Izgalmas tárlat a hazai számítástechnika fejlődéséről Hévízen

A kivételes kiállítást Fisli István informatikatanár, a keszthelyi VSZK igazgatója, a fürdőváros emberi erőforrások bizottságának elnöke ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.

Ezek az eszközök arra is emlékeztetnek: 1947-ben a keleti-blokkot technológiailag is elszigetelték a nyugati világtól. Az úgynevezett COCOM-listán szereplő informatikai eszközöket a fejlett országok nem importálhatták a KGST-tagállamaiba, s ez az elzártság hatalmas fejlődést és szellemi innovációt hozott Magyarországon, ami olyan találmányokat eredményezett, mint például a floppy, vagy az első hordozható számítógép, amely hazai feltalálónak köszönhette létrejöttét, idézte fel Hermann Katalin, a hévízi Gróf Festetics György Művelődési Központ igazgatója.

– Szerettem volna nagy érdeklődésre számot tartó tárlatot Hévízre hozni – mondta lapunknak a direktor –, s eszembe jutott: mindannyiunk kezében van mobiltelefon, aminek az ősei a régi számítógépek. Az interneten kutakodva találtam rá Vidovenyecz Zsolt fantasztikus gyűjteményére, amely e kiállítás gerincét adja, s e mellé a Visionet Kft. is adott eszközöket, az egyiken például a Chat GPT-vel lehet beszélgetni.

Hermann Katalin arról is beszélt, a COCOM-lista miatt Magyarország saját fejlesztésekbe kezdett, illetve a Nyugat-Európából becsempészett gépeket idehaza szétbontották, majd a szakemberek visszafejtették a működésüket. Szerinte, ha nincs az elzártság, akkor nem jött volna létre idehaza ez a hatalmas fejlődés, illetve szellemi innováció.

A tárlat számos „meglepetést” is tartogat, kiderül például, hogy Magyarországon még a 80-as évek közepén használtak úgynevezett

lyukkártyákat, illetve az is: szövőnők készítették és javították az első memóriaegységeket.

Fisli István szerint a tárlat abban is segít, hogy jobban megértsük ezen eszközök működését, hiszen itt láthatók a kezdetek, nyomon követhetők a felfedezések, újítások, s a mai csúcstechnológia is, ez által pedig tetten érhető „az emberi szellem, gondolkodás, tudás legjava”.

– Fontos, hogy lássuk a fejlődést, azon tudósok, szakemberek munkáját, akik sokat tettek azért, hogy a számítástechnika napjainkra idáig jutott. Ez a kiállítás ebben is segít. Éppen ezért azt tervezem, tanulóinkkal is ellátogatunk ide, hogy megismerjék azon eszközök múltját, amiket naponta használnak – árulta el Fisli István.

A hévízi tárlat 1965-től az 1980-as évek végéig mutatja be a magyar informatika történetét. A kiállítás gerincét Vidovenyecz Zsolt Hungarian Old Computer című gyűjteménye adja, amely több száz tárgyon keresztül mutatjuk be a kort. Vannak itt működő gépek és enteriőrök, s persze nem hiányozhatnak a játékok sem. Az érdeklődő láthat például commodore 64-et, Amigát és más, ma már sehol sem fellelhető eszközöket is.

– A gyűjtői szenvedély a Neumann János Számítógéptudományi Társaság által kiadott Mikromagazin nevű szaklap hatására erősödött bennem – árulta el a szakember. – A 90-es évek elején, a COCOM-lista eltörlésekor viszonylag könnyű volt ezeket az eszközöket beszerezni, s ezzel e technikatörténeti tárgyakat megmenteni az enyészettől.

Vidovenyecz Zsolt a küldetéséből szlogent alkotott, e szerint: „Ismerd meg a múltat, amelyből a jövő gyökerezik”.

– Fontos, hogy tudjuk, honnan indultunk, s például az a modern telefon, amit a zsebünkben tartunk, nem egyszerűen „megszületett”, hanem volt egy fejlődési folyamata, aminek jó, ha tisztában vagyunk a fontosabb állomásaival – válaszolta lapunk kérdésére a gyűjtő.

A hévízi kiállítás Neumann János emléke előtt is tiszteleg, születésének 120. évfordulója alkalmából.