Tragikus méreteket ölt a bizalmatlanság

A rendőrségbe vetett bizalomról feltett kérdésre a megkérdezettek többsége negatív tartományba tartozó választ adott (a részleteket a grafika mutatja). A kérdőív többi szereplőjéhez viszonyítva mégis viszonylag jónak mondható a rendőri szervezet elfogadottsága. Az igazságszolgáltatás intézményeinek gyengébb a bizalmi indexe: a kérdőívet kitöltők alig több mint harmada jelölte meg a pozitív válaszok valamelyikét. A bíróságok és ügyészségek testületeinek megítélése kissé javult, de továbbra sem kedvező.

A bizalmi indexben legrosszabbul a politikusok szerepeltek. Évről évre hiteltelenebbé válnak a lakosság szemében, s az előző évi, már mélypontnak hitt teljesítményüket is alulmúlták, mutatott rá Péterfi Ferenc közösségfejlesztő a vizsgálat eredményeinek lapunkhoz is eljuttatott összefoglalójában. A megkérdezettek 60 százaléka a legradikálisabb elutasítást jelentő választ jelölte meg, azt, hogy egyáltalán nem bízik a politikai elitben. A parlamentről ehhez képest csak a 4700 válaszadó fele nyilatkozott ugyanígy, a vizsgált közintézmények közül ugyanakkor a parlament megítélése romlott legnagyobb mértékben egy év alatt. A központi politikai intézményekhez viszonyítva az önkormányzatokról kevésbé negatív vélemény körvonalazódott, de az irántuk táplált bizalom is csökkent, s ez nemcsak az elmúlt egy évre igaz, hanem az előző négyre is. A civil társadalom a felmérés legjobban szereplő résztvevője, egyedül itt lendültek át a válaszok pozitív tartományba. A civil szféra és a nonprofit szervezetek javítottak a korábbi megítélésükön.

Az ősszel rendezett Állampolgári Részvétel Hete keretében lebonyolított felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, hogy mit gondolnak az emberek, képesek-e befolyásolni a lakóhelyüket érintő ügyeket: felkerestek-e képviselőket, figyelik-e az önkormányzat tájékoztató csatornáit, aláírtak-e petíciót, részt vettek-e valamilyen gyűlésen vagy tüntetésen. A válaszok az elmúlt négy év legrosszabb aktivitási potenciálját mutatják. Péterfi Ferenc szerint ez komoly aggodalomra ad okot, mert a demokratikus társadalomban a működés során felmerülő problémákat az állam (önkormányzat), a polgárok és az üzleti szektor képviselői együttműködve oldják meg, s ha bármelyik fél kirekesztődik ebből a kooperációból, kárt szenved a demokratikus működés, a racionális munkamegosztás. Ha a polgárok úgy érzik, nincs befolyásuk a helyi ügyekre, életképtelenné válhat a helyi társadalom, figyelmeztetett a tanulmány összefoglalójának készítője.

Végül rámutatott: ahhoz, hogy megszűnjön az általános bizalmatlanság, rendezettebb állapotoknak kell kialakulniuk, ehhez pedig elengedhetetlen az egész társadalom együttes cselekvése. Azt javasolta, a folyamat elindításában senki se várjon másra, kezdje el a még létező és számára fontos közösségben.

A rendőrségbe vetett bizalomról feltett kérdésre a megkérdezettek többsége negatív tartományba tartozó választ adott (a részleteket a grafika mutatja). A kérdőív többi szereplőjéhez viszonyítva mégis viszonylag jónak mondható a rendőri szervezet elfogadottsága. Az igazságszolgáltatás intézményeinek gyengébb a bizalmi indexe: a kérdőívet kitöltők alig több mint harmada jelölte meg a pozitív válaszok valamelyikét. A bíróságok és ügyészségek testületeinek megítélése kissé javult, de továbbra sem kedvező.

A bizalmi indexben legrosszabbul a politikusok szerepeltek. Évről évre hiteltelenebbé válnak a lakosság szemében, s az előző évi, már mélypontnak hitt teljesítményüket is alulmúlták, mutatott rá Péterfi Ferenc közösségfejlesztő a vizsgálat eredményeinek lapunkhoz is eljuttatott összefoglalójában. A megkérdezettek 60 százaléka a legradikálisabb elutasítást jelentő választ jelölte meg, azt, hogy egyáltalán nem bízik a politikai elitben. A parlamentről ehhez képest csak a 4700 válaszadó fele nyilatkozott ugyanígy, a vizsgált közintézmények közül ugyanakkor a parlament megítélése romlott legnagyobb mértékben egy év alatt. A központi politikai intézményekhez viszonyítva az önkormányzatokról kevésbé negatív vélemény körvonalazódott, de az irántuk táplált bizalom is csökkent, s ez nemcsak az elmúlt egy évre igaz, hanem az előző négyre is. A civil társadalom a felmérés legjobban szereplő résztvevője, egyedül itt lendültek át a válaszok pozitív tartományba. A civil szféra és a nonprofit szervezetek javítottak a korábbi megítélésükön.

