Funtek Frigyes szellemi szabadsága ebben a zűrzavarban

Funtek Frigyes a Győr közeli Szanyban nőtt fel, ácsmesterségű édesapja az építőipar felé terelte, művészi, színházművészeti kapcsolódás nem volt a családban. 

Engedett a szülői jóakaratnak, építőipari főiskolát végzett, de a tizenévesen megízlelt színi világ nem eresztette, megnyert szavalóversenyek sikere is dolgozott benne, világossá vált, legjobban a színház érdekli. Jelentkezett a színművészeti főiskolára, kicsit talán meg is lepődött, hogy felvették. Örkény Istvánt választotta, a Félszeg monológjával felvételizett: „hogy mi az én szerepem… Nekem, ennek a porszemnek, a természet kegyetlen körforgásában, és hogy ezen a káoszon, a hömpölygő boldogtalanságon mégis a ráció az úr...”

Bonyolította a helyzetét, hogy még le kellett diplomázni az Ybl Miklós Főiskolán, meg a  hadsereg is igényt tartott rá egy esztendeig. Végül a nagy Várkonyi Zoltán sajnos már nem tudta őt megvárni, Kerényi Imre osztályába került. 

Funtek Frigyes a színházbarátoknak mesélt

A színész-rendező a minap a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház mellett működő Színházbarátok Köre vendége volt.   Lassanként bomlott ki sokrétű, számos mély gondot is hordozó élete, és nemcsak a szakmai. 

Nem először rendez Zalaegerszegen, az Augusztus Oklahomában után A király beszéde című filmadaptációt is neki köszönhetjük. Most ismét egy,  filmen már bizonyított történetet állít színpadra: Az Életrevalók igaz történet, melyben egy megbénult milliomos és fiatal gondozója barátsága bontakozik ki. (Eredetileg fekete a fiú, itt Zalaegerszegen török származású lesz.)

Vissza a kezdetekhez: annakidején a győri újság is megírta, a pályakezdő sármos színész Jézust játszik. Édesapja egyik kliense csodálkozott: „a maga fia hogy lehet Jézus?” Apai válasz: „Hogy?! Hát ács az apja.” 

- Ebből gondoltam, apám titkon mégiscsak büszke lehet rám - mesélte a színházbarátoknak. 

Színházi és filmszerep egész sora találta meg, 11 szerepet játszott egy évadban és ott volt neki az 1987-es Nemzeti Színházbeli Advent a Hargitán, ami több szempontból színháztörténeti pillanat. Harcolniuk is  kellett érte,   munkamegtagadással pressziót gyakorolni, hiszen Sütő András ikonikus darabja budapesti bemutatásának enyhén szólva nem örült Románia.

Arcát, játékát többek közt a Malom a pokolban, a Balkán, Balkán, a Köd, A nagyenyedi két fűzfa őrzi a filmtekercseken. 

„Rossz tanulót játszottam, a nagyanyám korholt, kisfiam, mi úgy tudtuk, jó tanuló vagy. Mama, ez egy film. Tudom, hogy film, de akkor is...”

És egyszerre csak nem volt itthon. Egy francia filmsorozatban kapott szerep vitte el tőlünk. Ő volt Magyarország egyik utolsó disszidálója, egy év múlva értelmét vesztette a szó.

Gyorsan tanulta a nyelvet, szerelmes is lett. Harminckét évig maradt, ott született a fia, Sándor, aki már szintén színi pályán működik. A franciáktól tanulta, ha nem úgy sikerült egy előadás, akkor „ma este az Isten nem jött el”. Sokszor pedig eljött, odakint és idehaza is. A kétezres évektől egyre többször rendezett hazai színházakban. Veszprém, Szeged, Szolnok, Győr, Budapest számított a látásmódjára. 

Ifjonti főiskolás magabízással mondták barátaival a kollégiumi konyhában néha: „ha Peter Brook keres, nem vagyok itt”. Mi az esélye annak, hogy egyszer felhívja a nagy angol rendező asszisztense? Megtörtént, vele. Nem is hitte el először, biztos volt benne, ugratják. Így szerepelt a Háry János című opera strasbourgi változatában. 

Funtek Frigyes francia csomagja

Mit adott a francia színház? „Másképp kezdtem nézni a színházat és az életet is.” Sokat tanult Cannes-ban második felesége amerikai indián származású édesanyjától, aki az ottani balettszínház meghatározó alakja volt. Megjegyezte egy életre, „nem az a lényeg, hogy mit gondolsz, hanem az, hogy kinek mondod el.” Egyre többször gondol a másik veretes mondatra: „megpróbálom szellemileg szabaddá tenni magam ebben a zűrzavarban”. Az ezredfordulót ünneplő franciák megkapták tőle Az ember tragédiája legfontosabb színeinek táncszínházi változatát, s azt, mit gondolt az emberiség küzdelmeiről korát megelőzve a magyar vidék legszélén élő Madách.

Az élete Radnótival szólva hol méz, hol áfonya.  Válás, súlyos betegségből való felépülés, 54 kilóra fogyás, második feleség halála. A művész számára muníció lehet a lehetetlen is. 

Tanít a színművészeti egyetemen. Okosak, céltudatosak, tanulni akarnak - mondja a tanítányairól. Szerepelt A besúgók sorozatban. Öröme telt benne. 

Győr mellett, Koroncón vert tanyát, Zalában vett méhcsaládokat, a kertje növényei ismerik gondoskodó figyelmét.

Az Életrevalók rendezője Funtek Frigyes

Az Életrevalók című színművet november 22-én, pénteken  mutatja be a Hevesi Sándor Színház, a két főszerepben Bellus Attilát és Helvaci Ersan Davidot fogjuk látni, partnereik közt Magyar Cecíliát, Ecsedi Erzsébetet, Czegő Terézt, Fritz Attilát, Mikita Zsuzsanna Lillát, Kováts Dórát, D.Varga Ádámot, Bálint Pétert, Kovács Martint, Andics Tibort, Kovács Virágot, Kiss Szilviát. A díszlet és a jelmez a Jászai-díjas Csík György  munkája. 

Magyarországi rendezései:

• Augusztus Oklahomában
• A király beszéde
• Eldorádó
• Száll a kakukk fészkére