A történelem minden zuga benne volt (frissítve)

 A történelem középszintű írásbeli érettségi vizsga időtartama 180 perc volt, ezen belül a vizsgázók tetszőleges sorrendben oldhatták meg a feladatokat.
   
A feladatlap első felében 12 rövid választ igénylő, úgynevezett tesztfeladat szerepelt, a második rész pedig szöveges, kifejtendő, rövid és hosszú esszéfeladatokból állt. A feladatlap a vizsgakövetelmények 12 témakörének mindegyikéből tartalmazott feladatot. A 8 esszékérdésből (például a gótikus építészet, a reformáció kulturális hatásai, Hunyadi Mátyás jövedelmei, a Kádár-korszak) - bizonyos választási szabályok betartásával - hármat kellett kidolgozni.
   
Mindkét feladattípusnak fontos elemei az állampolgári ismeretek és a jelenismeret (a XX. század második fele és napjaink jelenségei, történései, problémái). A diákok a vizsga egész időtartama alatt használhatták a középiskolai történelmi atlaszt. A rövidebb feladatok, amelyek az egyetemes és a magyar történelemre vonatkoznak, időrendben követték egymást, szerepelt a feladatok között a római kori Pannóniára, a középkori mezőgazdaságra, Magyarország XVIII. századi újbóli benépesülésére, a szomszédos államokban élő magyar kisebbségre, a fejlődő országokban bekövetkező népességrobbanásra, az állampolgári jogokra vonatkozó kérdés.
   
A feladatokhoz általában írásos vagy képi forrás, térképvázlat, ábra vagy adatsor kapcsolódott. A vizsgázónak ezek felhasználásával és saját ismeretei mozgósításával kellett pontos választ adnia. Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom mellett fontos szempont a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is - olvasható az oktatási államtitkárság MTI-hez eljuttatott összegzésében.
   
A történelem emelt szintű írásbeli érettségi vizsgára 240 perc állt rendelkezésre. Az első rész megoldására 90 perc volt, ez alatt rövid (tesztjellegű) feladatokat kellett a vizsgázóknak megoldaniuk, és ehhez atlaszt nem használhattak. A feladatok között szerepelt a középkori kereszténységre, a XVIII. századi nagyhatalmi küzdelmekre, Erdély társadalmára, a dualizmus korának gazdaságára, XX. századi magyar politikusokra vonatkozó kérdés, és itt is megjelentek a napjainkhoz kapcsolódó kérdések, így például Jugoszlávia felbomlása vagy a magyarországi demográfiai helyzet.
   
A második rész megoldására 150 perc volt. A sokféle forrás mellett a vizsgázót már a középiskolai történelmi atlasz is segítette a megoldásban. A tíz esszéfeladatból négy megoldása kötelező volt, ezek között szerepelt például a harmincéves háború, a gyarmatok függetlenedési folyamata, a szövetségesek második világháborús együttműködése, a középkori magyar királyok jövedelmei, a reformkori magyar társadalom, valamint Klebelsberg Kunó egykori miniszter kultúrpolitikája.
   
A feladatokhoz általában írásos vagy képi forrás, térképvázlat, ábra vagy grafikon, diagram kapcsolódott. A megoldás ezeknek a felhasználását, az elsajátított ismeretek önálló alkalmazását, az összefüggések felismerését kívánta meg. Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom részletesebb kifejtése mellett fontos szempont a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is.
   
Történelemből középszinten 1.276 helyszínen 86.396 tanuló, emelt szinten 106 helyszínen 6.265 diák érettségizett. Középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten angol, francia, horvát, német, spanyol és szerb nyelven is tettek érettségi vizsgát. Az írásbeli feladatsort mindkét szinten mintegy 60 százalékban a magyar, mintegy 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkották.

A történelem minden zuga benne  volt

A keszthelyi Vajda János Gimnáziumban érettségizők zöme a rendelkezésre álló 3 óránál hamarabb fejezte be a történelmi feladatsor megoldását, de a témáktól nem szabadultak olyan gyorsan.
- Az esszés   munkák szerintem könnyűek voltak - nézett osztálytársára  Gelencsér Noémi, kíváncsian várva egyetértését. Horváth Izabella helyeselt a   már felszabadultan társalgó kis csapatban
 
-  Nagy korszak   mérföldköveit ölelte    föl a feladatsor,    de  igen egyértelmű kérdésekkel  tette hozzá  -   Izabella, aki megemlítette azt is, hogy a drukknak nincs vége: a    joghallgatói felvétel sikere miatt tart még egy ideig az izgalom.  Noémitől pedig megtudtuk, hogy ő orvosi pályára készül.
Busznyák Tibor azt mondta:  - A történelem minden zuga benne  volt a 20 részből álló feladatsorban, hangsúlyosan szerepeltek a magyar vonatkozások, ahonnan nem hiányoztak a rendszerváltást megelőző és követő  időszak kérdéskörei sem  -  foglalta össze    véleményét a műszaki pályára készülő  fiatalember.

