Vadbalesetek: minden esetben a járművezető a felelős?

Nagyvaddal való ütközések során viszont olyan törésekre is számíthatunk, amelyek akár több millió forintunkba is kerülhetnek, arról nem is szólva, hogy egy szarvassal, őzzel vagy vaddisznóval történő ütközés esetén a személyi sérülés valószínűsége is nagyobb. A vadbalesetek állandó veszélyt jelentenek a közlekedőkre. 

Zala köztudottan az ország egyik legerdősültebb területe, s igen gazdag vadállománnyal rendelkezik. Ami a vadgazdálkodónak jó, az nem feltétlenül kedvez a közlekedőknek. Az utóbbi időszakban ismét egyre több jelzést kaptunk vadbalesetekkel kapcsolatban, részben a hivatalos szervek – rendőrség, katasztrófavédelem tájékoztatóiból – részben a közösségi médiákból, de személyes megkeresések útján is. Ezért készítettünk egy összeállítást, amiben több oldalról is igyekszünk megvizsgálni a témát.

Hogyan kerülhetjük el a vadbaleseteket?

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy mit tehetünk a vadbalesetek elkerülése érdekében. A válasz akár egyszerű is lehetne: közlekedjünk úgy, hogy csökkentsük minimálisra a balesetek kockázatának számát. Ez azonban csak elméletben működik, de azért jó néhány hasznos tanácsot megfogadni. Ezek közül a legfontosabb, hogy ahol vad felbukkanására, ott mindig vegyünk vissza a sebességből, hiszen így több időnk marad reagálni egy esetleges vészhelyzetre. A megengedett legnagyobb sebesség sosem azt azt jelenti, hogy annyival is kell haladnunk.

Útszélen megcsillanó szempárok

Vadak felbukkanására a nap bármely szakaszában számítanunk kell, szürkületkor, éjszaka vagy hajnalban azonban jóval nagyobb annak esélye. Erdős részek közelében figyeljük folyamatosan az út két oldalát, sötétben kapcsoljuk fel a távolsági fényszórót. Így könnyebben észlelhetjük az úton vagy útszélen megcsillanó szempárokat, vagy azokat az árnyakat, amelyek a vadak mozgásáról árulkodnak. Az is sokat sejtető jel, ha az aszfaltburkolatra felhordott sarat látunk, hiszen ott nagy valószínűséggel olyan csapás keresztezi az úttestet, amin gyakrabban közlekednek vadak.

Amennyiben vadállat tartózkodik az úttesten, kellő távolságban tőle álljunk meg, s dudáljunk rá. A fényszóróba révedő vad ugyanis nem biztos, hogy látja a járművet, a hangjelzés azonban segíthet neki, hogy felismerje, honnan fenyegeti veszély. Ha a vad a járművünk elé lép, vagy átszalad előttünk az úttesten, fékezzünk erőteljesen, de ne rántsuk félre a kormányt, még akkor sem, ha úgy látjuk, hogy el fogjuk ütni az állatot! Egy út menti fának vagy a szemből érkező járműnek csapódva ugyanis sokkal súlyosabb balesetet szenvedhetünk, mint egy vadgázolás esetén. Az ütközés pillanatában azonnal lépjünk le a fékről, így nagyobb eséllyel elkerülhetjük el, hogy az állat bezuhanjon az utastérbe. A vadveszélyes szakaszokon mindig tartsunk nagyobb követési távolságot, hiszen az előttünk haladó gépkocsi bármikor hirtelen fékezésre kényszerülhet.

Kiszámíthatatlan a mozgásuk

Számítsunk arra is, hogy a vadak mozgása, reakciója kiszámíthatatlan. Ez érkező jármű hangjára vagy fényére akár vissza is fordulhat, vagy hirtelen gyors sebességgel megpróbálhat átrohanni előttünk. Annak is nagy a valószínűsége, hogy a vad nem egyedül, hanem társaival együtt tartózkodik az úttest közelében. Őzek esetében szinte biztos, hogy az elsőként átfutó egyedet követi egy másik, vagy akár több is. Azon se csodálkozzunk, ha olyan állatot látunk előttünk az úttesten, amely mozdulatlanul, mereven állva várja sorsa beteljesülését.

Vadriasztó síp és prizma az út szélén

A vadbalesetek elkerülésére vagy megelőzésére vannak eszközök, amelyek nemcsak hatásosak, de a beszerzésük is viszonylag egyszerű. A vadriasztó síp például nagy valószínűséggel megvásárolható bármely autóalkatrész boltban.

