Kereszt és dilemma: a zalai szobrász alkotását átalakítaná a változtatás

A vitáról lapunkban is beszámoltunk: jó-e az a terv, amely a alapzatra keresztet helyezne? Az alkotó, a zalai szobrász, Kisfaludi Strobl Zsigmond jogörökösei (két dédunoka) mindenesetre nem értenek egyet, a tárgyalások folyamatosan zajlanak. A napokban Zalaegerszeg közönsége a szobrászművész monográfusa, dr. Kostály László művészettörténész révén nyert betekintés a Szabadság szobor eddigi „pályafutásának” történetébe. 
A Zalai Múzeumok Igazgatósága tudományos igazgatója az „UTÓVÉD Képzőművészeti terepasztal-beszélgetések” keretében tartott gazdag képanyaggal ellátott előadást. Ismeretes, a hiánypótló sorozat Tóth Norbert képzőművész kezdeményezésére indult el ezévben, ellensúlyozandó azt, hogy a Nemzeti Alaptantervből (NAT) kivezették a művészettörténet tantárgyat.

A kereszt és ami körülötte kialakult

A „Kell- kereszt-elő a Szabadság szobornak?” című előadás előzménye, hogy  a szobor a tervek szerint a felújítás során új elemmel bővül: a talapzatra keresztet tervez a Citadellán más munkálatokat is végző Nemzeti Hauszmann Program: „elhelyezünk egy keresztet, az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát”,  tájékoztat a  program hírlevele.
A 14 méter magas, pálmaágat tartó női főalak 26 méteres talapzaton áll, 1947. április 5-én avatták fel.
Az előadás Kisfaludi pályafutása mellett felidézte a 77 éve felállított alkotás megszületését, a szovjet hadsereg vezetőinek szerepét például a helyszín és a változatok közüli leginkább megfelelő kiválasztásában. (Kisfaludi hangját is hallhattuk egy hetvenes években készült felvételen.) Mesélt a modellül szolgáló Gaál Erzsébetről is, akit az utcán látott meg a szobrász. Megtudhattuk, mi történt a szoborral 1956-ban, miként, hogyan menekült meg a teljes megsemmisítéstől. Szentjóby Tamás  képzőművész 1992-ben óriás kísértet-leplet borított a  szoborra, talán új korszakot ajánlva számára. 
A valójában a megszállókra emlékeztető szobrot idővel megszoktuk, mondta Kostyál László, aki őrzi az egyik, időközben eltávolított dombormű egy kis darabját. Sőt, a felállítás 25. évfordulós ünnepségén ő is jelen volt kisdiákként.
A női alak tehát erős jelentésváltozáson ment át, és ma már sokkal inkább a városképi, mint hatalmi szimbólum. 
A rendszerváltás után, 1993-ban már átélt egy nagy átalakítást a szoborcsoport, akkor az örökösök egyetértése mellett széleskörű konszenzus övezte a szovjet katonáról mintázott alak, a cirill betűs felirat és a talapzat hátoldali domborműveinek eltávolítását, mindezek révén az egész emlékmű tartalmi átkeretezését. Bár, a lebontása is felmerült.
Dr. Kostyál László a kereszt elhelyezése körüli válaszokhoz   megfontolandó művészeti szempontok között sorolta fel azt, hogy a kereszt tervezett megoldása elüt az emlékmű stiláris szellemiségétől. A domináns kereszt motívum formai ellentmondást eredményezne, gyengítené az emlékmű stiláris egységét. Méreténél fogva a kereszt az egész emlékmű, a posztamens és a nőalak arányegységébe avatkozna, a kereszténység diadalát sugallná a szabadság truimfálása helyett. Egy kiegészítő motívum sosem lehetne nagyobb az emlékmű főalakjánál. A kereszt dominanciája miatt az egyes szobrok a keresztény ikonográfia szerint válnának értelmezhetővé. Például a pálmaág mint a vértanúság, illetve a sárkányölő mint Szent György alakját idéző jelképpé válna. A keresztény jelentés, azaz a mindenkiért, szeretetből történő áldozatvállalás helyett így politikai vonatkozással (ellenfelek kirekesztése) keveredne. 
A művészettörténész kapcsolatban áll a jogörökösökkel, szakmai véleményét ki is fejtette számukra. Úgy tudja, a szerzői jog módosítása is felmerült az utóbbi időben. Ez szavatolja a jogörökösök  véleményezési jogát. 

A Szabadság szobor főbb állomásai:

• 1947 - felállítás
• 1956 - ledöntési kísérlet
• 1992 - lepel takarja két napig
• 1993 -elbontják több elemét
• 2024 - keresztet tennének a talapzatra