Nádasi Tamás, a 15-szörös bajnok Tuxera Aquaprofit Nagykanizsa Sakk Klub elnöke a zalai hegemóniáról

Annak idején a zalai rivális Z. Csuti-Hydrocomp SK volt a csúcstartó ebből a szempontból, amely sorozatban ötször nyerte meg a hazai élvonalbeli sakkcsapat-bajnokságot, aztán jött az Aquaprofit NTSK, hiszen ezen a néven szerezte meg első sikereit a kanizsai együttes, majd újra a Csuti , azután pedig az Aquaprofit sorozata következett, amely az elmúlt két szezonban már Tuxera Aquaprofit Nagykanizsai Sakk Klub néven aratta sikereit. Nádasi Tamás immár 21 éves zalai sikersorozatról beszélt, amikor megkerestük.

-Huszonegy esztendeje nem került ki a bajnoki cím Zala megyéből, ami tény - szögezte le Nádasi Tamás, aki a sakksport mondhatni, hogy megszállottja és sikeres üzletemberként sem távolodik el a sportágtól, mi több áldoz is rá, nem is keveset. - A Csuti kezdte ezt a szériát, egy alkalommal egymást váltottuk a trónon, de aztán tizennegyedik éve csak mi nyertünk. Az egerszegiek most a második vonalban jeleskedtek, de jövőre ismét az élvonalban találkozunk velük újra.

- Mekkora büszkeség van Önben, hogy a kezdetektől részese ezeknek a sikereknek?

- Ez egy nagyon nagy sorozat, és óriási büszkeség a számomra. Ebből a szempontból az elmúlt tizenöt év legeredményesebb sportklubja is vagyunk idehaza a bajnoki küzdelmeket illetően, de persze azzal is tisztában vagyok, hogy a mi sportágunk nem vethető össze mondjuk a labdarúgással. A sakk más, az művészet, sport, játék és tudomány is egyben, de az aktív sport mindig ott van a sakkozók életében is. Az én kedvenceim közé is számos sportág  tartozik, kézilabda, labdarúgás, tenisz, atlétika, vízilabda, és nem mellékesen a Nemzeti Versenysport Szövetségben elnökségi tag is vagyok.

- Térjünk vissza a kezdetekhez. Gondolta volna, hogy ilyen sikeres sorozat kezdődik majd?

- Azzal kezdem a választ, hogy közben sok próbálkozás volt arra, miként törhetne meg a sorozatunk. Voltak szabálymódosítások, a pontrendszer átalakítása, de mindig maradtunk az élen. Amikor indultunk, ez volt harminc éve, az egerszegi volt a meghatározó sakkcsapat Zalában. Mi viszont rendelkeztünk már akkor is nagyon sok jó szervezőképességű, elkötelezett sportemberrel. A gazdasági hátteret korábban a Tungsram biztosította, de át kellett szervezni a dolgokat és a saját cégem is beszállt a klub szponzorálásába. Sziva Antal, Kassai Zoltán, Kiss László, Papp Nándor, Bagonyai Attila, Kercsmarics József voltak azok, akik leginkább szívügyüknek tekintették a sakksportot Nagykanizsán, és fontos volt, hogy leigazoltuk az olimpiai bajnok Ribli Zoltánt. Ő még mindig a csapat tagja, hála érte. Remek sportköri elnökeink voltak, Kuhár László, Rudolf Sándor, Takács Zoltán, sokan voltak a sikerek kovácsai. A gazdasági hátteret nagyrészt már a cégem, az Aquaprofit Zrt. adta, aztán Szakasics Szabolcs, a Tuxera vezetője névszponzorunk lett, aki Nagykanizsán nem csak a sakkozás, hanem sok más területen is támogatóként van jelen, idén pedig városunk díszpolgárává választották.

- Meddig fokozhatják még ezeket a sikereket? Egyáltalán, született erre elképzelés?

- Most ismét hallani, hogy a szövetség szeretné megreformálni a bajnoki rendszert. Mi állunk elébe, igyekszünk alkalmazkodni, ahogy eddig is tettük. A tizenöt bajnoki cím kötelez bennünket. Sajnos sokan távoztak már a régi sportvezetőink közül, kérdés, hogy a fiatalabb generáció tagjai közül mennyien lesznek, akik ugyanolyan elhivatottsággal rendelkeznek majd, mint tettük annak idején mi a dolgunkat. A sakk jellegéből adódóan élethosszig nyújt kihívást, szórakozást, feladatot, ezt nehéz megszállottság nélkül csinálni.

- Elismerik a sikereiket, milyen visszahangja van ezeknek a bajnoki aranyaknak?

- Nyilván van irigység, de ez máshol is előfordul. Én azt gondolom, hogy elismerik a munkánkat és a sikereket is. Ha a mostani bajnoki győzelmet nézzük, 11 pont előnnyel zártunk az élen, vagyis átlagban minden fordulóban egy ponttal többet szereztünk az ezüstérmesnél. Ez a sakkban óriási fölénynek számít. Az is számít, hogy miként állítjuk össze a csapatot, hiszen nem titok, hogy sok hazai és külföldi játékosunk van. A sakksportban egy-egy sakkmester nemcsak egy adott ország valamely csapatában, de több nemzeti bajnokságban is asztalhoz ülhet. Ezt fordulóról fordulóra figyelni kell, hogy ki az, aki éppen szabad, és ki az, aki másutt játszik. Volt egy sorozatunk, amikor négy évig nem vesztettünk mérkőzést. A Paks megszakította ezt a győzelmi szériát, hiszen fejlődnek a riválisok is. Hosszabb távon viszont kijön a különbség. Nálunk a játékosok stabilak, lojálisak a klubhoz, régóta itt játszanak. Az összetétel annyiban is változik, hogy ahogy fejlődnek a hátrébb lévők, úgy lépnek előre a táblákon.

-Most ki volt az a játékos, aki nagyot lépett előre, illetve akadt meglepetés?

- Annak idején a meglepetést azzal is szolgáltattuk, hogy leigazoltuk az indiai világbajnok Wiswanathan Anandot, Portisch Lajost,  illetve Polgár Judit és Polgár Zsófia is ült le bajnoki meccseken kanizsai színekben. Tettünk annyit a sakksportba, hogy az népszerűbbé vált, hiszen a Polgár lányokkal 8 éven át mi szerveztünk Budapesten a sakkfesztiválokat is. De visszatérve a mostani bajnokságra, a 16 esztendős Palczert Mátyás mindössze egy döntetlent játszott, az összes többi mérkőzését megnyerte, a legjobb pontszerző lett a bajnokságban. Noha ő az ifjúsági táblán játszott, de az Élő-pontok tekintetében nagyon sokat lépett előre, ami az ő fejlődése szempontjából fontos. Rajta kívül valamennyi játékosunkat dicséret illeti. Márkus Róbert, Medvegy Zoltán, Aczél Gergely és a női táblás Gara Tícia is nagyon jó mutatót ért el. Próbálunk a magyar játékosokra építeni, de persze meghatározó külföldi sakkozóink is vannak, és lehet, hogy igazolunk is újakat. Eddig mérkőzésenként három légiós lehetett, nálunk a kettőt sem tette ki átlagban ez a szám.