Kiadható a hágai Nemzetközi Törvényszéknek Ratko Mladic

Az 1995 óta körözött Mladicot csütörtökön fogták el a vajdasági Lázárföldön (Lazarevo). A védelemnek három napja van arra, hogy fellebbezést nyújtson be, és Saljic szerint ezt hétfőn meg is teszik. Maja Kovacevic a háborús bűnösök ügyeiben eljáró különleges belgrádi törvényszék szóvivője is megerősítette, hogy kiadhatónak találták Mladicot.
   
A tábornok kihallgatása pár órával az elfogása után megkezdődött, de rossz egészségi állapota miatt abba kellett hagyni. A kihallgatás pénteken a kora délutáni órákban folytatódott. Előtte Mladicot felkereste börtönében a fia és a felesége. Darko Mladic újságírókkal közölte, hogy apja nagyon rossz állapotban van, ezért kérni fogják kórházba szállítását.
   
Ivica Dacic szerb belügyminiszter újságíróknak nyilatkozva megerősítette, hogy a tábornok egészsége gyenge, Mladic tíz éve nem volt orvosnál. A miniszter tagadta, hogy bármilyen külső segítséget igénybe vettek volna Ratko Mladic elfogásához. Mint mondta, a tábornokot a háború bűnösök üldözésére létrehozott belügyi szolgálat és a szerb titkosszolgálat munkatársai vették őrizetbe. Mladic Lázárföldön egy rokonával élt, testőre nem volt, s amikor meglátta a házba belépő rendőrt, nem tanúsított ellenállást, röviden csak annyit mondott: "Én vagyok az, akit keresnek".
   
Ivica Dacic elmondása szerint a faluban őrizetbe vettek még öt személyt, köztük Mladic testvérét, de őket kihallgatásuk után elengedték, s az ügyészségen múlik, hogy indul-e ellenük eljárás.

OLDALTÖRÉS: Ultranacionalista tüntetés Újvidéken, összetűzés a rendőrséggel

Ultranacionalista tüntetés Újvidéken, összetűzés a rendőrséggel

Ultranacionalista tüntetés Újvidéken, összetűzés a rendőrséggel

Ultranacionalista tüntetés Újvidéken, összetűzés a rendőrséggel

Mintegy ötszáz ember vett részt csütörtökön Újvidéken egy ultranacionalista tüntetésen, amelyet Ratko Mladic elfogása miatt rendeztek. A tüntetők be akartak hatolni a Boris Tadic szerb elnök vezette Demokrata Párt helyi székházába, de ezt megakadályozták a rendőrök - jelentette a Beta hírügynökség.     A boszniai szerb hadsereg háborús bűncselekményekkel vádolt egykori parancsnokát reggel fogták el a Belgrádtól 80 kilométerre északkeletre fekvő Lázárföld (Lazarevo) faluban. Emiatt Belgrádban és más szerbiai városokban "jelentősen" megszigorítják a biztonsági intézkedéseket, többek között a külföldi nagykövetségek, konzulátusok védelmét. Mladic sok szerb nacionalista szemében a boszniai háború hőse.
Az újvidéki tüntetők a rendőrökkel való összecsapás után szétszéledtek, majd közülük mintegy százan újra összeverődtek a város központjában. Mintegy száz fiatal Belgrád központjában is összegyűlt az este, de ott nem történt incidens, és a csoport gyorsan feloszlott. Ennek ellenére a főváros központjában éjszaka még jelentős számú rohamrendőr állt készenlétben.

OLDALTÖRÉS: Széles körű nemzetközi elismerést váltott ki Ratko Mladic elfogása

Széles körű nemzetközi elismerést váltott ki Ratko Mladic elfogása


A jugoszláv utódállamok közül Horvátország és Szlovénia miniszterelnöke, illetve Bosznia-Hercegovina horvát és muzulmán vezetői üdvözölték Mladic elfogását. Visszafogottabban nyilvánítottak véleményt a boszniai Szerb Köztársaság vezetői.
   
Jadranka Kosor horvát miniszterelnök közölte: reméli, hogy nemsokára Goran Hadzic, a horvátországi szerbek háborús bűnökkel vádolt egykori vezetője is kézre kerül. Kosor biztosította Szerbiát, hogy Horvátország a NATO- és EU-országokkal együtt továbbra is támogatja euroatlanti integrációját.
   
Borut Pahor szlovén miniszterelnök jelentős napnak nevezte a csütörtökit, amely szerinte egy lépéssel közelebb viheti a megbékéléshez a térség országait.
   
Mladic elfogását Zeljko Komsic, Bosznia-Hercegovina háromtagú államelnökségének horvát képviselője is üdvözölte, ugyanakkor azzal vádolta Belgrádot, hogy már korábban is tisztában volt azzal, hol rejtőzik a volt tábornok.
   
Bakir Izetbegovic, az államelnökség muszlim tagja elárulta, hogy a boszniai biztonsági szolgálatok együttműködtek a szerb hatóságokkal Mladic letartóztatásában, ugyanakkor ennél pontosabb információt nem közölt.
   
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság (RS) elnöke hangsúlyozta, hogy Mladic letartóztatásával Szerbia eleget tett a boszniai háborúnak (1992-1995) véget vető daytoni megállapodásból származó nemzetközi kötelezettségeinek. Dodik igazságos tárgyalást követelt Mladic perében, valamint kérte, hogy állítsák törvény elé a boszniai muszlim hadsereg egyes extábornokait is.
   
Történelminek minősítette a nemzetközi igazságszolgáltatás számára a csütörtöki napot Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára. Ban Ki Mun megköszönte Boris Tadic szerb elnök és a szerb kormány erőfeszítését, amelyet Mladic őrizetbe vétele érdekében fejtettek ki.
   
Az Európai Unió azt óhajtja, hogy Ratko Mladicot haladéktalanul adják ki Hágának - hangsúlyozta csütörtökön a fejleményt üdvözölve az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Catherine Ashton szerint a boszniai szerb hadsereg egykori parancsnokának az elfogása "fontos lépés Szerbia és a nemzetközi igazságszolgáltatás számára".
   
Stefan Füle, az unió bővítési kérdéseiért felelős EU-biztos közölte: Szerbia eltávolított egy nagy akadályt az EU-taggá válás útjából. Külön kiemelte, hogy Boris Tadic szerb elnök fontos szerepet tölt be a nyugat-balkáni térség megbékélésének és stabilizálódásának előmozdításában.
   
Serge Brammertz, a hágai törvényszék ügyésze szerint Mladic letartóztatásával Szerbia "teljesítette egyik nemzetközi kötelezettségét". Brammertz elismerte, hogy bő egy héttel ezelőtt még nagyon negatív értékelést adott az ENSZ Biztonsági Tanácsának küldött jelentésében a Mladic elfogását célzó szerb műveletekről.
   
Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke nyilatkozatban üdvözölte Mladic letartóztatását. "Ez jó hír Szerbiának, jó hír a térség stabilitása szempontjából, és új lendületet ad Szerbia EU-csatlakozási folyamatának" - fogalmazott Buzek.
   
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár szintén nyilatkozatban adott hangot örömének. Megfogalmazása szerint Mladic "kulcsszerepet játszott a balkáni és az európai történelemnek a legsötétebbek közé tartozó epizódjaiban".    
   
Barack Obama amerikai elnök közleményben fejezte ki elismerését Boris Tadic szerb elnöknek és kormányának a Ratko Mladic felkutatása és bíróság elé állítása érdekében tett erőfeszítéseiért, és jelezte: Washington arra számít, hogy a volt tábornokot haladéktalanul Hágába szállítják.
   
Obama leszögezte, hogy az Egyesült Államok Nürnberg óta erkölcsi kötelességének, valamint a béke és a stabilitás kulcselemének tekinti a háborús és az emberiesség elleni bűncselekmények miatti felelősségre vonást.
   
Rendkívül jó hírnek nevezte  Ratko Mladic őrizetbe vételét a német kormány. Guido Westerwelle külügyminiszter nyilatkozatában úgy értékelte, hogy Szerbia ezzel teljesítette az EU régóta fennálló követelését. Berlin amellett van, hogy Szerbia számára világos európai perspektívát biztosítsanak - mondta.
   
Történelmi pillanatnak nevezte Mladic elfogását William Hague brit külügyminiszter. Nyilatkozatában közölte: Mladic kézre kerítése történelmi pillanat a térség számára, amelyet "szétszabdaltak az 1990-es évek rettenetes háborúi".
   
Ratko Mladicot "szörnyűséges bűncselekményekkel" vádolják, és ezért "helyénvaló", hogy végre szembesüljön a nemzetközi igazságszolgáltatással - közölte Hague, aki szerint a brit kormány most azt várja, hogy Mladic "gyorsan" Hágába kerüljön, az ellene megfogalmazott vádak a nemzetközi törvényszék előtt hivatalosan is elhangozzanak.