Az ősszel rendezett Állampolgári Részvétel Hete keretében lebonyolított felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, hogy mit gondolnak az emberek, képesek-e befolyásolni a lakóhelyüket érintő ügyeket: felkerestek-e képviselőket, figyelik-e az önkormányzat tájékoztató csatornáit, aláírtak-e petíciót, részt vettek-e valamilyen gyűlésen vagy tüntetésen. A válaszok az elmúlt négy év legrosszabb aktivitási potenciálját mutatják. Péterfi Ferenc szerint ez komoly aggodalomra ad okot, mert a demokratikus társadalomban a működés során felmerülő problémákat az állam (önkormányzat), a polgárok és az üzleti szektor képviselői együttműködve oldják meg, s ha bármelyik fél kirekesztődik ebből a kooperációból, kárt szenved a demokratikus működés, a racionális munkamegosztás. Ha a polgárok úgy érzik, nincs befolyásuk a helyi ügyekre, életképtelenné válhat a helyi társadalom, figyelmeztetett a tanulmány összefoglalójának készítője.

Végül rámutatott: ahhoz, hogy megszűnjön az általános bizalmatlanság, rendezettebb állapotoknak kell kialakulniuk, ehhez pedig elengedhetetlen az egész társadalom együttes cselekvése. Azt javasolta, a folyamat elindításában senki se várjon másra, kezdje el a még létező és számára fontos közösségben.

A bizalmi indexben legrosszabbul a politikusok szerepeltek. Évről évre hiteltelenebbé válnak a lakosság szemében, s az előző évi, már mélypontnak hitt teljesítményüket is alulmúlták, mutatott rá Péterfi Ferenc közösségfejlesztő a vizsgálat eredményeinek lapunkhoz is eljuttatott összefoglalójában. A megkérdezettek 60 százaléka a legradikálisabb elutasítást jelentő választ jelölte meg, azt, hogy egyáltalán nem bízik a politikai elitben. A parlamentről ehhez képest csak a 4700 válaszadó fele nyilatkozott ugyanígy, a vizsgált közintézmények közül ugyanakkor a parlament megítélése romlott legnagyobb mértékben egy év alatt. A központi politikai intézményekhez viszonyítva az önkormányzatokról kevésbé negatív vélemény körvonalazódott, de az irántuk táplált bizalom is csökkent, s ez nemcsak az elmúlt egy évre igaz, hanem az előző négyre is. A civil társadalom a felmérés legjobban szereplő résztvevője, egyedül itt lendültek át a válaszok pozitív tartományba. A civil szféra és a nonprofit szervezetek javítottak a korábbi megítélésükön.

Az ősszel rendezett Állampolgári Részvétel Hete keretében lebonyolított felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, hogy mit gondolnak az emberek, képesek-e befolyásolni a lakóhelyüket érintő ügyeket: felkerestek-e képviselőket, figyelik-e az önkormányzat tájékoztató csatornáit, aláírtak-e petíciót, részt vettek-e valamilyen gyűlésen vagy tüntetésen. A válaszok az elmúlt négy év legrosszabb aktivitási potenciálját mutatják. Péterfi Ferenc szerint ez komoly aggodalomra ad okot, mert a demokratikus társadalomban a működés során felmerülő problémákat az állam (önkormányzat), a polgárok és az üzleti szektor képviselői együttműködve oldják meg, s ha bármelyik fél kirekesztődik ebből a kooperációból, kárt szenved a demokratikus működés, a racionális munkamegosztás. Ha a polgárok úgy érzik, nincs befolyásuk a helyi ügyekre, életképtelenné válhat a helyi társadalom, figyelmeztetett a tanulmány összefoglalójának készítője.

Végül rámutatott: ahhoz, hogy megszűnjön az általános bizalmatlanság, rendezettebb állapotoknak kell kialakulniuk, ehhez pedig elengedhetetlen az egész társadalom együttes cselekvése. Azt javasolta, a folyamat elindításában senki se várjon másra, kezdje el a még létező és számára fontos közösségben.

A bizalmi indexben legrosszabbul a politikusok szerepeltek. Évről évre hiteltelenebbé válnak a lakosság szemében, s az előző évi, már mélypontnak hitt teljesítményüket is alulmúlták, mutatott rá Péterfi Ferenc közösségfejlesztő a vizsgálat eredményeinek lapunkhoz is eljuttatott összefoglalójában. A megkérdezettek 60 százaléka a legradikálisabb elutasítást jelentő választ jelölte meg, azt, hogy egyáltalán nem bízik a politikai elitben. A parlamentről ehhez képest csak a 4700 válaszadó fele nyilatkozott ugyanígy, a vizsgált közintézmények közül ugyanakkor a parlament megítélése romlott legnagyobb mértékben egy év alatt. A központi politikai intézményekhez viszonyítva az önkormányzatokról kevésbé negatív vélemény körvonalazódott, de az irántuk táplált bizalom is csökkent, s ez nemcsak az elmúlt egy évre igaz, hanem az előző négyre is. A civil társadalom a felmérés legjobban szereplő résztvevője, egyedül itt lendültek át a válaszok pozitív tartományba. A civil szféra és a nonprofit szervezetek javítottak a korábbi megítélésükön.

