3 órája
Temetői séták a Balatonnál
„Ha tudni akarod, egy nemzet mennyire becsüli múltját, nézd meg a temetőit!” – mondja Széchenyi István. A 21. századra a magyarság talán megértette Széchenyi üzenetét: egyre több rendbe tett sírral, értékes, felújított műemlékkel találkozhatunk országszerte sírkertjeinkben.
Forrás: Kőrösi Tamás - We Love Balaton
A balatoni temetők is rendezettek, már szép fekvésük miatt is említésre méltók, valamint a Balaton iránt elkötelezett hírességeknek is végső nyughelyet adnak.
Talán az egyik legismertebb, de mindmáig a legkülönlegesebb példa a 63 szív alakú balatonudvari sírkő. Már-már muzeális értékek, keletkezésük kapcsán többféle legenda is napvilágot látott, az egyik így hangzott:
Sokmillió éve történt, hogy a Föld szelleme szerelemre lobbant a Balaton helyén hömpölygő tenger úrnője iránt. Az isten heves vágyakozásában színpompás tűzijátékkal próbálta elkápráztatni őt. Felszaggatta a földet, és erejét fitogtatva hatalmas bazaltsziklákat dobált a magasba. Az óriás kövek égzengető robajjal zuhantak a földre. A környék minden egyes szikla súlya alatt megrázkódott. Az istennő, mivel fiatal volt még és szerelem dolgában tapasztalatlan, szűzies félénkséggel figyelte a látványos bemutatót.
A sírokon 1808 és 1840 közti dátumok olvashatók, de a kőfaragók neve ismeretlen. A történeti kutatások valószínűsítik, hogy a Kislődről Balatonudvariba költöző reformátusok kezdték el állításuk. Magyarországon a szív alakú sírkövek egyedinek számítanak, néhány a balatonfüredi temetőben található még.
Talán a legtöbb neves személy sírhelye a füredi, arácsi temetőben kereshető fel. Díszsírhelyen pihen a Balaton vidékének irodalomtörténeti, művelődéstörténeti hagyományaival foglalkozó nagy alakja, Lipták Gábor, kinek neve a 20. században összefonódott a tavi irodalmi élettel. Füredi otthona mára neves alkotóház, szellemi központ lett.
Az arácsi temetőben találta meg nyugalmát Lóczy Lajos, a Balaton legkiválóbb ismerője, a 19. század végének legnagyobb földrajztudósa, geológusa. A füredi szanatóriumban hunyt el, s kérésére temették Arácsra. Az alsóörsi vöröshomokkő sírkövön – üveglap alatt – látható havasi gyopárt Stein Aurél Ázsia-kutató küldte egykori mestere nyughelyére. Talán kevésbé ismert, hogy a kiváló történelmi regényeket író, a kommunizmus éveiben méltatlanul mellőzött, s később csak a „tűrt” kategóriába tartozó Passuth László a füredi szívkórházban halt meg.
Passuthot a Balatonhoz sok szállal kötődő Keresztury Dezső búcsúztatta 1979-ben, az arácsi temetőben.
A déli parton szintúgy lelhetünk nevezetes sírokat. Balatonbogláron hunyt el 1932-ben, az ismert kisgazda politikus Gaál Gaszton, földi maradványait a település őrzi. Varga Béla boglári plébános pályáját is ő indította el. Varga Béla neve összeforrt a településsel, hiszen a második világháború idején a lengyel menekültek legnagyobb pártfogója lett. Később nemcsak a tó mellől, hanem Magyarországról is elmenekült. A kommunizmus hazai pusztításait az Egyesült Államokban élte túl. A rendszerváltoztatást követően visszatért szülőhazájába, temetése – kívánságára – 1995-ben a balatonboglári katolikus temetőben volt.
Két igazán szomorú eseményhez kapcsolódó sírhely és egyben zarándokhely is akad a déli parton. 1937 decemberében Balatonszárszón vetett véget életének József Attila. Később földi maradványait a család Budapestre szállíttatta, de első sírhelye Szárszón volt. A balatonszemesi temetőben nyugszik a 45 évesen – 1976-ban – életét eldobó színészkirály, Latinovits Zoltán. Siófokon is számos neves sírhely fellelhető: az aszketikus életű kiváló festőművészé, Muzsinszki Nagy Endréé, Kaáli Nagy Dezsőé, a balatoni kikötők építésének vezetőjéé, de Kenedy Ferenc helytörténész, múzeumigazgatóé is. Különös adalék, hogy Gárdonyi (Ziegler) Géza kitűnő írónk, aki gyermekkorában pár évig a Siófok melletti Kilitin élt, két fiatalon elhunyt testvére (Ziegler Teréz és Béla), a kiliti temetőben alussza örök álmát.
Szép történet Szaplonczay Manóé. Somogy vármegye egykori főorvosa, Bélatelep megalapítója, a Balaton szerelmese azt szerette volna, hogy az általa alapított Bélatelepen, a Várhegyen, a nagy tóra nézve temessék el. Kívánsága 1916-ban teljesült.
Akadnak olyan tavi temetők, melyeknek története igen régre nyúlik vissza. Az ötezernél is több sírhellyel rendelkező keszthelyi Szent Miklós temető az 1700-as évektől szolgál temetkezési helyül. Síremlékei közül számos megidézi a Festeticsek több évszázados múltját és műemléki védettséget élvez. Az egyik ilyen, mára már restaurált helyszín a Festetics Mauzóleum, amelyet Festetics Tasziló nagy szerelmének, feleségének Mary Victoria Hamilton emeltetett, de itt nyugszik fiuk, III. Festetics György herceg és maga Festetics Tasziló is. A rendszerváltoztatást követően György herceg feleségének, Maria Haugwitz hercegnőnek szintén ide kerültek hamvai.
Ha pedig igazán nyugodt átszellemülésre vágyunk ezekben a kegyeletteljes napokban, akkor megtekinthetünk egy különleges helyszínt, a somogyi dombok ölelésében. Boglártól nem messze, Gyugy temetőjénél ugyanis egy Árpád-kori, román stílusú templomot, valamint egy sajátos kálváriát is találunk. A kálvária stációin bibliai történetek helyett híres magyarok emléktáblái láthatók, így a hunoktól egészen Puskás Öcsiig kísérhetjük végig nemzeti történelmünk.
Halottak napja és Mindenszentek szomorú, elhunyt szeretteink, hozzátartozóink emlékét őrző ünnepén, érdemes a temetőkre, mint a történelmi emlékezet helyszíneire is gondolnunk. A tó környéki temetők a balatoni táj ölelésében és a vidék szemet gyönyörködtető látványával lelkünket is elcsendesítik.
dr. Kovács Emőke