Széles körű nemzetközi elismerést váltott ki Ratko Mladic elfogása


A jugoszláv utódállamok közül Horvátország és Szlovénia miniszterelnöke, illetve Bosznia-Hercegovina horvát és muzulmán vezetői üdvözölték Mladic elfogását. Visszafogottabban nyilvánítottak véleményt a boszniai Szerb Köztársaság vezetői.
   
Jadranka Kosor horvát miniszterelnök közölte: reméli, hogy nemsokára Goran Hadzic, a horvátországi szerbek háborús bűnökkel vádolt egykori vezetője is kézre kerül. Kosor biztosította Szerbiát, hogy Horvátország a NATO- és EU-országokkal együtt továbbra is támogatja euroatlanti integrációját.
   
Borut Pahor szlovén miniszterelnök jelentős napnak nevezte a csütörtökit, amely szerinte egy lépéssel közelebb viheti a megbékéléshez a térség országait.
   
Mladic elfogását Zeljko Komsic, Bosznia-Hercegovina háromtagú államelnökségének horvát képviselője is üdvözölte, ugyanakkor azzal vádolta Belgrádot, hogy már korábban is tisztában volt azzal, hol rejtőzik a volt tábornok.
   
Bakir Izetbegovic, az államelnökség muszlim tagja elárulta, hogy a boszniai biztonsági szolgálatok együttműködtek a szerb hatóságokkal Mladic letartóztatásában, ugyanakkor ennél pontosabb információt nem közölt.
   
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság (RS) elnöke hangsúlyozta, hogy Mladic letartóztatásával Szerbia eleget tett a boszniai háborúnak (1992-1995) véget vető daytoni megállapodásból származó nemzetközi kötelezettségeinek. Dodik igazságos tárgyalást követelt Mladic perében, valamint kérte, hogy állítsák törvény elé a boszniai muszlim hadsereg egyes extábornokait is.
   
Történelminek minősítette a nemzetközi igazságszolgáltatás számára a csütörtöki napot Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára. Ban Ki Mun megköszönte Boris Tadic szerb elnök és a szerb kormány erőfeszítését, amelyet Mladic őrizetbe vétele érdekében fejtettek ki.
   
Az Európai Unió azt óhajtja, hogy Ratko Mladicot haladéktalanul adják ki Hágának - hangsúlyozta csütörtökön a fejleményt üdvözölve az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Catherine Ashton szerint a boszniai szerb hadsereg egykori parancsnokának az elfogása "fontos lépés Szerbia és a nemzetközi igazságszolgáltatás számára".
   
Stefan Füle, az unió bővítési kérdéseiért felelős EU-biztos közölte: Szerbia eltávolított egy nagy akadályt az EU-taggá válás útjából. Külön kiemelte, hogy Boris Tadic szerb elnök fontos szerepet tölt be a nyugat-balkáni térség megbékélésének és stabilizálódásának előmozdításában.
   
Serge Brammertz, a hágai törvényszék ügyésze szerint Mladic letartóztatásával Szerbia "teljesítette egyik nemzetközi kötelezettségét". Brammertz elismerte, hogy bő egy héttel ezelőtt még nagyon negatív értékelést adott az ENSZ Biztonsági Tanácsának küldött jelentésében a Mladic elfogását célzó szerb műveletekről.
   
Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke nyilatkozatban üdvözölte Mladic letartóztatását. "Ez jó hír Szerbiának, jó hír a térség stabilitása szempontjából, és új lendületet ad Szerbia EU-csatlakozási folyamatának" - fogalmazott Buzek.
   
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár szintén nyilatkozatban adott hangot örömének. Megfogalmazása szerint Mladic "kulcsszerepet játszott a balkáni és az európai történelemnek a legsötétebbek közé tartozó epizódjaiban".    
   
Barack Obama amerikai elnök közleményben fejezte ki elismerését Boris Tadic szerb elnöknek és kormányának a Ratko Mladic felkutatása és bíróság elé állítása érdekében tett erőfeszítéseiért, és jelezte: Washington arra számít, hogy a volt tábornokot haladéktalanul Hágába szállítják.
   
Obama leszögezte, hogy az Egyesült Államok Nürnberg óta erkölcsi kötelességének, valamint a béke és a stabilitás kulcselemének tekinti a háborús és az emberiesség elleni bűncselekmények miatti felelősségre vonást.
   
Rendkívül jó hírnek nevezte  Ratko Mladic őrizetbe vételét a német kormány. Guido Westerwelle külügyminiszter nyilatkozatában úgy értékelte, hogy Szerbia ezzel teljesítette az EU régóta fennálló követelését. Berlin amellett van, hogy Szerbia számára világos európai perspektívát biztosítsanak - mondta.
   
Történelmi pillanatnak nevezte Mladic elfogását William Hague brit külügyminiszter. Nyilatkozatában közölte: Mladic kézre kerítése történelmi pillanat a térség számára, amelyet "szétszabdaltak az 1990-es évek rettenetes háborúi".
   
Ratko Mladicot "szörnyűséges bűncselekményekkel" vádolják, és ezért "helyénvaló", hogy végre szembesüljön a nemzetközi igazságszolgáltatással - közölte Hague, aki szerint a brit kormány most azt várja, hogy Mladic "gyorsan" Hágába kerüljön, az ellene megfogalmazott vádak a nemzetközi törvényszék előtt hivatalosan is elhangozzanak.

Széles körű nemzetközi elismerést váltott ki Ratko Mladic elfogása


A jugoszláv utódállamok közül Horvátország és Szlovénia miniszterelnöke, illetve Bosznia-Hercegovina horvát és muzulmán vezetői üdvözölték Mladic elfogását. Visszafogottabban nyilvánítottak véleményt a boszniai Szerb Köztársaság vezetői.
   
Jadranka Kosor horvát miniszterelnök közölte: reméli, hogy nemsokára Goran Hadzic, a horvátországi szerbek háborús bűnökkel vádolt egykori vezetője is kézre kerül. Kosor biztosította Szerbiát, hogy Horvátország a NATO- és EU-országokkal együtt továbbra is támogatja euroatlanti integrációját.
   
Borut Pahor szlovén miniszterelnök jelentős napnak nevezte a csütörtökit, amely szerinte egy lépéssel közelebb viheti a megbékéléshez a térség országait.
   
Mladic elfogását Zeljko Komsic, Bosznia-Hercegovina háromtagú államelnökségének horvát képviselője is üdvözölte, ugyanakkor azzal vádolta Belgrádot, hogy már korábban is tisztában volt azzal, hol rejtőzik a volt tábornok.
   
Bakir Izetbegovic, az államelnökség muszlim tagja elárulta, hogy a boszniai biztonsági szolgálatok együttműködtek a szerb hatóságokkal Mladic letartóztatásában, ugyanakkor ennél pontosabb információt nem közölt.
   
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság (RS) elnöke hangsúlyozta, hogy Mladic letartóztatásával Szerbia eleget tett a boszniai háborúnak (1992-1995) véget vető daytoni megállapodásból származó nemzetközi kötelezettségeinek. Dodik igazságos tárgyalást követelt Mladic perében, valamint kérte, hogy állítsák törvény elé a boszniai muszlim hadsereg egyes extábornokait is.
   
Történelminek minősítette a nemzetközi igazságszolgáltatás számára a csütörtöki napot Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára. Ban Ki Mun megköszönte Boris Tadic szerb elnök és a szerb kormány erőfeszítését, amelyet Mladic őrizetbe vétele érdekében fejtettek ki.
   
Az Európai Unió azt óhajtja, hogy Ratko Mladicot haladéktalanul adják ki Hágának - hangsúlyozta csütörtökön a fejleményt üdvözölve az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Catherine Ashton szerint a boszniai szerb hadsereg egykori parancsnokának az elfogása "fontos lépés Szerbia és a nemzetközi igazságszolgáltatás számára".
   
Stefan Füle, az unió bővítési kérdéseiért felelős EU-biztos közölte: Szerbia eltávolított egy nagy akadályt az EU-taggá válás útjából. Külön kiemelte, hogy Boris Tadic szerb elnök fontos szerepet tölt be a nyugat-balkáni térség megbékélésének és stabilizálódásának előmozdításában.
   
Serge Brammertz, a hágai törvényszék ügyésze szerint Mladic letartóztatásával Szerbia "teljesítette egyik nemzetközi kötelezettségét". Brammertz elismerte, hogy bő egy héttel ezelőtt még nagyon negatív értékelést adott az ENSZ Biztonsági Tanácsának küldött jelentésében a Mladic elfogását célzó szerb műveletekről.
   
Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke nyilatkozatban üdvözölte Mladic letartóztatását. "Ez jó hír Szerbiának, jó hír a térség stabilitása szempontjából, és új lendületet ad Szerbia EU-csatlakozási folyamatának" - fogalmazott Buzek.
   