Az ősszel rendezett Állampolgári Részvétel Hete keretében lebonyolított felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, hogy mit gondolnak az emberek, képesek-e befolyásolni a lakóhelyüket érintő ügyeket: felkerestek-e képviselőket, figyelik-e az önkormányzat tájékoztató csatornáit, aláírtak-e petíciót, részt vettek-e valamilyen gyűlésen vagy tüntetésen. A válaszok az elmúlt négy év legrosszabb aktivitási potenciálját mutatják. Péterfi Ferenc szerint ez komoly aggodalomra ad okot, mert a demokratikus társadalomban a működés során felmerülő problémákat az állam (önkormányzat), a polgárok és az üzleti szektor képviselői együttműködve oldják meg, s ha bármelyik fél kirekesztődik ebből a kooperációból, kárt szenved a demokratikus működés, a racionális munkamegosztás. Ha a polgárok úgy érzik, nincs befolyásuk a helyi ügyekre, életképtelenné válhat a helyi társadalom, figyelmeztetett a tanulmány összefoglalójának készítője.

Végül rámutatott: ahhoz, hogy megszűnjön az általános bizalmatlanság, rendezettebb állapotoknak kell kialakulniuk, ehhez pedig elengedhetetlen az egész társadalom együttes cselekvése. Azt javasolta, a folyamat elindításában senki se várjon másra, kezdje el a még létező és számára fontos közösségben.

Az ősszel rendezett Állampolgári Részvétel Hete keretében lebonyolított felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, hogy mit gondolnak az emberek, képesek-e befolyásolni a lakóhelyüket érintő ügyeket: felkerestek-e képviselőket, figyelik-e az önkormányzat tájékoztató csatornáit, aláírtak-e petíciót, részt vettek-e valamilyen gyűlésen vagy tüntetésen. A válaszok az elmúlt négy év legrosszabb aktivitási potenciálját mutatják. Péterfi Ferenc szerint ez komoly aggodalomra ad okot, mert a demokratikus társadalomban a működés során felmerülő problémákat az állam (önkormányzat), a polgárok és az üzleti szektor képviselői együttműködve oldják meg, s ha bármelyik fél kirekesztődik ebből a kooperációból, kárt szenved a demokratikus működés, a racionális munkamegosztás. Ha a polgárok úgy érzik, nincs befolyásuk a helyi ügyekre, életképtelenné válhat a helyi társadalom, figyelmeztetett a tanulmány összefoglalójának készítője.

Végül rámutatott: ahhoz, hogy megszűnjön az általános bizalmatlanság, rendezettebb állapotoknak kell kialakulniuk, ehhez pedig elengedhetetlen az egész társadalom együttes cselekvése. Azt javasolta, a folyamat elindításában senki se várjon másra, kezdje el a még létező és számára fontos közösségben.

Az ősszel rendezett Állampolgári Részvétel Hete keretében lebonyolított felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, hogy mit gondolnak az emberek, képesek-e befolyásolni a lakóhelyüket érintő ügyeket: felkerestek-e képviselőket, figyelik-e az önkormányzat tájékoztató csatornáit, aláírtak-e petíciót, részt vettek-e valamilyen gyűlésen vagy tüntetésen. A válaszok az elmúlt négy év legrosszabb aktivitási potenciálját mutatják. Péterfi Ferenc szerint ez komoly aggodalomra ad okot, mert a demokratikus társadalomban a működés során felmerülő problémákat az állam (önkormányzat), a polgárok és az üzleti szektor képviselői együttműködve oldják meg, s ha bármelyik fél kirekesztődik ebből a kooperációból, kárt szenved a demokratikus működés, a racionális munkamegosztás. Ha a polgárok úgy érzik, nincs befolyásuk a helyi ügyekre, életképtelenné válhat a helyi társadalom, figyelmeztetett a tanulmány összefoglalójának készítője.

Végül rámutatott: ahhoz, hogy megszűnjön az általános bizalmatlanság, rendezettebb állapotoknak kell kialakulniuk, ehhez pedig elengedhetetlen az egész társadalom együttes cselekvése. Azt javasolta, a folyamat elindításában senki se várjon másra, kezdje el a még létező és számára fontos közösségben.

Végül rámutatott: ahhoz, hogy megszűnjön az általános bizalmatlanság, rendezettebb állapotoknak kell kialakulniuk, ehhez pedig elengedhetetlen az egész társadalom együttes cselekvése. Azt javasolta, a folyamat elindításában senki se várjon másra, kezdje el a még létező és számára fontos közösségben.

Végül rámutatott: ahhoz, hogy megszűnjön az általános bizalmatlanság, rendezettebb állapotoknak kell kialakulniuk, ehhez pedig elengedhetetlen az egész társadalom együttes cselekvése. Azt javasolta, a folyamat elindításában senki se várjon másra, kezdje el a még létező és számára fontos közösségben.