Kilenc műhely időszaki kiállítása a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóházban

Egy tisztességes cikk elejét kezdjük szó szerint a kályhától: a rábapatonai Káldi Károly fazekas és kályhás műhelyéből népi motívumkincsekkel gazdagon díszített darabokat láthatnak. A mester és feleségének kezei alól mindennapos használati tárgyak kerülnek ki, mázas sütő- és főzőedények, csuprok, boros- és pálinkás butykosok, de szakrális darabok is. Egyedi formavilágú kollekciója virágos, huszáros vagy rozettás díszcsempékből áll. 

A győri Kékfestő Műhelygalériával már többször találkozhatott a közönség. A máig működő családi manufaktúrát Tóth Marietta Ildikó dédapja 1906-ban alapította, ma férjével, Gerencsér Zsolttal és lányukkal viszik tovább az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség-listás szakmát.

A csornai Ángyán Csilla Népi Iparművész is olyan településen dolgozik, ahol évszázados hagyománya van a fazekasságnak. Itt már a századfordulón híres, határon túl is ismert és kedvelt vásárokat tartottak. Alkotásain egyszerre őrzi meg a népi jellegzetességeket és újítja meg a régi motívumkincset úgy, hogy a rábaközi szín- és formavilágot az alföldi áttört díszítéssel ötvözi. 

Vas megyében a „belencsák” kifejezés egyenlő a késsel, ugyanis a Felvidékről elszármazott Belencsák-dinasztia megalapítója, Belencsák Mihály (a most kiállító ifj. Belencsák Mihály dédapja) 1907-ben került Körmendre. A négygenerációs család minden kézműves tagja újabb típusú késfajtát dolgozott ki, s az esztétika mellett ügyeltek a népies motívumok megjelenésére is. 

Ostffyasszonyfán Harasztovics Róbert rendezte be fafaragó műhelyét, aki bognár nagyapjától leste el először a fortélyokat kisgyerekként, s különösen a pásztorművészet érdekelte. Tízévesen csatlakozott a Velemi Népművészeti Stúdióhoz, s a tudásátadás fontosságát érezve később 15 éven át oktatott a stúdió gyermektáboraiban, 21 évesen lett Népi Iparművész. Jelenleg bútorokat, egyéb faragásokat készít, az ország egyik legjobb mézeskalács ütőfa faragójaként ismerik. 

Pados Zoltán ugyancsak tagja a Velemi Stúdiónak, bejcgyertyánosi kosárfonó műhelyében a családi örökséget viszi tovább. 2021-ben elnyerte a Mesterségek Ünnepén az Év Mestere díjat. Tudását rendszeresen adja át a fiataloknak, műhelyfoglalkozásain a település kosárfonó hagyományait élteti. 

A tárlaton négy zalai népművész is helyet kapott. Bogdán Klára dolgozott Csurgón iskolai szakoktatóként, Nemesviden, majd Keszthelyen hozott lére műhelyt. Vallja, hogy a régi értékeket nem elég gondosan tanulmányozni és utánozni, hanem a meglévő értékeket újra kell értelmezni.

A zalaszentgróti Csiszár Tiborné 2009 óta működteti alkotóműhelyét, ahol a mézeskalács és a hagyományos zalai cukorperec készítésével lehet megismerkedni. Kéthavonta perecnapokat szervez az érdeklődőknek. Férje, Csiszár Tibor kovács Népi Iparművész a hagyományos kovácsolásból tart évente többször nyílt napot, ahol a régen használt szerszámokat is kézbe foghatják a kíváncsiskodók.

A kiállításon bemutatkozik még az Alsópáhokon működő Sártekerő Fazekasműhely és Galéria, amit 2001 óta működtet Czibor Imre fazekas Népi Iparművész és csapata. Sajátságos technikát alakított ki, edényeit karcolással díszíti, nagy kedvenc a hucul és a betyáros motívum. 

Az alkotók rövid bemutatásából látszik, hogy a válogatás azokat fogja össze, akik szakmájukból élnek és folyamatosan megosztják tudásukat az utókorral.

- A mostani időszaki kiállítás azoknak is példaértékű lehet, akik most szeretnék elindítani műhelyüket, kedvet kapnak ahhoz, hogy a kézművességből, népművészeti alkotói munkából éljenek meg – magyarázza Prokné Tirner Gyöngyi intézményegység-vezető, aki a tárlat kurátora is egyben. - Nem véletlen, hogy a program részeként május 7-én, szombaton konferenciát szervezünk. A bárki által látogatható szakmai napon az itt bemutatkozó műhelyek tulajdonosai mesélnek a működésükről, tapasztalataikról. Mellettük szakembereket kértünk fel, így az adóhatóság, a kereskedelmi és iparkamara, a katasztrófavédelem és az önkormányzatok munkatársai adnak tájékoztatást. A hallgatóság választ kaphat tehát arra, hogy mi szükséges a szabályos működéshez, egyáltalán az induláshoz. Sokan még nem tudják, hogy például óriási különbség van aközött, ha valaki csak adószámot kér, mint aki nyilvántartási számmal is rendelkezik.

A ház vezetője hozzátette, minden évben szerveznek több hasonló, megyén átívelő programot, ugyanis 2019 óta – ahogy nevükben is szerepel – már régiós szakmai feladatokat is ellátnak.