2014.09.04. 10:21
Staféta Büki Józseffel
Répné Vörös Erika Büki József véradónak adta tovább a stafétát, azt tudakolva, mi táplálja benne évtizedek óta a segíteni akarást?
– Gyerekkoromban gyakran időztem Szilvágyon élő nagyszüleimnél, ahol egyik rokonunkat súlyos motoros baleset érte, szarvassal ütközött – kezdi a vegyésztechnikus végzettségű férfi. – Hogy túlélje, 51 ember vérét kapta... Akkor, gyerekként megfogadtam, ha felnövök én is legalább 51 alkalommal fogok vért adni. 1977-ben, 19 évesen az egerszegi Izzóban kezdtem dolgozni, ott adtam először vért a kollégáimmal együtt. Azóta tart ez nálam...
Fotó: Pezzetta Umberto
Mára éppen 100-szoros véradó lehetne, ha számítógépes adatvesztés miatt nem kallódik el 9 véradásának regisztrációja. De ez sem szegte kedvét, nemrégiben csontvelő donornak is jelentkezett.
– Hogy miért? – teszi fel magának is a kérdést. – Talán az is hozzájárult, hogy dongalábbal születtem. Ez a kis hátrány arra ösztönzött, hogy keressem meg az életben, hol tudok én is felmutathatni valami átlag felettit. Ha már a sportban erre nincs esély, akkor legyen a segíteni akarás.
A stafétát Némethné Némethy Csillának adta tovább, azt kérdezve, anyai teendői mellett miként jut ideje a zalai népzene ápolására is?
