A Vatikán magyar szemmel

Minden magyar ember identitásához valamilyen módon hozzátartozik a Szentszékkel való kapcsolat, akár katolikus, akár nem – fogalmazott Érszegi Márk Aurél. Szerinte ez azért van így, mert Szent István II. Szilveszter pápától kapta a koronát, ami a független államiságunk elismerését jelentette – ez pedig része a történelmünknek s így nemzeti önazonosságunknak is.

Mindennek kézzelfogható jele például, hogy a Szent Péter-bazilika altemplomában lévő egyik kápolnát 1980-ban a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel, s ezt annak idején teljes egészében magyar művészek díszítették. A főtanácsadó előadásában bemutatta a Vatikánt is, amely szerinte egyfajta fogalom.

– A pápát és az őt segítő intézményeket értjük alatta, bár erre helyesebb a Szentszék kifejezést használnunk – mondta Érszegi Márk Aurél. – A Vatikán maga egy domb a régi Róma külvárosában. Ott volt egy temető, amelyben Péter apostolt, vagyis az első pápát örök nyugalomra helyezték, miután a Néro-féle keresztényüldözés során vértanúhalált szenvedett. Amikor eljött a vallásszabadság ideje, Konstantin császár erre a sírhelyre egy hatalmas bazilikát emeltetett.

Persze, ez nem volt egyszerű feladat, hiszen egy domboldalba kellett azt felépíteni, tette hozzá a vallásdiplomáciai főtanácsadó. Később a bazilika körül kisebb település alakult ki, és a pápa is odaköltözött.

Vatikánváros 1929 óta önálló, független állam, amelynek az a jelentősége, hogy a Szentatyának van egy nemzetközileg elismert otthona, így nem más ország alattvalójaként, állampolgáraként él – ezzel is biztosítva az egyház függetlenségét.

– A Vatikánba bárki bemehet, elsősorban Szent Péter sírjához a bazilikába, és ott van a Vatikáni Múzeum is, ahová több-kevesebb sorbanállás után szintén bejuthat a látogató, hogy szemügyre vegye a csodálatos kincseket. Ám sok más része is van Európa legapróbb államának, ahová nem egyszerű bekerülni – folytatta a diplomata.

Érszegi Márk Aurél járt például a csodálatos kertekben, a különféle hivatalokban és az Apostoli palotában is. Ezeken a helyszíneken többféle módon jelen van Magyarország. Például a pápai államtitkárság épületének folyósóján a XVI. század óta egy festmény örökíti meg az egész akkori világot – és ezen a reneszánsz térképen felfedezhető Magyarország is.