Cseppnyi India Somogyban, ahol akár meg is szállhatunk (Galéria)

Címkék#krisna tudat #kultúra #látogató #Somogy

Mantrázó hívők, káprázatos szentély, keleti ízek, biofarm és a szent állatoknak külön rezidencia, azaz a vendégek által is látogatható tehenészet. Mindez nem más, mint a magyar Krisna-völgy, ami nem messze található Zalától, Somogyvámoson. Néhány éve jártunk ott, most visszatértünk és magunkba szívtuk újra India kicsinyített varázslatos világát: kultúráját, ízét és békességét.

Mozsár Eszter

A pavilonok és az épületek a zarándok szenthelyek állomásai. „A Srímad Bhágavatam szerint a szent helyek közös jellemzője, hogy aki ellátogat oda, automatikusan megtisztul”

Fotó: Bukta Zoltán

Nem idegen számunkra Földünk kultúráinak megismerése. Kicsit meredeken hangzik, de hét évvel ezelőtt nyári motoros esküvőnkön református lelkész előtt fogadtunk örök hűséget Horvátországban (Verőcén), majd hazafelé az úton bekanyarodtunk a somogyvámosi Krisna-völgybe, ami Közép-Európa legnagyobb és legszervezettebb öko-közössége. Mert szeretünk világot járni és kár lett volna kihagyni, ha már úgyis útba esik.

Múlt héten ragyogó őszi napsütésben kerestük fel ismét az egykori 266 hektáros birkalegelőt, ami mára valódi keleti hangulatával varázsolja el a betérőt. Honlapjuk szerint a Krisna-tudat az öt világvallás egyikének, a hinduizmusnak egyik ága, amely világszerte több száz millió hívet jelent. Ha nem is a szent írásaikból, de a Hair című musical-ből bizonyára felrémlik fő mantrájuk, a Hare Krisna. Ez az indiai vallás több ezer éves múltra tekint vissza, ám korunkban „csupán 1965 után vált ismertté, Ő Isteni Kegyelme A.C. Bhaktivedanta Szvámi Prabhupád erőfeszítései nyomán”.A Krisna-tudat tanításait az ősi védikus irodalom foglalja össze.

Krisna-völgy, az önfenntartó közösség mintája

Mi természetesen nem azért érkeztünk, hogy a közösséghez csatlakozzunk, ám nyitott szívvel és lélekkel, abszolút ítélkezés mentesen léptük át a kaput, majd a nyugati ember számára lehet, hogy csupán turista látványosságnak vélt komplexum változásait is felfedezhettük.

A Krisna-völgy Magyarországot évente 25-30 ezer látogató keresi fel, egész évben nyitva áll az érdeklődők előtt, szünnap a hétfő. A háromnapos Krisna-völgyi búcsúra évente 7 ezren érkeznek. Aki több napot szeretne itt tölteni, akár meg is szállhat a központban.

A szentélyébe óránként vezetővel együtt léphetünk, előtte pedig őszintén beszélgethetünk a világ dolgairól, illetve a közösség mindennapjairól. Mi éppen ebédidőben érkeztünk, így megkóstolhattuk a vegetáriánus étterem kínálatát. Ez a szezonban keddtől péntekig, szezonon kívül csupán szombaton és vasárnap van nyitva. „A menü szezonális, vegyszermentes Krisna-völgyi zöldségek és gabonafélék felhasználásával készül tele valódi vitaminokkal és ásványi anyagokkal. Különlegesség a helyi tehenészetből származó ahimsa (erőszakmentes) és tejtermékek megjelenése a napi kínálatunkban” – invitálnak a honlapon.

Tényleg finom volt a tápláló Dál (mungóbab leves), a Szabdzsi (szezonális zöldséges egytálétel), a basmati rizses köret és a koffeinmentes gabonakávé. Aki nem kedveli a csípős ízeket, előre szóljon.

Kedvesek és szívesen osztják meg ismereteiket

A biokertészetről és a botanikus kertről is szívesen tájékoztatják a látogatókat, a Krisna-völgy lakói szívesen osztják meg az egészséges életmód a biogazdálkodás, valamint a megújuló energiaforrások használatában szerzett tapasztalatait, egyszóval mindazt, ami az önfenntartáshoz szükséges. Ugyancsak ajánlani tudjuk a tehénvédelmet bemutató tehenészetet, valóban másképp néz az ember itt ezekre az állatokra. Ahogy az utunkat keresztező, s állandóan simogatást kérő Krisna-völgyi macskákra.