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár szintén nyilatkozatban adott hangot örömének. Megfogalmazása szerint Mladic "kulcsszerepet játszott a balkáni és az európai történelemnek a legsötétebbek közé tartozó epizódjaiban".    
   
Barack Obama amerikai elnök közleményben fejezte ki elismerését Boris Tadic szerb elnöknek és kormányának a Ratko Mladic felkutatása és bíróság elé állítása érdekében tett erőfeszítéseiért, és jelezte: Washington arra számít, hogy a volt tábornokot haladéktalanul Hágába szállítják.
   
Obama leszögezte, hogy az Egyesült Államok Nürnberg óta erkölcsi kötelességének, valamint a béke és a stabilitás kulcselemének tekinti a háborús és az emberiesség elleni bűncselekmények miatti felelősségre vonást.
   
Rendkívül jó hírnek nevezte  Ratko Mladic őrizetbe vételét a német kormány. Guido Westerwelle külügyminiszter nyilatkozatában úgy értékelte, hogy Szerbia ezzel teljesítette az EU régóta fennálló követelését. Berlin amellett van, hogy Szerbia számára világos európai perspektívát biztosítsanak - mondta.
   
Történelmi pillanatnak nevezte Mladic elfogását William Hague brit külügyminiszter. Nyilatkozatában közölte: Mladic kézre kerítése történelmi pillanat a térség számára, amelyet "szétszabdaltak az 1990-es évek rettenetes háborúi".
   
Ratko Mladicot "szörnyűséges bűncselekményekkel" vádolják, és ezért "helyénvaló", hogy végre szembesüljön a nemzetközi igazságszolgáltatással - közölte Hague, aki szerint a brit kormány most azt várja, hogy Mladic "gyorsan" Hágába kerüljön, az ellene megfogalmazott vádak a nemzetközi törvényszék előtt hivatalosan is elhangozzanak.

OLDALTÖRÉS: Elfogták Ratko Mladicot

Elfogták Ratko Mladicot

Elfogták Ratko Mladicot - jelentette be csütörtökön Belgrádban Boris Tadic szerb elnök. "A Szerb Köztársaság nevében bejelentem Ratko Mladic letartóztatását. A kiadatási eljárás folyamatban van" - közölte rendkívüli sajtótájékoztatón a szerb államfő.

Az államfő nyilatkozatát az RTS szerbiai állami rádió- és televízió közvetítette élőben honlapján. Boris Tadic azt mondta, hogy Mladicot a reggeli órákban fogták el a szerb titkosszolgálat és a háborús bűncselekmények feltárásával foglalkozó szolgálat emberei.
   
Az államfő gratulált a szerb nemzetbiztonsági tanács akciócsoportjának, amely - mint mondta - a Cvetkovic-kormány megalakulásától számított három év óta éjt nappallá téve dolgozott a háborús bűnösök felkutatásán. Tadic szerint Ratko Mladic elfogása ismételt megerősítése annak: Szerbia a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködés lezárásán dolgozott, hogy pontot tegyen a történelem e nehéz fejezetére.
   
"Megmutattuk, hogy Európába igyekszünk, és erősíteni akarjuk hitelünket a nemzetközi közösségben" - mondta Tadic. Hangsúlyozta, Mladic elfogása után Szerbia számára lehetőség nyílik arra, hogy új kapcsolatokat építsen a délkelet-európai térségben.
Az RTS szerint Mladic elfogásának részleteiről a szerb titkosszolgálat fogja tájékoztatni a nyilvánosságot.
   
A belgrádi és a zágrábi média körülbelül egy órával Tadic bejelentése előtt szellőztette meg, hogy a boszniai szerb hadsereg egykori, háborús bűntényekkel vádolt parancsnoka Milorad Komadic álnéven élt Szerbiában. Állítólag a Belgrádtól 80 kilométerre északkeletre fekvő, a Nagybecskerek (Zrenjanin) melletti Lázárföld (Lazarevo) faluban tartóztatták le lakossági bejelentés alapján.
   
Mladic letartóztatásának híre kapcsán az MTI telefonon megkereste a Tanjug szerb hírügynökséget, ahol a belpolitikai szerkesztőség ügyeletese azt a tájékoztatást adta, hogy egyelőre nincs jele semmilyen készülő utcai megmozdulásnak Belgrádban.
 Nincs hírük arról, hogy bárki tüntetni készülne a boszniai háború fő bűnösének tartott egykori tábornok, a boszniai szerb hadsereg 16 éven át bujkáló egykori parancsnokának elfogása miatt.
A Tanjug ügyeletese hozzátette, hogy internetes felületeken, például a Twitteren sem tapasztaltak tüntetésre buzdító felhívásokat.

Elfogták Ratko Mladicot

Elfogták Ratko Mladicot - jelentette be csütörtökön Belgrádban Boris Tadic szerb elnök. "A Szerb Köztársaság nevében bejelentem Ratko Mladic letartóztatását. A kiadatási eljárás folyamatban van" - közölte rendkívüli sajtótájékoztatón a szerb államfő.

Az államfő nyilatkozatát az RTS szerbiai állami rádió- és televízió közvetítette élőben honlapján. Boris Tadic azt mondta, hogy Mladicot a reggeli órákban fogták el a szerb titkosszolgálat és a háborús bűncselekmények feltárásával foglalkozó szolgálat emberei.
   
Az államfő gratulált a szerb nemzetbiztonsági tanács akciócsoportjának, amely - mint mondta - a Cvetkovic-kormány megalakulásától számított három év óta éjt nappallá téve dolgozott a háborús bűnösök felkutatásán. Tadic szerint Ratko Mladic elfogása ismételt megerősítése annak: Szerbia a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködés lezárásán dolgozott, hogy pontot tegyen a történelem e nehéz fejezetére.
   
"Megmutattuk, hogy Európába igyekszünk, és erősíteni akarjuk hitelünket a nemzetközi közösségben" - mondta Tadic. Hangsúlyozta, Mladic elfogása után Szerbia számára lehetőség nyílik arra, hogy új kapcsolatokat építsen a délkelet-európai térségben.
Az RTS szerint Mladic elfogásának részleteiről a szerb titkosszolgálat fogja tájékoztatni a nyilvánosságot.
   
A belgrádi és a zágrábi média körülbelül egy órával Tadic bejelentése előtt szellőztette meg, hogy a boszniai szerb hadsereg egykori, háborús bűntényekkel vádolt parancsnoka Milorad Komadic álnéven élt Szerbiában. Állítólag a Belgrádtól 80 kilométerre északkeletre fekvő, a Nagybecskerek (Zrenjanin) melletti Lázárföld (Lazarevo) faluban tartóztatták le lakossági bejelentés alapján.
   
Mladic letartóztatásának híre kapcsán az MTI telefonon megkereste a Tanjug szerb hírügynökséget, ahol a belpolitikai szerkesztőség ügyeletese azt a tájékoztatást adta, hogy egyelőre nincs jele semmilyen készülő utcai megmozdulásnak Belgrádban.
 Nincs hírük arról, hogy bárki tüntetni készülne a boszniai háború fő bűnösének tartott egykori tábornok, a boszniai szerb hadsereg 16 éven át bujkáló egykori parancsnokának elfogása miatt.
A Tanjug ügyeletese hozzátette, hogy internetes felületeken, például a Twitteren sem tapasztaltak tüntetésre buzdító felhívásokat.

Elfogták Ratko Mladicot

Elfogták Ratko Mladicot - jelentette be csütörtökön Belgrádban Boris Tadic szerb elnök. "A Szerb Köztársaság nevében bejelentem Ratko Mladic letartóztatását. A kiadatási eljárás folyamatban van" - közölte rendkívüli sajtótájékoztatón a szerb államfő.

Az államfő nyilatkozatát az RTS szerbiai állami rádió- és televízió közvetítette élőben honlapján. Boris Tadic azt mondta, hogy Mladicot a reggeli órákban fogták el a szerb titkosszolgálat és a háborús bűncselekmények feltárásával foglalkozó szolgálat emberei.
   
Az államfő gratulált a szerb nemzetbiztonsági tanács akciócsoportjának, amely - mint mondta - a Cvetkovic-kormány megalakulásától számított három év óta éjt nappallá téve dolgozott a háborús bűnösök felkutatásán. Tadic szerint Ratko Mladic elfogása ismételt megerősítése annak: Szerbia a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködés lezárásán dolgozott, hogy pontot tegyen a történelem e nehéz fejezetére.
   
"Megmutattuk, hogy Európába igyekszünk, és erősíteni akarjuk hitelünket a nemzetközi közösségben" - mondta Tadic. Hangsúlyozta, Mladic elfogása után Szerbia számára lehetőség nyílik arra, hogy új kapcsolatokat építsen a délkelet-európai térségben.
Az RTS szerint Mladic elfogásának részleteiről a szerb titkosszolgálat fogja tájékoztatni a nyilvánosságot.
   
