A Magoncoké A Hód napja-verseny vándorserlege

A lelkes csapattal - Hochschorner Lillával, Novák Izabellával és Lukács Zsófiával - az egyik szünetben beszélgetettünk a verseny utáni héten, büszkén mutatták a vándorserleget és az I. helyezettnek járó oklevelet. A kupán több iskola neve virított, a Zrínyi-gimnázium például többször. A lányok nagyon büszkék, hogy a tavalyi 10. hely után megtáltosodtak, s a lelkiismeretes készülés bizony meghozta a hőn várt eredményt. Jutalmuk pedig egy izgalmas körutazás Bosznia-Hercegovinába. A diákok tréfálkozva megjegyezték, idén csupán egy nullát hagytak el a tavalyi helyezésből, így lettek elsők. A gimnázium másik csoportja, a Geográfanok - Martincsevics Dóra, Simon Sára, Zombó Anna - a 10. helyezést elérve a középmezőnyben végzett, nekik tehát jövőre ugyancsak esélyük lesz javítani.

Barna Máté felkészítő tanár, történelem-földrajz szakos pedagógus kiemelkedő teljesítménynek ítélte a lányok tudását, főleg azért, mert csak másodszor vettek részt az egyébként 13. alkalommal megrendezett természetjáró akadályversenyen. A mintegy negyven csapat részvételével zajló megmérettetést a Magyar Földrajzi Társaság Zalai Osztálya szervezte, méghozzá a mindszentys pedagógus egykori egyetemi tanárának, dr. Gyuricza Lászlónak az ötlete nyomán.

- Idén egy másik vetélkedőre, a Kovács János Földrajzversenyre is készítettem fel diákot, most vettünk részt először rajta. Bejutottunk a döntőbe, ahol a 7. helyen végzett Komády Márton, iskolánk 12. b osztályos tanulója. Tóth Csilla tanárnővel együtt készítettük fel a Savaria Országos Történelem Versenyre Horváth Botond 9. c osztályos diákunkat, aki megyei első helyezést ért el, Horváth Zsombor 9. a osztályos tanulónk pedig megyei harmadik lett. Bár a vármegyei fordulót megnyertük, de a döntőbe nem tudtunk bejutni, mert az országos átlagpontszámot nem értük el. Idén tehát ezekre a versenyekre készültünk nagy erővel, hálásan köszönöm a diákok lelkiismeretes tanulását. Az évek alatt tehetséges diákokkal több OKTV-n is voltunk. Úgy tervezzük, hogy jövőre a az Itthon otthon vagy földrajzversenyre is megyünk, aminek témája hazánk földrajzilag is fontos turisztikai célpontjai lesznek. S hogy mennyire nehéz a diákoknak ez a tantárgy? Valakinek kedvenc, valakinek kevésbé – folytatta mosolyogva a pedagógus. - Talán a természetföldrajz megy a legkevésbé, abban vannak nehéz témák. Ha van rá lehetőség, szívesen viszem a szabadba a fiatalokat. A Hód napja-versenynek éppen az a különlegessége, hogy terepen mérettetnek meg. Most a Cserta-pataktól a Mároki kápolnáig nyolc állomáson kaptak különféle feladatokat. A témák közt szerepelt például a Kerka-mente Naturpark, kérdeztek a Cserta- és a Kerka-völgy természeti értékeiről, a régió természeti és épített örökségéről, de kaptak történelmi kérdéseket is.

A lányok egyértelműen nagyon jól érezték magukat, mondták.

- Tavaly kezdők voltunk, nem tudtuk, mi vár ránk, idén már jobban felkészült a csapatunk – magyarázta Lilla, aki állatorvosként tudja magát elképzelni. - Most sokkal több időt töltöttünk a felkészüléssel. Nekem minden feladat tetszett.

- Hasonló volt a feladattípus szerencsére, a szakirodalom és a tapasztalat sokat számított. Nem fogott ki rajtunk a természetföldrajz sem, s nem ijedtünk meg a komplex feladatoktól – folytatta Izabella, aki agrár vagy erdészeti területen szeretne továbbtanulni.

A lányok közül Zsófia szeretné továbbvinni az iskolában kapott örökséget, azaz szívesen lenne angol-földrajz szakos pedagógus, miközben a pszichológia ugyancsak érdekli.

- Én éppen a tavalyi verseny miatt szerettem meg annyira a földrajzot. Ez a vetélkedő azért jó, mert egyfajta alapműveltséget kívánnak az összetett feladatok, illetve logikus gondolkodásra késztetnek. Ha nem is tudnék mindent lexikálisan, kikövetkeztethetőek a válaszok. A földrajzot szerintem jól el lehet sajátítani, meg lehet érteni a folyamatokat, mindegy, hogy társadalom-, gazdaság- vagy természetföldrajz. Minden tudományterületből van benne egy kicsi.

- Sajnos eléggé elhanyagolt tantárgy, ha fogalmazhatunk így – mondta Barna Máté, ennek ellenére azért reménykedik a megfelelő számú természettudományos pedagógus utánpótlásban. - A heti egy-másfél óra azért nem mindig elég, főleg, ha élményszerűen szeretnénk oktatni ennyi szerteágazó témát. Érdemes megnézni, hogy évente hány biológia, földrajz, kémia, fizika szakos hallgató kezdi meg a tanulmányait. Például idén kémia-fizika szakpárosítással egyetlen végzős jelentkezett. Azért ez elgondolkodtató. Én tényleg reménykedem, hogy lesznek követők. Egy tanárnak valahol az a szakmája csúcsa, ha valóban kineveli az utódait. Az itt töltött 20 év alatt szerencsére több diák végzett földrajz szakon. Van, aki a tanári pályán maradt, de olyan is akad, aki például térképészként vagy meteorológusként dolgozik, szóval reménykedem.

A lányok száz százalékig egyetértettek abban, hogy a megszerzett földrajztudással, a vetélkedők tapasztalataival többek lettek és a mindennapjaikban hasznosítani tudják ezeket az érdekes és hasznos információkat.