 -  Engem egyedül az esszés feldolgozások kötött kombinációi zavartak, ha szabadabb a variációs lehetőség, azt hiszem, elégedettebb lehetnék a megoldásaimmal  - említette Simon-Fiala Dániel, aki a fogorvosnak kíván tanulni.

A jó híreket újságolva, többen  telefonon váltottak  szót történelemtanárukkal  - a  szaktanárok nem tartózkodhattak az épületben a vizsga idején.
Szörényi Zoltán igazgató elmondta, hogy az iskolából az országosan mindössze 3 százalékos  átlagot messze meghaladó arányban tettek diákjaik emelt szintű történelmi érettségit. A gimnáziumban 95-en maturáltak, emelt szintű vizsgára 36 an utaztak  szerdán Zalaegerszegre. 

 A vizsgák csütörtökön az angol írásbelikkel folytatódnak.

Történelemtanárok Egylete: kicsit nehezebbek voltak a történelem feladatok

 A tavalyinál kicsit nehezebbek voltak az idei középszintű történelem érettségi írásbeli feladatai - mondta a Történelemtanárok Egyletének alelnöke szerdán az MTI érdeklődésére.

 Fazekas Csaba meglátása szerint a feladatsor színvonalas és sokszínű volt, számos kérdéselem mérte a tanulók önálló forrásértelmezését, illetve a szövegek feldolgozásának készségét. A gazdaságtörténelmi feladatok ugyanakkor markánsan jelentek meg, de a feladatok "összességében nem voltak megoldhatatlanok a szerényebb képességű diákok számára sem" - vélekedett.
   
Az alelnök érdekességként említette, hogy a reformkor és az 1848-1849-es szabadságharc történetére három feladat is rákérdezett: e korszakkal egy teszt jellegű feladat, valamint egy rövid és egy hosszú esszé is foglalkozott.
Fazekas Csaba szerint kiegyensúlyozottak voltak a magyar és az egyetemes történelem feladatai közötti arányok, az előírásnak megfelelően ez 60-40 százalék volt a magyar történelem javára.

 Megjegyezte, hogy a politikatörténet, ahogy az előző években is, egyre inkább háttérbe szorul, tehát elsősorban nem évszámokra, eseményekre, személyekre kérdeztek rá, hanem társadalom- és életmódtörténeti jellegű kérdéseket fogalmaztak meg, amelyek éppen azokat a kompetenciákat mérik, amelyekre a 2005-ben bevezetett új szemléletű érettségit kitalálták.
A rövid, egyszerű kérdéseknél az egylet alelnöke jónak tartotta az állampolgári jogokkal és a fejlődő országokkal kapcsolatos kérdéseket, amelyek kifejezetten a történelmi ismeretek alkalmazásának mérésére irányultak. Kifejezetten szellemesnek nevezte a Kádár-rendszert a korabeli viccek segítségével bemutattató feladatot.
 Az 1949-es és az 1989-es alkotmány szövegeinek összehasonlítását nagyon jól megfogalmazott kérdésnek mondta, amelyhez a forrásszemelvényeket is jól választották ki, de magának a feladatnak az időzítését Fazekas Csaba nem tartotta szerencsésnek, noha "a feladatnak nem voltak aktuálpolitikai áthallásai".
   
A rövid esszék közül a gótikával foglalkozót jelölte meg az átlagosnál nehezebbnek. Az kifejezetten a művészettörténetet kedvelőknek lehetett csak könnyebb - vélekedett.
   
Hasonlóan nehéznek bizonyulhatott a Hunyadi Mátyás gazdaságpolitikáját taglaló feladat, ugyanis nem a hagyományos, "igazságos királyképre" volt kíváncsi, és még csak nem is az államférfi vagy a hadvezér, hanem a gazdaságpolitikus állt a középpontban. Ezt a feladatot táblázat és forrásszövegek segítségével kellett megoldani - közölte.