A belgrádi és a zágrábi média körülbelül egy órával Tadic bejelentése előtt szellőztette meg, hogy a boszniai szerb hadsereg egykori, háborús bűntényekkel vádolt parancsnoka Milorad Komadic álnéven élt Szerbiában. Állítólag a Belgrádtól 80 kilométerre északkeletre fekvő, a Nagybecskerek (Zrenjanin) melletti Lázárföld (Lazarevo) faluban tartóztatták le lakossági bejelentés alapján.
   
Mladic letartóztatásának híre kapcsán az MTI telefonon megkereste a Tanjug szerb hírügynökséget, ahol a belpolitikai szerkesztőség ügyeletese azt a tájékoztatást adta, hogy egyelőre nincs jele semmilyen készülő utcai megmozdulásnak Belgrádban.
 Nincs hírük arról, hogy bárki tüntetni készülne a boszniai háború fő bűnösének tartott egykori tábornok, a boszniai szerb hadsereg 16 éven át bujkáló egykori parancsnokának elfogása miatt.
A Tanjug ügyeletese hozzátette, hogy internetes felületeken, például a Twitteren sem tapasztaltak tüntetésre buzdító felhívásokat.

OLDALTÖRÉS: Magyar nagykövet: az időzítés ideális a szerb kormány számára

Magyar nagykövet: az időzítés ideális a szerb kormány számára

A háborús bűncselekményekkel vádolt Ratko Mladic ügyének dramaturgiája ideálisan alakult a szerb kormány számára - mondta az MTI-nek csütörtökön Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete.

A belgrádi magyar képviselet vezetője elmondta, hogy a boszniai szerb hadsereg egykori parancsnokának kézre kerítése pont jó időben történt, nem sokkal azután, hogy Serge Brammertz hágai főügyész elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy nem kielégítő Belgrád együttműködése a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszékkel (ICTY). Mladic elfogásával Szerbia megfelelő választ adott az őt ért kritikára, és valószínűsíthető, hogy az Európai Uniótól (EU) hamarosan meg is kapja a tagjelölti státust.
A történteknek egyelőre semmilyen hatását nem érezni a szerb fővárosban - jegyezte meg Nikowitz Oszkár. Hozzátette, nem tartja valószínűnek, hogy bármiféle tiltakozó megmozdulásra sor kerülne, ellentétben a szintén háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic (a srebrenicai mészárlás idején a boszniai Szerb Köztársaság elnöke) 2008-as elfogásakor történtekkel. Akkor ezrek vonultak utcára. 
A nagykövet közölte: a diplomatákat figyelmeztetik majd arra, hogy autójukkal ne parkoljanak a magyar nagykövetség előtt, mivel az épülettel átellenben található a szerb Demokrata Párt székhelye, amelynek közelében esetleg előfordulhat tiltakozó akció.

Magyar nagykövet: az időzítés ideális a szerb kormány számára

A háborús bűncselekményekkel vádolt Ratko Mladic ügyének dramaturgiája ideálisan alakult a szerb kormány számára - mondta az MTI-nek csütörtökön Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete.

A belgrádi magyar képviselet vezetője elmondta, hogy a boszniai szerb hadsereg egykori parancsnokának kézre kerítése pont jó időben történt, nem sokkal azután, hogy Serge Brammertz hágai főügyész elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy nem kielégítő Belgrád együttműködése a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszékkel (ICTY). Mladic elfogásával Szerbia megfelelő választ adott az őt ért kritikára, és valószínűsíthető, hogy az Európai Uniótól (EU) hamarosan meg is kapja a tagjelölti státust.
A történteknek egyelőre semmilyen hatását nem érezni a szerb fővárosban - jegyezte meg Nikowitz Oszkár. Hozzátette, nem tartja valószínűnek, hogy bármiféle tiltakozó megmozdulásra sor kerülne, ellentétben a szintén háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic (a srebrenicai mészárlás idején a boszniai Szerb Köztársaság elnöke) 2008-as elfogásakor történtekkel. Akkor ezrek vonultak utcára. 
A nagykövet közölte: a diplomatákat figyelmeztetik majd arra, hogy autójukkal ne parkoljanak a magyar nagykövetség előtt, mivel az épülettel átellenben található a szerb Demokrata Párt székhelye, amelynek közelében esetleg előfordulhat tiltakozó akció.

Magyar nagykövet: az időzítés ideális a szerb kormány számára

A háborús bűncselekményekkel vádolt Ratko Mladic ügyének dramaturgiája ideálisan alakult a szerb kormány számára - mondta az MTI-nek csütörtökön Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete.

A belgrádi magyar képviselet vezetője elmondta, hogy a boszniai szerb hadsereg egykori parancsnokának kézre kerítése pont jó időben történt, nem sokkal azután, hogy Serge Brammertz hágai főügyész elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy nem kielégítő Belgrád együttműködése a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszékkel (ICTY). Mladic elfogásával Szerbia megfelelő választ adott az őt ért kritikára, és valószínűsíthető, hogy az Európai Uniótól (EU) hamarosan meg is kapja a tagjelölti státust.
A történteknek egyelőre semmilyen hatását nem érezni a szerb fővárosban - jegyezte meg Nikowitz Oszkár. Hozzátette, nem tartja valószínűnek, hogy bármiféle tiltakozó megmozdulásra sor kerülne, ellentétben a szintén háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic (a srebrenicai mészárlás idején a boszniai Szerb Köztársaság elnöke) 2008-as elfogásakor történtekkel. Akkor ezrek vonultak utcára. 
A nagykövet közölte: a diplomatákat figyelmeztetik majd arra, hogy autójukkal ne parkoljanak a magyar nagykövetség előtt, mivel az épülettel átellenben található a szerb Demokrata Párt székhelye, amelynek közelében esetleg előfordulhat tiltakozó akció.

OLDALTÖRÉS: Meglepte Mladic elfogása Lazarevo polgármesterét

Meglepte Mladic elfogása Lazarevo polgármesterét

Meglepődött Lazarevo polgármestere azon, hogy a vajdasági faluban csütörtök reggel letartóztatták Ratko Mladicot, a boszniai szerb hadsereg egykori, háborús bűntényekkel vádolt parancsnokát.

Radmilo Stanisic a belgrádi B-92 rádiónak elmondta, hogy először nem volt tudomása arról, ki az, akit a településen őrizetbe vettek, és csak később, a 12 kilométerrel arrébb fekvő Zrenjanin városában egy találkozón tudta meg a részleteket.
A lazarevói polgármester megerősítette, a reggeli órákban értesült arról, hogy a faluban a rendőrség házkutatást tart három házban, de azt nem tudta megmondani, pontosan melyik épületben rejtőzött Mladic.

Meglepte Mladic elfogása Lazarevo polgármesterét

Meglepődött Lazarevo polgármestere azon, hogy a vajdasági faluban csütörtök reggel letartóztatták Ratko Mladicot, a boszniai szerb hadsereg egykori, háborús bűntényekkel vádolt parancsnokát.

Radmilo Stanisic a belgrádi B-92 rádiónak elmondta, hogy először nem volt tudomása arról, ki az, akit a településen őrizetbe vettek, és csak később, a 12 kilométerrel arrébb fekvő Zrenjanin városában egy találkozón tudta meg a részleteket.
A lazarevói polgármester megerősítette, a reggeli órákban értesült arról, hogy a faluban a rendőrség házkutatást tart három házban, de azt nem tudta megmondani, pontosan melyik épületben rejtőzött Mladic.

Meglepte Mladic elfogása Lazarevo polgármesterét

Meglepődött Lazarevo polgármestere azon, hogy a vajdasági faluban csütörtök reggel letartóztatták Ratko Mladicot, a boszniai szerb hadsereg egykori, háborús bűntényekkel vádolt parancsnokát.

Radmilo Stanisic a belgrádi B-92 rádiónak elmondta, hogy először nem volt tudomása arról, ki az, akit a településen őrizetbe vettek, és csak később, a 12 kilométerrel arrébb fekvő Zrenjanin városában egy találkozón tudta meg a részleteket.
A lazarevói polgármester megerősítette, a reggeli órákban értesült arról, hogy a faluban a rendőrség házkutatást tart három házban, de azt nem tudta megmondani, pontosan melyik épületben rejtőzött Mladic.

OLDALTÖRÉS: Brüsszelben és Hágában üdvözlik Mladic elfogását

Brüsszelben és Hágában üdvözlik Mladic elfogását

Az Európai Unió azt várja, hogy az elfogott Ratko Mladicot haladéktalanul adják ki Hágának - hangsúlyozta csütörtökön, a fejleményt üdvözlő nyilatkozatában az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Catherine Ashton szerint a boszniai szerb hadsereg egykori, háborús bűnökkel vádolt parancsnokának az elfogása "fontos lépés Szerbia és a nemzetközi igazságszolgáltatás számára". 
A délszláv háborúk során elkövetett súlyos bűncselekmények ügyében eljárni hivatott, hágai székhelyű nemzetközi ENSZ-törvényszék (angol rövidítéssel: ICTY) ügyésze 1995-ben emelt vádat Mladic ellen.
Serge Brammertz, a hágai törvényszék ügyésze első reagáló nyilatkozatában kijelentette: Mladic letartóztatásával Szerbia "teljesítette egyik nemzetközi kötelezettségét".
   
