A helyi zsidóság elhurcolása után vandálok vitték el, ami mozdítható volt a temetőből

Ezt Szegedi Ferenc, a település polgármestere mondta a Zala Megyei Önkormányzat, a helyhatóság, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség és a MAZSIHISZ együttműködésében helyreállított zsidó temető ünnepélyes avatásán.

– Gelsén már a '90-es évek közepén elkezdődött a rendkívül elhanyagolt zsidó temető rendbetétele – mondta. – A megmaradt ledőlt sírkövek helyreállítása, a temető gaztalanítása után az önkormányzat rendszeresen gondoskodott a temető kaszálásáról. Az erőfeszítések azonban csak most jártak igazán eredménnyel. Az itt elhelyezett emléktáblával és emlékművel azt gondolom, méltó emléket állítottunk az áldozatoknak, a felújítással pedig tisztelgünk az ide eltemetett zsidó halottak emléke előtt is. Békéjük jelképe ez az emléktábla, itt várják annak a világnak a virradását, amelyen nem cikázik végig az öldöklő gyűlölet.

Hozzátette: a faluban a 18. század vége óta laktak zsidók, 1890-ben '96-an, a teljes lakosság közel 6 százaléka. A körjegyzőség zsidóságát 1944 április 26-28-án valószínűleg Nagykanizsára vitték, illetve május közepén a zalaszentgróti gettóba zárták. A hitközség imaházát a hívők (többek közt a Grósz, Grünfeld, Spiegel, Kelemen és Grünbaum családok tagjai) elhurcolása után lebontották.

Siklósi Vilmos, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke arról beszélt: a zsidó temetők felújításának gondolata a „megyéről” indult. A gelsei immáron a 16. zsidó temető, mely az összefogásnak köszönhetően megújulhatott. Megyénkben összesen 36, helyreállításra váró temetőről tudnak, s ha évente legalább két temetőt sikerül rendbe tenni, akkor 7-10 év múlva Zala lehet az ország első olyan megyéje, ahol minden zsidó sírkert a kegyelethez méltó, megfelelő állapotba kerül.

Preisz József és Grünwald Pál a most felújított zsidó temetőben egy helyreállított síremlék előtt. Fotó: Horváth-Balogh Attila

Bene Csaba, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke kiemelte: a munkálatokban idén nagy segítséget jelentett a Miniszterelnökség civil alapjának pályázati kiírása, amin eredményesen szerepelt a Zala Megyei Önkormányzat. Rámutatott: a program azonban nemcsak a temetők felújításáról szól, hanem a településen található egyedüli zsidó emlék megőrzéséről, ami egyben a megemlékezést is szolgálja.

– A megmaradó zsidó emlékhelyeknek kiemelkedő szerepük van az oktatásban, a 2000-ben holokauszt emléknappá nyilvánított április 16-hoz kapcsolódó iskolai megemlékezésekben – hangsúlyozta. – E közösségi felelősségvállalás része az emlékezés folyamatossá tételének és az antiszemitizmus elleni küzdelemnek is.