Mezőcsáti madaras butella: fazekastábor Gébárton

Második alkalommal vezeti a tábort Szűcs Imre fazekas,  a Népművészet Mestere. Előzőleg a tiszafüredi fazekasságot tanította, most pedig a mezőcsátit. Ám a kettőnek köze van egymáshoz, minthogy régen is találkoztak a füredi fazekasok a csátiakkal.

- Kis változtatások fellelhetők a két fazekasság formavilágában, ám a csátiak által alkalmazott motívumok teljesen eltérőek. Jellemzője, főleg a butellákon a középpontba helyezett madár díszítés, amely uralja a felületet - utal a mester az egyediségükre. Ezek nyomon követésével készíti éppen a butellára a motívumot, ám nem egy az egyben a mintául szolgáló madárábrázolás alapján, hanem a már általa belevitt saját újítással.

Szűcs Imrétől azt is megtudjuk, a mezőcsátiak nem fehér, sokkal inkább sárgás alapon dolgoznak, leggyakrabban a zöldet, illetve a piros és fekete színt alkalmazzák. Elnézve a  készülő félben lévő butella díszítését, kiderül, a kis pálinkás butykosnak nemcsak az elejét, hanem mind a négy oldalát be kell fedni mintával. A hátoldalára általában szöveg, nem ritkán pikáns versike kerül.   

- A szövegen általában feltüntetjük, kinek és hol készült, milyen alkalomból. Hogy erre mit írok, egyelőre nincs kitalálva, az még ráér - mosolyog Szűcs Imre. Elégedett a táborlakókkal, akik között nemcsak kezdők, hanem kollégák is akadnak. Az ország minden részéből érkeztek, Debrecenből, Karcagról vagy éppen Süttőről. 
- Azt nem mondhatjuk, hogy ennyi idő alatt megtanulják a mezőcsáti fazekasságot, de megismerik és fogalmuk lesz arról, hogy ez sem könnyű falat - hangsúlyozza.

Kabai Erzsébet Dunakeszin lakik, három éve már járt a fazekastáborban.
- Otthon nincs arra lehetőségünk, hogy kipróbáljuk a különböző tájegységek fazekasságát, itt viszont megtehetjük, és ez nagyon jó dolog.  Alkottam már egy-két mezőcsáti tányért... Egyébként népi iparművészeti jellegű tárgyakat, sütő-főző edényeket készítek, ahol nem a díszítés a központi téma, hanem a funkció és a forma. Ettől függetlenül, fontosnak tartom, hogy a különböző díszítéstechnikákat elsajátítsuk, a  napi munka során erre nincs mód. A mostani időt is ellopjuk, ha hazamegyek, be kell pótolni a kimaradt munkát, mivel a fazekasságból élek.

Csuti Tibor oktató, táborvezető ismerte már az alföldi fazekasságot, ám mint hozzáteszi, a héten Csupor István néprajzos előadásában rengeteg információt hallottak a mezőcsáti mesterségtörténetéről, az alkalmazott mintákról, edényformákról.
- S hozzá Szűcs Imre... Ilyen mestert látni, tőle tanulni, minden fazekasnak jó - mondja elismerően.


További információk:
- Az országos fazekastábor aktív résztvevői azok a zalaiak is, akik ebben az időszakban a Kézművesek Házában sajátítják el a szakmát, Csuti Tibor oktató, népi iparművész útmutatásával
- A Zala Megyei Népművészeti Egyesület táborában a Nemzeti Kulturális Alap Népművészeti Kollégiuma támogatásával valósul meg az egyhetes műhelymunka
- Ezúttal negyedik alkalommal tartanak országos fazekas tábort Gébárton, ahol időről időre a különböző tájegységek forma és mintakincsének megismerésével, feldolgozásával találkozhatnak a résztvevők