Még mielőtt Belgrádban hivatalosan megerősítették volna a körözött háborús bűnös elfogásának hírét, Brüsszelben Stefan Füle bővítési EU-biztos szóvivője kijelentette: ha a hír igaz, akkor az azt jelenti, hogy Szerbia megértette az ICTY-vel való együttműködés jelentőségét. 
Szerbia "eldöntötte, hogy konkrét további lépéseket tesz az európai úton" - értékelte a fejleményt Natasha Butler.
   
Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke a hivatalos bejelentés után nyilatkozatban üdvözölte Mladic letartóztatását.
"Ez jó hír Szerbiának, a térség stabilitásának, és új lendületet ad Szerbia EU-csatlakozási folyamatának" - fogalmazott Buzek. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy még mindig szabadlábon van a Hága által szintén körözött Goran Hadzic.
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár szintén nyilatkozatban adott hangot örömének. Emlékeztetett arra, hogy Mladic "kulcsszerepet játszott a balkáni és az európai történelem néhány legsötétebb epizódjában, beleértve Szarajevó ostromát, valamint bosnyák férfiak és fiúk ezreinek 1995-ben Srebrenicában történt legyilkolását". Most, csaknem 16 évvel azután, hogy vádat emeltek ellene, végre lehetőség nyílik az igazságtételre - tette hozzá Rasmussen.

Brüsszelben és Hágában üdvözlik Mladic elfogását

Az Európai Unió azt várja, hogy az elfogott Ratko Mladicot haladéktalanul adják ki Hágának - hangsúlyozta csütörtökön, a fejleményt üdvözlő nyilatkozatában az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Catherine Ashton szerint a boszniai szerb hadsereg egykori, háborús bűnökkel vádolt parancsnokának az elfogása "fontos lépés Szerbia és a nemzetközi igazságszolgáltatás számára". 
A délszláv háborúk során elkövetett súlyos bűncselekmények ügyében eljárni hivatott, hágai székhelyű nemzetközi ENSZ-törvényszék (angol rövidítéssel: ICTY) ügyésze 1995-ben emelt vádat Mladic ellen.
Serge Brammertz, a hágai törvényszék ügyésze első reagáló nyilatkozatában kijelentette: Mladic letartóztatásával Szerbia "teljesítette egyik nemzetközi kötelezettségét".
   
Még mielőtt Belgrádban hivatalosan megerősítették volna a körözött háborús bűnös elfogásának hírét, Brüsszelben Stefan Füle bővítési EU-biztos szóvivője kijelentette: ha a hír igaz, akkor az azt jelenti, hogy Szerbia megértette az ICTY-vel való együttműködés jelentőségét. 
Szerbia "eldöntötte, hogy konkrét további lépéseket tesz az európai úton" - értékelte a fejleményt Natasha Butler.
   
Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke a hivatalos bejelentés után nyilatkozatban üdvözölte Mladic letartóztatását.
"Ez jó hír Szerbiának, a térség stabilitásának, és új lendületet ad Szerbia EU-csatlakozási folyamatának" - fogalmazott Buzek. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy még mindig szabadlábon van a Hága által szintén körözött Goran Hadzic.
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár szintén nyilatkozatban adott hangot örömének. Emlékeztetett arra, hogy Mladic "kulcsszerepet játszott a balkáni és az európai történelem néhány legsötétebb epizódjában, beleértve Szarajevó ostromát, valamint bosnyák férfiak és fiúk ezreinek 1995-ben Srebrenicában történt legyilkolását". Most, csaknem 16 évvel azután, hogy vádat emeltek ellene, végre lehetőség nyílik az igazságtételre - tette hozzá Rasmussen.

Brüsszelben és Hágában üdvözlik Mladic elfogását

Az Európai Unió azt várja, hogy az elfogott Ratko Mladicot haladéktalanul adják ki Hágának - hangsúlyozta csütörtökön, a fejleményt üdvözlő nyilatkozatában az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Catherine Ashton szerint a boszniai szerb hadsereg egykori, háborús bűnökkel vádolt parancsnokának az elfogása "fontos lépés Szerbia és a nemzetközi igazságszolgáltatás számára". 
A délszláv háborúk során elkövetett súlyos bűncselekmények ügyében eljárni hivatott, hágai székhelyű nemzetközi ENSZ-törvényszék (angol rövidítéssel: ICTY) ügyésze 1995-ben emelt vádat Mladic ellen.
Serge Brammertz, a hágai törvényszék ügyésze első reagáló nyilatkozatában kijelentette: Mladic letartóztatásával Szerbia "teljesítette egyik nemzetközi kötelezettségét".
   
Még mielőtt Belgrádban hivatalosan megerősítették volna a körözött háborús bűnös elfogásának hírét, Brüsszelben Stefan Füle bővítési EU-biztos szóvivője kijelentette: ha a hír igaz, akkor az azt jelenti, hogy Szerbia megértette az ICTY-vel való együttműködés jelentőségét. 
Szerbia "eldöntötte, hogy konkrét további lépéseket tesz az európai úton" - értékelte a fejleményt Natasha Butler.
   
Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke a hivatalos bejelentés után nyilatkozatban üdvözölte Mladic letartóztatását.
"Ez jó hír Szerbiának, a térség stabilitásának, és új lendületet ad Szerbia EU-csatlakozási folyamatának" - fogalmazott Buzek. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy még mindig szabadlábon van a Hága által szintén körözött Goran Hadzic.
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár szintén nyilatkozatban adott hangot örömének. Emlékeztetett arra, hogy Mladic "kulcsszerepet játszott a balkáni és az európai történelem néhány legsötétebb epizódjában, beleértve Szarajevó ostromát, valamint bosnyák férfiak és fiúk ezreinek 1995-ben Srebrenicában történt legyilkolását". Most, csaknem 16 évvel azután, hogy vádat emeltek ellene, végre lehetőség nyílik az igazságtételre - tette hozzá Rasmussen.

OLDALTÖRÉS: Ratko Mladic (portré)

Ratko Mladic (portré)

Ratko Mladic tábornok a délszláv térségben elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék által leginkább keresett, még szökésben lévő vádlott volt. A Nemzetközi Törvényszék által 1995-ben nyilvánosságra hozott, 15 pontos vádirat népirtással, háborús és emberiesség elleni bűnökkel vádolja Mladicot, akinek egyebek között üldözés, kivégzések, gyilkosságok, deportálások, embertelen bánásmód, túszejtés és megfélemlítés miatt kell felelnie.
   
Mladic 1942. március 12-én született a boszniai Kalinovik járásban, amely akkor a nácik által létrehozott "független" horvát állam része volt. Apját kétéves korában ölték meg a nácibarát horvát usztasák, ettől kezdve a horvátok, akárcsak a muzulmánok, ellenségek voltak a szemében.
A titói Jugoszláviában nőtt fel, s a Koszovóban szolgáló pristinai hadtest ezredese volt, amikor 1991 júniusában, Jugoszlávia szétesése idején Belgrád megbízta, hogy szervezze meg a horvátországi, krajinai szerbek szeparatista mozgalmát, ami utóbb a szerb-horvát konfliktus kirobbanásához vezetett. Horvátországban már akkor azzal vádolták, hogy ő tizedeltette meg a dalmát tengerparton lévő Zára (Zadar) hátországát alkotó kis falvak lakosait.
   
1992-ben léptették elő tábornokká, majd a jugoszláv szövetségi hadsereg visszavonulását követően kinevezték a boszniai szerb erők parancsnokává. Mladic "Nagy Szerbia" megteremtésének lelkes híveként irányította Szarajevó három és fél évig tartó, több mint tízezer életet követelő ostromát, és őt tartják a srebrenicai etnikai tisztogatás stratégájának is. 1995 júliusában több mint hétezer muzulmánt gyilkoltak le és tüntettek el, amikor a muzulmán enklávé Mladic embereinek kezére került.
Mladic mindig is elutasította egy olyan egységes Bosznia gondolatát, ahol a szerbek kisebbségben élnének. Ezt a gyakorlatban is képviselte, ezért akart a boszniai háborúban elkeseredett harcok árán is stratégiai jelentőségű folyosót nyitni a keleti területek és boszniai szerbek által uralt nyugati rész között.
   