- Valóban, egyre többen keresik a vadriasztót, ami egy viszonylag olcsó, de hatékony eszköz – mondta lapunknak az egyik zalai autóalkatrész szaküzlet tulajdonosa, Szente Csaba. – Kívül kell felhelyezni a járműre, s ahogy a menetszél behatol a kialakított, egyre szűkülő járataiba, az eszköz úgy képez olyan frekvenciájú hangot, amit mi nem érzékelünk, a vadakat azonban zavarja, ezért elriasztja őket az út közeléből.

A vadak riasztására vannak további eszközök is. Ezek közé tartoznak azok a prizmák, amiket az elmúlt évek során az út menti terelőoszlopokra szereltek fel országszerte a közútkezelő alkalmazottjai, a vadgazdálkodók, vagy éppen az illetékes rendőrkapitányságok munkatársai. Ezeknek a kék fóliás optikai vadriasztó prizmáknak a működése rendkívül egyszerű. Az érkező járművek fényszóróinak fényét törik meg, ezáltal bevetítve azt arra a területre, ahol a vadak mozognak. A jármű elhaladásakor így egy optikai riasztókerítés jön létre, ami várhatóan távol tartja a vadakat a közúti forgalomtól.

A prizmákat forgalmazó vállalkozások szerint ezen eszközök alkalmazásával számos vadveszélyből adódó balesetet sikerült megelőzni, amit a baleseti statisztikák is igazolnak. Ahol ugyanis ezeket az eszközöket bevetették, ott jelentősen csökkent a vadgázolások száma. A vad ugyanis a prizma által kivetített kék színű fényt élénk figyelmeztetésként veszi, és nem megy át az úton, vagy egy kivilágított jármű közeledésekor az út szélén marad.

Változott a törvény

A vadbalesetekkel kapcsolatos szabályozás a vadgazdálkodási törvény 2023 júliusában elfogadott módosításával jelentősen megváltozott. Eszerint a vaddal való ütközésért ma már csaknem minden esetben a jármű vezetője a felelős, s ha a vad elpusztult, akkor annak értékét is meg kell térítenie – figyelmeztette a közelmúltban a közlekedőket a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége. Mint azt közleményükben írták: a vadásztársaságok felelőssége többnyire csak akkor állapítható meg, ha vadászat, hajtás-űzés során bukkan fel a vad az úttesten, illetve az úthoz túl közel – számszerűsítve: 200 méteren belül – telepítettek etető-itatót a vadak számára.

A felelősség kérdése a gyorsforgalmi úthálózaton a leginkább egyértelmű. Mivel a hatályos törvény kimondja, hogy gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra vad ne juthasson fel, ennek okán az autópályán vagy autóúton esetlegesen bekövetkező balesetnél jó eséllyel állapítható meg az út kezelőjének a felelőssége.

Vadgázolás esetén a vadásztársaság követelheti tőlünk az elpusztult vad értékének megtérítését. Fontos tudni, hogy a kötelező felelősségbiztosítás a vadkárokra nem terjed ki. Ezért annak, aki gyakran autózik vadveszélyes térségben, érdemes elgondolkodnia, azon, hogy külön vadkárbiztosítást kössön járművére. Ebbe nem a vadásztársaság kárának megtérítését foglalhatjuk bele, de a sofőr és az utas esetleges sérülése miatt kártérítést, valamint az autónkban keletkezett kár megtérítését is. A vadkárbiztosítás feltételei társaságonként eltérőek lehetnek.

Az őzgázolás a leggyakoribb

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár a vadbalesetekkel kapcsolatos statisztikákkal is rendelkezik. Eszerint az elmúlt húsz év során csaknem megduplázódott a vadbalesetek száma, ami egyrészt abból is adódik, hogy ma már jóval több jármű közlekedik az útjainkon, mint két évtizeddel korábban, de egyes fajok esetében a vadak számában is releváns emelkedés mutatható ki.

A statisztikai kimutatás szerint 2022-ben több mint 7400 nagyvad pusztult el hazánkban járművel történt ütközés következtében. Az úgynevezett nagyvadas balesetek közül az őzzel való ütközések száma volt a leggyakoribb (5800), de jelentős számú a szarvassal történő (1200) ütközés is. A vaddisznók gázolása (409) ezekhez képest jóval kisebb arányú. Az apróvaddal – például nyúl, róka, fácán, fogoly – való ütközés összességében vélhetően több, mint a nagyvadas baleset, ám a járművekben keletkezett kisebb károk miatt ezeket kevésbé jelentik be a közlekedők, s így a statisztikában sem tényleges adatok szerepelnek.