Büntetnék a túlsúlyosakat Magyarországon?

Eredetileg már április végén a kormány elé került volna a tervezet, ám annak megtárgyalását egyelőre elhalasztották. A közbeszédben azonban egyre gyakrabban esik szó arról, hogy egy 120 milliárdos megtakarítás érdekében büntetnék azokat, akik nem a legolcsóbb gyógyszereket választják, nem váltják ki, vagy nem szedik az előírásnak megfelelően azokat, illetve nem képesek lefogyni vagy leszokni a dohányzásról.

A jelenleg 67 esztendős Németh Tibor a túlsúlyosak közé tartozik. A Lovásziban élő férfi saját bevallása szerint 140-150 kilót is nyom, ami részben betegségéből, részben életmódjából adódik. Elmondása szerint mindig nem volt így, fiatal korában aktívan sportolt, a nemzeti bajnokság másodosztályában is játszott.

- Huszonöt éven keresztül aktívan tekéztem - mondja. - 1960 és 1985 között voltam igazolt játékos, majd azt követően még további tíz évig amatőr szinten űztem a sportot, amelyhez a mai napig kötődöm. Ennek ellenére mindig volt egy kis súlyfeleslegem. Hízni igazán akkor kezdtem el, amikor sérülés miatt abba kellett hagynom a sportolást. Amikor először meghallottam, hogy többet kellene a gyógyszerért fizetniük a kövéreknek, nagyon felháborodtam. A 35 évnyi sportolás után nem hiszem, hogy esetemben igaz lenne, hogy elhanyagoltam az egészségemet. Már csak azért sem, mert a mai napig sok gyógyteát és egyéb természetgyógyászok által javasolt szert fogyasztok. A tervezett intézkedés azonban nemcsak emiatt bosszant, hanem azért is, mert közel 38 év munkaviszony alatt folyamatosan fizettem az egészségbiztosítási hozzájárulást, most viszont mégis engem akarnak büntetni.

Németh Tibor esete akár tipikusnak is mondható. Kovács Kinga életmód-tanácsadó szerint a sportolás abbahagyása az elhízás kockázatával jár együtt. Az intenzív testmozgás során akár napi 2.500 kalóriát is elhasználhat egy ember, ami a sport abbahagyását követően ugrásszerűen lecsökken. Ha mindez nem jár együtt a szervezetbe bevitt kalóriamennyiség radikális csökkentésével, úgy jelentős súlygyarapodással kell számolni.

- Alapvetően egyet lehet érteni azzal az elvvel, hogy a nem megfelelő magatartás tanúsítása miatt, vagy önhibából adódó egészségkárosítás esetében többet fizessen az egyén. A kérdés csupán az, hogy mit nevezünk önhibának, hogyan ítéljük meg, hogy a beteg valóban felelős önnön egészségkárosodásáért - mondta dr. László Péter lovászi háziorvos, hozzátéve, hogy a kormányzati szándékról természetesen hallott, ám mivel annak részleteit pontosan nem ismeri, ezért konkrétumok hiányában nehéz véleményt megfogalmazni. Azt azonban elmondta: az életmód mellett környezeti hatások és genetikai tényezők is hozzájárulhatnak a túlsúly kialakulásához.

- Egy felmérés szerint az emberek egészségügyi állapotáért elsősorban az életmód, vagyis a táplálkozás és a mozgás a felelős - folytatta a háziorvos. - Második helyre sorolhatóak a környezeti hatások, harmadikra a genetika, s csak ezt követi az egészségügyi ellátórendszer működése. Mindez meglepő, de valóban így van. Éppen ezért van nagyon fontos szerepe az egészségnevelésnek, hiszen a megfelelő életmód kialakítását már egészen fiatal korban meg kell kezdeni. A megelőzés ugyanis sokkal hatékonyabb, mint a krónikus betegségek kezelése.

Jogászok szerint is nehezen értelmezhető, hogyan kíván a tervezett intézkedéseknek érvényt szerezni a kormány. Magyarországon ugyanis betegbiztosítás ellenében minden személynek joga van az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz.

- A hangsúly az egyenlő bánásmód követelményén van - emelte ki dr. Becze István. - Ennek alapján véleményem szerint a mai jogszabályi háttér mellett nem lehet különbséget tenni dohányzó és nem dohányzó, kövér vagy sovány ember között. Főleg annak tudatában nem, hogy például egy súlyos közlekedési baleset utáni egészségügyi ellátás során képezi vizsgálat tárgyát hogy adott személy felelős-e a történtekért vagy sem. Amennyiben a politikai hatalom mégis kísérletet tesz erre, az valószínűleg nem állja ki az alkotmányosság próbáját.