1995 elején Mladic és a boszniai szerbek politikai vezetője, Radovan Karadzic között konfliktus alakult ki, miután Slobodan Milosevic - akkor Szerbia elnökeként - parancsot adott, hogy állítsák le a harci cselekményeket és írják alá a békeszerződést. Karadzic, aki 1994 augusztusában már hivatalosan szakított Miloseviccsel, ezt a lépést szégyenletesnek tartotta és felmentette Mladicot, de az nem volt hajlandó távozni. Karadzic 1997-ben lemondásra kényszerült (őt 2008-ban tartóztatták le és adták át a Nemzetközi Törvényszéknek), utóda a boszniai Szerb Köztársaság elnöki tisztségében Biljana Plavsic lett. A később ugyancsak Hágában elítélt Plavsic a Mladic ellen 1996 júliusában kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján végül eltávolította a tábornokot a boszniai szerb erők éléről. Ekkor Mladic egy időre a boszniai szerb hadsereg főhadiszállásán, Szarajevótól északra egy bunkerben húzta meg magát, és a NATO boszniai erőit azzal ingerelte, hogy vérfürdőt ígért arra az esetre, ha megpróbálnák letartóztatni.
   
Mladic Belgrádban is feltűnt, ahol Milosevic nyílt támogatását élvezve gyakran mutatkozott nyilvános helyeken. Milosevic 2000-ben bekövetkezett bukása után visszatért a Boszniai Szerb Köztársaságba, ahol annak a hadseregnek a védelme alá helyezte magát, amelynek egykor parancsnoka volt. A hírek szerint hol itt, hol szerbiai laktanyákban, hol belgrádi lakásaiban bujkált a felelősségre vonás elől. A belgrádi kormány ugyanakkor kitartóan cáfolta Carla Del Ponte hágai főügyész állításait, hogy Mladic Szerbia területén tartózkodik, de az elfogására indított akciók rendre sikertelenül zárultak.
   
Boris Tadic szerb elnök 2010-ben bejelentette, hogy mindent megtesznek Mladic felkutatására és elfogására, ugyancsak tavaly előkerült naplója is, amely számos részletes információt tartalmazott a boszniai háborúról. A Nemzetközi Törvényszék sürgette Szerbiát, hogy nagyobb erőfeszítéssel keressék Mladicot, akinek letartóztatása egyre erőteljesebben kapcsolódott össze Szerbia európai uniós csatlakozási lehetőségével.
A külföld által a "Balkán mészárosa", a "Pokol nagykövete" és a "Szerb Napóleon" néven titulált Ratko Mladicot földijei közül sokan még ma is csak a "zseniális tábornokként" emlegetik, s a szerbek többsége ellenzi a kiadatását.

Ratko Mladic (portré)

Ratko Mladic tábornok a délszláv térségben elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék által leginkább keresett, még szökésben lévő vádlott volt. A Nemzetközi Törvényszék által 1995-ben nyilvánosságra hozott, 15 pontos vádirat népirtással, háborús és emberiesség elleni bűnökkel vádolja Mladicot, akinek egyebek között üldözés, kivégzések, gyilkosságok, deportálások, embertelen bánásmód, túszejtés és megfélemlítés miatt kell felelnie.
   
Mladic 1942. március 12-én született a boszniai Kalinovik járásban, amely akkor a nácik által létrehozott "független" horvát állam része volt. Apját kétéves korában ölték meg a nácibarát horvát usztasák, ettől kezdve a horvátok, akárcsak a muzulmánok, ellenségek voltak a szemében.
A titói Jugoszláviában nőtt fel, s a Koszovóban szolgáló pristinai hadtest ezredese volt, amikor 1991 júniusában, Jugoszlávia szétesése idején Belgrád megbízta, hogy szervezze meg a horvátországi, krajinai szerbek szeparatista mozgalmát, ami utóbb a szerb-horvát konfliktus kirobbanásához vezetett. Horvátországban már akkor azzal vádolták, hogy ő tizedeltette meg a dalmát tengerparton lévő Zára (Zadar) hátországát alkotó kis falvak lakosait.
   
1992-ben léptették elő tábornokká, majd a jugoszláv szövetségi hadsereg visszavonulását követően kinevezték a boszniai szerb erők parancsnokává. Mladic "Nagy Szerbia" megteremtésének lelkes híveként irányította Szarajevó három és fél évig tartó, több mint tízezer életet követelő ostromát, és őt tartják a srebrenicai etnikai tisztogatás stratégájának is. 1995 júliusában több mint hétezer muzulmánt gyilkoltak le és tüntettek el, amikor a muzulmán enklávé Mladic embereinek kezére került.
Mladic mindig is elutasította egy olyan egységes Bosznia gondolatát, ahol a szerbek kisebbségben élnének. Ezt a gyakorlatban is képviselte, ezért akart a boszniai háborúban elkeseredett harcok árán is stratégiai jelentőségű folyosót nyitni a keleti területek és boszniai szerbek által uralt nyugati rész között.
   
1995 elején Mladic és a boszniai szerbek politikai vezetője, Radovan Karadzic között konfliktus alakult ki, miután Slobodan Milosevic - akkor Szerbia elnökeként - parancsot adott, hogy állítsák le a harci cselekményeket és írják alá a békeszerződést. Karadzic, aki 1994 augusztusában már hivatalosan szakított Miloseviccsel, ezt a lépést szégyenletesnek tartotta és felmentette Mladicot, de az nem volt hajlandó távozni. Karadzic 1997-ben lemondásra kényszerült (őt 2008-ban tartóztatták le és adták át a Nemzetközi Törvényszéknek), utóda a boszniai Szerb Köztársaság elnöki tisztségében Biljana Plavsic lett. A később ugyancsak Hágában elítélt Plavsic a Mladic ellen 1996 júliusában kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján végül eltávolította a tábornokot a boszniai szerb erők éléről. Ekkor Mladic egy időre a boszniai szerb hadsereg főhadiszállásán, Szarajevótól északra egy bunkerben húzta meg magát, és a NATO boszniai erőit azzal ingerelte, hogy vérfürdőt ígért arra az esetre, ha megpróbálnák letartóztatni.
   
Mladic Belgrádban is feltűnt, ahol Milosevic nyílt támogatását élvezve gyakran mutatkozott nyilvános helyeken. Milosevic 2000-ben bekövetkezett bukása után visszatért a Boszniai Szerb Köztársaságba, ahol annak a hadseregnek a védelme alá helyezte magát, amelynek egykor parancsnoka volt. A hírek szerint hol itt, hol szerbiai laktanyákban, hol belgrádi lakásaiban bujkált a felelősségre vonás elől. A belgrádi kormány ugyanakkor kitartóan cáfolta Carla Del Ponte hágai főügyész állításait, hogy Mladic Szerbia területén tartózkodik, de az elfogására indított akciók rendre sikertelenül zárultak.
   
Boris Tadic szerb elnök 2010-ben bejelentette, hogy mindent megtesznek Mladic felkutatására és elfogására, ugyancsak tavaly előkerült naplója is, amely számos részletes információt tartalmazott a boszniai háborúról. A Nemzetközi Törvényszék sürgette Szerbiát, hogy nagyobb erőfeszítéssel keressék Mladicot, akinek letartóztatása egyre erőteljesebben kapcsolódott össze Szerbia európai uniós csatlakozási lehetőségével.
A külföld által a "Balkán mészárosa", a "Pokol nagykövete" és a "Szerb Napóleon" néven titulált Ratko Mladicot földijei közül sokan még ma is csak a "zseniális tábornokként" emlegetik, s a szerbek többsége ellenzi a kiadatását.

Ratko Mladic (portré)

Ratko Mladic tábornok a délszláv térségben elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék által leginkább keresett, még szökésben lévő vádlott volt. A Nemzetközi Törvényszék által 1995-ben nyilvánosságra hozott, 15 pontos vádirat népirtással, háborús és emberiesség elleni bűnökkel vádolja Mladicot, akinek egyebek között üldözés, kivégzések, gyilkosságok, deportálások, embertelen bánásmód, túszejtés és megfélemlítés miatt kell felelnie.
   
Mladic 1942. március 12-én született a boszniai Kalinovik járásban, amely akkor a nácik által létrehozott "független" horvát állam része volt. Apját kétéves korában ölték meg a nácibarát horvát usztasák, ettől kezdve a horvátok, akárcsak a muzulmánok, ellenségek voltak a szemében.
A titói Jugoszláviában nőtt fel, s a Koszovóban szolgáló pristinai hadtest ezredese volt, amikor 1991 júniusában, Jugoszlávia szétesése idején Belgrád megbízta, hogy szervezze meg a horvátországi, krajinai szerbek szeparatista mozgalmát, ami utóbb a szerb-horvát konfliktus kirobbanásához vezetett. Horvátországban már akkor azzal vádolták, hogy ő tizedeltette meg a dalmát tengerparton lévő Zára (Zadar) hátországát alkotó kis falvak lakosait.
   
1992-ben léptették elő tábornokká, majd a jugoszláv szövetségi hadsereg visszavonulását követően kinevezték a boszniai szerb erők parancsnokává. Mladic "Nagy Szerbia" megteremtésének lelkes híveként irányította Szarajevó három és fél évig tartó, több mint tízezer életet követelő ostromát, és őt tartják a srebrenicai etnikai tisztogatás stratégájának is. 1995 júliusában több mint hétezer muzulmánt gyilkoltak le és tüntettek el, amikor a muzulmán enklávé Mladic embereinek kezére került.
Mladic mindig is elutasította egy olyan egységes Bosznia gondolatát, ahol a szerbek kisebbségben élnének. Ezt a gyakorlatban is képviselte, ezért akart a boszniai háborúban elkeseredett harcok árán is stratégiai jelentőségű folyosót nyitni a keleti területek és boszniai szerbek által uralt nyugati rész között.
   
1995 elején Mladic és a boszniai szerbek politikai vezetője, Radovan Karadzic között konfliktus alakult ki, miután Slobodan Milosevic - akkor Szerbia elnökeként - parancsot adott, hogy állítsák le a harci cselekményeket és írják alá a békeszerződést. Karadzic, aki 1994 augusztusában már hivatalosan szakított Miloseviccsel, ezt a lépést szégyenletesnek tartotta és felmentette Mladicot, de az nem volt hajlandó távozni. Karadzic 1997-ben lemondásra kényszerült (őt 2008-ban tartóztatták le és adták át a Nemzetközi Törvényszéknek), utóda a boszniai Szerb Köztársaság elnöki tisztségében Biljana Plavsic lett. A később ugyancsak Hágában elítélt Plavsic a Mladic ellen 1996 júliusában kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján végül eltávolította a tábornokot a boszniai szerb erők éléről. Ekkor Mladic egy időre a boszniai szerb hadsereg főhadiszállásán, Szarajevótól északra egy bunkerben húzta meg magát, és a NATO boszniai erőit azzal ingerelte, hogy vérfürdőt ígért arra az esetre, ha megpróbálnák letartóztatni.
   
Mladic Belgrádban is feltűnt, ahol Milosevic nyílt támogatását élvezve gyakran mutatkozott nyilvános helyeken. Milosevic 2000-ben bekövetkezett bukása után visszatért a Boszniai Szerb Köztársaságba, ahol annak a hadseregnek a védelme alá helyezte magát, amelynek egykor parancsnoka volt. A hírek szerint hol itt, hol szerbiai laktanyákban, hol belgrádi lakásaiban bujkált a felelősségre vonás elől. A belgrádi kormány ugyanakkor kitartóan cáfolta Carla Del Ponte hágai főügyész állításait, hogy Mladic Szerbia területén tartózkodik, de az elfogására indított akciók rendre sikertelenül zárultak.
   
Boris Tadic szerb elnök 2010-ben bejelentette, hogy mindent megtesznek Mladic felkutatására és elfogására, ugyancsak tavaly előkerült naplója is, amely számos részletes információt tartalmazott a boszniai háborúról. A Nemzetközi Törvényszék sürgette Szerbiát, hogy nagyobb erőfeszítéssel keressék Mladicot, akinek letartóztatása egyre erőteljesebben kapcsolódott össze Szerbia európai uniós csatlakozási lehetőségével.
A külföld által a "Balkán mészárosa", a "Pokol nagykövete" és a "Szerb Napóleon" néven titulált Ratko Mladicot földijei közül sokan még ma is csak a "zseniális tábornokként" emlegetik, s a szerbek többsége ellenzi a kiadatását.

OLDALTÖRÉS: Mivel vádolják el Mladicot?

Mivel vádolják el Mladicot? - HÁTTÉR

A második világháború óta történt legsúlyosabb európai tömegmészárlással, nyolcezer boszniai muszlim módszeres meggyilkolásának levezénylésével vádolja a csütörtökön elfogott Ratko Mladicsot a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (ICTY).

Az ICTY 1995 novemberében nyilvánosságra hozott vádja szerint a boszniai szerb hadsereg parancsnokaként Mladic Radovan Karadziccsal, a boszniai Szerb Köztársaság elnökével együtt közvetlenül felelős a srebrenicai ENSZ-biztonsági zónában 1995 júliusában elkövetett népirtásért, amelynek eredményeképp "a srebrenicai muszlim népesség gyakorlatilag megsemmisült". A biztonsági zóna megtámadására Mladic és Karadzic adott parancsot.
   
"Miután srebrenicát bevették a szerb csapatok 1995 júliusában, a muszlim népességet lemészárolták. Az ügyészség által bemutatott bizonyítékok elképzelhetetlen kegyetlenségeket tárnak fel: férfiak ezreit végezték ki és temették tömegsírokba, több száz férfit temettek el élve, nőket és férfiakat csonkítottak meg és mészároltak le, gyermekeket öltek meg az anyjuk szeme láttára, egy nagyapát arra kényszerítettek, hogy saját unokája májából egyen. Ezek a jelenetek az emberiség történetének legsötétebb lapjain a valódi poklot írják le" - foglalta össze az ügyet tárgyaló bíró.
   
A volt parancsnok felelős a mészárlás kiterveléséért, az arra valón felbujtásért és annak elrendeléséért, illetve felelősségre vonható az ő parancsának engedelmeskedők bűntetteiért is. Mladicot a srebrenicai népirtáson kívül Bosznia-Hercegovina területén elkövetett háborús és emberiesség elleni bűnökkel is vádolja a hágai ítélőszék. 
 

Mivel vádolják el Mladicot? - HÁTTÉR

A második világháború óta történt legsúlyosabb európai tömegmészárlással, nyolcezer boszniai muszlim módszeres meggyilkolásának levezénylésével vádolja a csütörtökön elfogott Ratko Mladicsot a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (ICTY).

Az ICTY 1995 novemberében nyilvánosságra hozott vádja szerint a boszniai szerb hadsereg parancsnokaként Mladic Radovan Karadziccsal, a boszniai Szerb Köztársaság elnökével együtt közvetlenül felelős a srebrenicai ENSZ-biztonsági zónában 1995 júliusában elkövetett népirtásért, amelynek eredményeképp "a srebrenicai muszlim népesség gyakorlatilag megsemmisült". A biztonsági zóna megtámadására Mladic és Karadzic adott parancsot.
   
"Miután srebrenicát bevették a szerb csapatok 1995 júliusában, a muszlim népességet lemészárolták. Az ügyészség által bemutatott bizonyítékok elképzelhetetlen kegyetlenségeket tárnak fel: férfiak ezreit végezték ki és temették tömegsírokba, több száz férfit temettek el élve, nőket és férfiakat csonkítottak meg és mészároltak le, gyermekeket öltek meg az anyjuk szeme láttára, egy nagyapát arra kényszerítettek, hogy saját unokája májából egyen. Ezek a jelenetek az emberiség történetének legsötétebb lapjain a valódi poklot írják le" - foglalta össze az ügyet tárgyaló bíró.
   
A volt parancsnok felelős a mészárlás kiterveléséért, az arra valón felbujtásért és annak elrendeléséért, illetve felelősségre vonható az ő parancsának engedelmeskedők bűntetteiért is. Mladicot a srebrenicai népirtáson kívül Bosznia-Hercegovina területén elkövetett háborús és emberiesség elleni bűnökkel is vádolja a hágai ítélőszék. 
 

Mivel vádolják el Mladicot? - HÁTTÉR

A második világháború óta történt legsúlyosabb európai tömegmészárlással, nyolcezer boszniai muszlim módszeres meggyilkolásának levezénylésével vádolja a csütörtökön elfogott Ratko Mladicsot a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (ICTY).

Az ICTY 1995 novemberében nyilvánosságra hozott vádja szerint a boszniai szerb hadsereg parancsnokaként Mladic Radovan Karadziccsal, a boszniai Szerb Köztársaság elnökével együtt közvetlenül felelős a srebrenicai ENSZ-biztonsági zónában 1995 júliusában elkövetett népirtásért, amelynek eredményeképp "a srebrenicai muszlim népesség gyakorlatilag megsemmisült". A biztonsági zóna megtámadására Mladic és Karadzic adott parancsot.
   
"Miután srebrenicát bevették a szerb csapatok 1995 júliusában, a muszlim népességet lemészárolták. Az ügyészség által bemutatott bizonyítékok elképzelhetetlen kegyetlenségeket tárnak fel: férfiak ezreit végezték ki és temették tömegsírokba, több száz férfit temettek el élve, nőket és férfiakat csonkítottak meg és mészároltak le, gyermekeket öltek meg az anyjuk szeme láttára, egy nagyapát arra kényszerítettek, hogy saját unokája májából egyen. Ezek a jelenetek az emberiség történetének legsötétebb lapjain a valódi poklot írják le" - foglalta össze az ügyet tárgyaló bíró.
   