Ez utóbbi két feladat sem okozhatott azonban megoldhatatlan problémát az érettségizőknek - tette hozzá.

OLDALTÖRÉS: Történelem írásbelikkel folytatódnak a vizsgák

Történelem írásbelikkel folytatódnak a vizsgák

Rendben megkezdődtek a történelem írásbeli érettségik, rendkívüli eseményről sehonnan nem érkezett bejelentés a vizsgákkal kapcsolatban - közölte az Oktatási Hivatal szerda reggel az MTI-vel.Történelemből középszinten 1.276 helyszínen 86.396 tanuló, emelt szinten 106 helyszínen 6.265 diák érettségizik. Történelem tantárgyból középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten angol, francia, horvát, német, spanyol és szerb nyelven is tesznek érettségi vizsgát.

A középszintű írásbeli vizsga 180 percig tart és két feladatsorból áll: az egyszerű, rövid választ igénylő, valamint a szöveges (kifejtendő) feladatok megoldásából. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és azok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli feladatsort mintegy 60 százalékban a magyar, mintegy 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat mintegy 50 százalékát a XIX. és a XX. század történelme adja. Vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodik, továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.

A történelem vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája 240 percig tart. A vizsga két feladatsorból áll ( egyszerű, rövid választ igénylő, illetve szöveges - kifejtendő - feladatok megoldása). A diákok először az I. feladatlapot oldják meg, a vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután osztják ki a II. feladatlapot.    

Az írásbeli feladatsort itt is mintegy 60 százalékban a magyar, mintegy 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat mintegy 50 százalékát a XIX. és a XX. század történelme adja. A II. részhez vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodik, továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.

Történelem írásbelikkel folytatódnak a vizsgák

Rendben megkezdődtek a történelem írásbeli érettségik, rendkívüli eseményről sehonnan nem érkezett bejelentés a vizsgákkal kapcsolatban - közölte az Oktatási Hivatal szerda reggel az MTI-vel.Történelemből középszinten 1.276 helyszínen 86.396 tanuló, emelt szinten 106 helyszínen 6.265 diák érettségizik. Történelem tantárgyból középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten angol, francia, horvát, német, spanyol és szerb nyelven is tesznek érettségi vizsgát.

A középszintű írásbeli vizsga 180 percig tart és két feladatsorból áll: az egyszerű, rövid választ igénylő, valamint a szöveges (kifejtendő) feladatok megoldásából. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és azok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli feladatsort mintegy 60 százalékban a magyar, mintegy 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat mintegy 50 százalékát a XIX. és a XX. század történelme adja. Vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodik, továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.

A történelem vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája 240 percig tart. A vizsga két feladatsorból áll ( egyszerű, rövid választ igénylő, illetve szöveges - kifejtendő - feladatok megoldása). A diákok először az I. feladatlapot oldják meg, a vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután osztják ki a II. feladatlapot.    

Az írásbeli feladatsort itt is mintegy 60 százalékban a magyar, mintegy 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat mintegy 50 százalékát a XIX. és a XX. század történelme adja. A II. részhez vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodik, továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.

Történelem írásbelikkel folytatódnak a vizsgák

Rendben megkezdődtek a történelem írásbeli érettségik, rendkívüli eseményről sehonnan nem érkezett bejelentés a vizsgákkal kapcsolatban - közölte az Oktatási Hivatal szerda reggel az MTI-vel.Történelemből középszinten 1.276 helyszínen 86.396 tanuló, emelt szinten 106 helyszínen 6.265 diák érettségizik. Történelem tantárgyból középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten angol, francia, horvát, német, spanyol és szerb nyelven is tesznek érettségi vizsgát.

A középszintű írásbeli vizsga 180 percig tart és két feladatsorból áll: az egyszerű, rövid választ igénylő, valamint a szöveges (kifejtendő) feladatok megoldásából. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és azok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli feladatsort mintegy 60 százalékban a magyar, mintegy 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat mintegy 50 százalékát a XIX. és a XX. század történelme adja. Vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodik, továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.

A történelem vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája 240 percig tart. A vizsga két feladatsorból áll ( egyszerű, rövid választ igénylő, illetve szöveges - kifejtendő - feladatok megoldása). A diákok először az I. feladatlapot oldják meg, a vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután osztják ki a II. feladatlapot.    

Az írásbeli feladatsort itt is mintegy 60 százalékban a magyar, mintegy 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat mintegy 50 százalékát a XIX. és a XX. század történelme adja. A II. részhez vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodik, továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.