1 órája
Halnevelő programmal gyarapítják az állományt – videó
Nemcsak egyedülálló, de egyben rendkívül sikeres is az a gazdasági program, amit már évek óta folytat Pusztaszentlászlón a helyi Haladás Horgász Egyesület. A civil szervezet saját halnevelő tavat működtet, ahonnan idén is több millió forint értékű halat sikerült lehalászniuk, s áttelepíteniük a horgászok számára nyitott Felső-tóba.
A lehalászás során gyönyörű halak kerültek elő a hálóból. A kép előterében Táncos Imre egy viszonylag ritkán felbukkanó süllőt mutat.
Fotó: Gyuricza Ferenc
A halnevelő program sikere elsősorban a helyi horgászok összefogásán múlik. Az egyesület tagjai közül többen is vállalják, hogy napi rendszerességgel etetik és vigyázzák az Alsó-tóban nevelt halakat, amelyek ennek köszönhetően fogható méretűre növekednek. A program leglátványosabb eleme a lehalászás, amin ezúttal mintegy 40 fő vett részt. Maga a folyamat úgy zajlik, hogy az egy hetes előkészítést – azaz a tó vizének leeresztését követően – a horgászok háló húzásával fogják össze a halakat, majd azokat gyors válogatást és mérést követően vizes tartályokba helyezik, s úgy viszik át őket a halneveldéből a Felső-tóba.
Jól kitanulták a lehalászás fortélyait
- Az első hálóhúzás olyan eredményes lett, hogy a második húzás során már alig volt nemes hal a hálóban – mondta dr. Jandó Zoltán, az egyesület elnöke. – Ez jól mutatja, hogy a horgásztársak kitanulták a halászás fortélyait, illetve jó szakemberi támogatást kaptunk Kóbor Balázs halbiológusunktól. A kiemelt halakat több szempont szerint rendeztük. A csukák mérlegelés után tartályba kerültek, ugyanígy tettünk a pontyok többségével is. Az amurokat visszaengedtük az Alsó-tó elrekesztett részébe a különböző keszegfélékkel és egyéb takarmányhalakkal együtt. Sajnos, a halak válogatása során több pontyon is vidra okozta sérüléseket találtunk, így már előre látható volt, hogy jelentős darabszámcsökkenés lesz a végleges lehalászási eredmény.
Pontyok, csukák a halnevelő programban
Dr. Jandó Zoltán konkrét adatokat is említ. Háromnyaras, azaz fogható méretű, körülbelül két kilogramm tömegű pontyból 630 darabot halásztak le, ezek együttes tömege 1263 kilogrammot, értékük közel 1,8 millió forintot tett ki. Ezen pontyok esetében négyszeres volt a tömegnövekedés, ugyanakkor a darabszám-megmaradás az említett okok miatt csupán harminc százalékos. A hálóba rekedt továbbá 33 darab extra méretű, átlagosan 5,5 kilogramm tömegű ponty is, utóbbiak több mint félmillió forint értéket képviseltek. Csukából közel 210 darabot számláltak össze, ezek össztömege 490 kilogrammot tett ki, így az értékük körülbelül 2,3 millió forint. A csukák esetében közel száz százalékos volt a darabszám-megmaradás, s háromszoros a tömegnövekedés. Ezen halak mindegyike áttelepítésre került a Felső-tóba. A többi halat – köztük az amurokat, valamennyi keszegféléket és az egyéb takarmányhalakat, valamint a továbbnevelés érdekében 10 darab egyenként körülbelül öt kilós pontyot – visszahelyeztek az Alsó-tóba.
Gazdasági nyereség
- A fentiek összegzéseként megállapítható, hogy bár a ponty darabszám-megmaradásban jelentős volt a veszteségünk, ugyanakkor a csuka mennyisége mérete és értéke jelentősen kárpótolta ezt a negatív mutatót – folytatta dr. Jandó Zoltán. – A lehalászás során mérlegelt halak értéke kevéssel több, mint ötmillió forint. Az, hogy tevékenységünk nettó gazdasági nyeresége miként alakult, majd az év végi zárszámadás során mutatkozik meg, mindenesetre bízunk benne, hogy a halnevelő programunkkal anyagilag is sikeres évet zárunk.