A volt parancsnok felelős a mészárlás kiterveléséért, az arra valón felbujtásért és annak elrendeléséért, illetve felelősségre vonható az ő parancsának engedelmeskedők bűntetteiért is. Mladicot a srebrenicai népirtáson kívül Bosznia-Hercegovina területén elkövetett háborús és emberiesség elleni bűnökkel is vádolja a hágai ítélőszék. 
 

OLDALTÖRÉS: Sajtóvisszhang

EU és Szerbia közeledésének kilátásait elemezték Mladic letartóztatása kapcsán a német lapok

EU és Szerbia közeledésének kilátásait elemezték Mladic letartóztatása kapcsán a német lapok

EU és Szerbia közeledésének kilátásait elemezték Mladic letartóztatása kapcsán a német lapok

Ratko Mladic letartóztatásával a legújabb kori európai történelem legsötétebb fejezete zárult le - írta pénteki vezércikkében a Die Welt. A konzervatív napilap - akárcsak a többi német újság - a boszniai szerb háborús bűnös őrizetbe vételét elsősorban Szerbia és az Európai Unió közeledésének kilátásai szempontjából elemezte.     A Financial Times Deutschland Oszama bin Laden megölése és  Mladic letartóztatása között volt párhuzamot. A német üzleti körök lapja úgy értékelte: a srebrenicai "hóhér" őrizetbe vétele ugyanolyan szimbolikus jelentőségű az európaiak, mint az al-Kaida vezér megölése az amerikaiak számára. Az a tény, hogy Mladic 16 éven át szabadlábon lehetett, Európa tartós megalázását jelentette - írta az újság.
A lap szerint a letartóztatás következményei jelentősebbek, mint az sokan gondolják. A balkáni háború főbűnösei közül a volt tábornok volt az utolsó, aki mostanáig  bujkálhatott. Letartóztatásával megszűnt az a fő érv, amellyel az Európai Unió Szerbiát mindeddig távol tarthatta, amikor Belgrád újra és újra hivatalos tagjelölti státusért folyamodott.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Szerbia automatikusan belépőjegyet váltott az unióba - hangoztatta a Financial Times Deutschland. Mostantól mindkét félnek komolyan kell foglalkoznia a kérdéssel.  Az újság ennek kapcsán utalt arra, hogy Brüsszel Szerbia szomszédai számára már biztosította a csatlakozás perspektíváját, sőt Horvátország már 2013-ban tag lehet. 
A  Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy értékelte: Radovan Karadzic letartóztatása után Mladic őrizetbe vételével Belgrád bizonyította készségét arra, hogy végérvényesen lezárja saját múltjának egyik legsötétebb szakaszát. Ez azonban csak a kezdet. Mladic letartóztatása nem jelenthet egyfajta "előleget" Szerbia részéről az uniós csatlakozásért, ahogy ezt egyes belgrádi politikusok gondolják. Ellenkezőleg: az őrizetbe vétel olyan tartozás volt, amelyet Belgrádnak már régen törlesztenie kellett volna - írta a lap, utalva arra: ahogy elillan a Mladic letartóztatása miatt érzett "örömmámor", ismét előtérbe kerülnek az egyéb akadályok, amelyek a múltban ugyancsak fékezték az EU és Szerbia közeledését. Belgrádnak mindenekelőtt a Koszovóval kapcsolatos politikájára kell megoldást találnia - vélte a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A Die Welt - amely a legújabb kori európai történelem legsötétebb fejezetének lezárulásáról beszélt - úgy értékelte, hogy Mladic letartóztatása egyben a nemzetközi közösség kitartását is bizonyította. Az újság szerint Európa sikerét is jelenti, hogy a balkáni háborúban elkövetett hibái után  már következetesen ragaszkodott a háborús bűnösök kiadásához, és ettől tette függővé Szerbia és a többi jugoszláv utódállam uniós csatlakozási kilátásait.



Felszabadulással ér fel Mladic elfogása belga lap szerint

 Az áldozatok és a hozzátartozók számára felszabadulással ér fel az, hogy elfogták Ratko Mladicot, a srebrenicai hóhért - vélte a La Libre Belgique című brüsszeli napilap pénteki vezércikkében. Hozzátette: felszabadulást jelent ez Szerbiának is, mert megszabadulhat a kollektív bűnösség terhétől, és méltóságteljesen fordulhat az Európai Unió felé. 

Szabadulást hoz továbbá Európa számára is, mivel így lehetővé válik, hogy a volt Jugoszlávia területen elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszéken lefolytassa a múlt század végi délszláv háborúk utolsó nagy perét. 
Amikor 1995-ben az EU-nak szóló utolsó üzenetében Francois Mitterrand néhai francia elnök azt mondta, hogy "a nacionalizmus, az háború", a boszniai háborúra és Mladicra gondolt, az etnikai tisztogatás emberére, a szerb nacionalizmus megtestesítőjére - emelte ki a vezércikk szerzője, Christophe Lamfalussy.

Belgrádi sajtó: jó hír és megkönnyebbülés a tábornok elfogása

Jó hír és megkönnyebbülés Szerbia számára Ratko Mladic boszniai szerb hadseregparancsnok elfogása - emeli ki pénteki kommentárjaiban a belgrádi sajtó.
   
A liberális Danas szerkesztőségi kommentárjában azt írja, hogy Mladic elfogása jó hír, mert azt az üzenetet hordozza magában, hogy azok, akik gaztetteket hajtottak végre, nem nyugodhatnak mindaddig, amíg nem feleltek tetteikért. Szerbia "hatalmas követ dobott le a válláról, de nem szabadult meg minden tehertől". Nem kizárt, hogy - mint a lap írja - a "háborús, milosevici" Szerbia időről időre Mladiccsal együtt a vádlottak padjára kerül. Viszont az új Szerbia, amelyet Boris Tadic irányít, megmutatta, hogy képes szembenézni múltjával és irányítani saját sorsát - írja a Danas.
   
A Politika című napilap kommentárját az a gondolat szövi át, hogy a hágai vádlott elfogása megkönnyebbülést jelent Szerbia számára, mert teljesítette erkölcsi kötelességét, megmutatta, hogy tiszteli saját törvényeit és nemzetközi kötelezettségeit, és hogy a nyugati vádak jórészt mellőzték a jóhiszeműséget. Az ország jobban kinyitotta maga előtt az európai kapukat - írja a Politika, s aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatosan, hogy az utolsó hágai szökevény, Goran Hadzic nehogy ismét rácsapja őket. Az újság szerint Mladic elfogásával ismételten megerősítette, hogy joga van felvetni a szerbek terhére elkövetett bűntényeket, a szarajevói Dobrovoljacka utcán történt mészárlást, a horvátországi Vihar hadművelet és az állítólag szervkereskedelem helyszínéül szolgáló albániai "sárga ház" ügyét.
   
A Blic Végre jó hír című kommentárját azzal kezdi, hogy "a Krajinából való megszállott ezredes, álhazafi és srebrenicai mészáros végre börtönben van", és Szerbia polgárai nem túszai többé az álnéven bujkáló Mladicnak és Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnöknek, csuhás követőinek és idegengyűlölő pártok híveinek. "A legfontosabb az, hogy az áldozatok családjai számára részben megtörtént az igazságtétel" - írja a lap. Rámutat arra, hogy egymilliárd eurónál is többe került Szerbia polgárainak a tíz évig tartó "fiktív" kutatás Mladic után - ennyit veszített az ország az európai integrációban való késlekedésért.
   
A szerbiai lapok tényszerűen és címlapjukon számolnak be a hágai vádlott letartóztatásáról, és mindenfajta exkluzív információkkal tarkítják a hatóságok hivatalos tájékoztatóit. A Danas idézi Mladic ügyvédjét, Milos Saljicot, aki szerint védence összefüggéstelenül beszélt a bírósági kihallgatáson. Amikor elfogták, volt nála fegyver, de nem akarta használni. A lap hangulatképet ad a Nagybecskerek (Zrenjanin) melletti Lázárfalvából (Lazarevo), ahol elfogták Mladicot. A helyi lakosok hamarosan kezdeményezni akarják, hogy Lazarevó nevét Mladicevóra változtassák, és annak a háznak a falán, ahol a tábornok élt, emléktáblát helyeznének el, "Itt élt Ratko Mladic nemzeti hős" felirattal.
   
A lap szerint a helybéliek sejthettek valamit, mert az egykori hadseregparancsnok még a háború idején Lazarevóban töltötte éves szabadságát. A településen él a tábornok több rokona, s a falusiak azt mondják, hogy korábban már többször tartottak rendőrségi razziákat Lazarevóban. Gyanították, hogy Mladic a faluban van, de akkor sem adták volna fel, ha szabadon sétált volna az utcán - mondják a helybéliek. Mladicot unokatestvérénél, Brane Mladicnál fogták el. A tábornok állítólag Brane házának az udvarán található nyári konyhában lakott - írja a Danas. A Novosti pedig úgy tudja, hogy hónapok óta nem tette ki a lábát az épületből