhöz köthetők, hisz a pogány hitvilág elemei elevenednek meg benne. 

– Eredetileg az angolszász országokban tartották, ám mára a világ számos pontján átvették ezt a szokást. Mondják: a halloweent a Mindenszentek követi a naptárban, de a katolikus kalendáriumban nincsen halloween, amely nem is „piros betűs” ünnep – fogalmaz Tódor Szabolcs.

Értjük! De tetszik is?
Fotó: Illusztráció

A túlvilág és a buli

A plébános arról is beszél: akadnak, akik spirituális szempontból közelítik meg a halloweent, mondván: „az adott évben elhunyt lelkek ilyenkor mennek át a túlvilágra”. De lassan ez az értelmezés is háttérbe szorul, mert mára „az egészből jókedélyű buli lett, jelmezekkel és szezonális édességekkel”. 

Kedves a Teremtő számára

Tódor Szabolcs a részletekre is rávilágít. November elsején minden szentet ünneplünk, azokat is, akiknek „nevét nem tudjuk, de már ott vannak a mennyben, s Isten körül szolgálnak. Ők lehetnek akár közvetlen hozzátartozóink, családtagjaink, akik előttünk jártak a földi élet zarándokútján – amely olykor örömteli, máskor teli van nehézségekkel, megpróbáltatásokkal –, s a mindennapjaikat az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek gyakorlásával, a szeretet parancsának megélésével, vagy a Tízparancsolat teljesítésével próbálták élni, ami a Teremtő számára kedves volt, és kedves ma is”.

Hozzáteszi, megkülönböztetünk küzdő (ezek mi vagyunk), szenvedő (akik a tisztítótűzben várják elkövetett bűneik megbocsátását) és megdicsőült egyházat. Utóbbiak már „Isten közelségében vannak a mennyben”, vagy profánul: célba értek.

Tódor Szabolcs: a katolikus kalendáriumban nincsen halloween
Fotó: Péter B. Árpád

A világ világossága

– Imádkoznunk kell azokért, akik előttünk jártak, s hisszük és valljuk: odafentről ők is imádkoznak értünk, küzdő emberekért. Halottak napján, vagyis november 2-án pedig gyertyát gyújtunk szeretteink sírjánál, amely jelképezi Krisztust, mint a világ világosságát. Mindezt abban a hitben tesszük: bár számukra véget ért a földi élet, testüket eltemettük a földbe, de lelkük a mennyországba, a teremtő Istenhez szállt – mondja Tódor Szabolcs.

Az árral úszni

Visszatérve halloweenre, Búcsúszentlászló plébánosa úgy véli: érdemes megőrizi több évszázados hagyományainkat, „de persze mások döntését, választását tiszteletben kell tartanunk”.

– Ugyanakkor nem kell mindenben úszni az árral. Persze ez ma nem egyszerű, de azért még sokaknak megy – szögezi le Szabolcs atya.

A halloweenről

  • ősi kelta hagyományokból alakult ki
  • 1840 körül került Észak-Amerikába, amikor sok elszegényedett földműves vándorolt ki Írországból
  • a kelták hite szerint október 31-én este a holtak szellemei visszatérnek, ezért a később élők félelmükben álcázó maskarákat öltöttek

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában