2024.03.06. 19:59
Navracsics Tibor: a most felszabadított uniós forrás jó része a pedagógusok bérének emelésére megy
A Magyarország számára legutóbb megítélt 2 milliárd eurónyi uniós összeg jó része a tanári bérek emelésére megy, de egy jelentős rész jut a közoktatás általános korszerűsítésére és modernizációjára is - hangsúlyozta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter az EU-források 2024 című Portfolio-konferencián szerdán Budapesten, hangsúlyozva: ma már nem az a kérdés, hogy mikor érkeznek az európai uniós források, hanem az, hogy mennyi érkezik és "mire használjuk".
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter beszél a Veszprém történetét bemutató Emlékgép című állandó kiállítás megnyitóján a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban 2024. február 29-én
Forrás: MTI
Fotó: Katona Tibor
Emlékeztetett: a legutóbb megítélt plusz 2 milliárd euró az eddig megítélt és utalásban lévő 10,2 milliárd euróhoz társul, "tehát most már 12,2 milliárd eurónyi fejlesztési forrással számolhatunk".
A miniszter leszögezte,
"ha változó mértékben is, de egyértelműen nyertesei vagyunk az európai uniós tagságnak (...), a számok önmagukért beszélnek"
. Még most sincs 100 százalékig elszámolva a 2014-2020-as időszak, de a legfrissebb adatok alapján "az élen vagyunk" az európai uniós tagállamok között az európai uniós források felhasználásában - mondta. Megjegyezte,
a számokból is látszik: Magyarországnak érdemes pénzt adni, mert azt jól, hatékonyan és eredményesen használja fel.
"Nemcsak a területi felzárkóztatás szempontjából, hanem az ágazati fejlesztési politikák, sőt a társadalompolitikai célok szempontjából is a legeredményesebb európai uniós tagállam vagyunk" - fejtette ki.
Megemlítette, hogy az operatív programok már javában a megvalósulás útján haladnak, van olyan operatív program, amelynek már csaknem a felét kiírták és az összegeket meg is ítélték. Ilyen a TOP Plusz például, de a GINOP Plusznál is várható a következő időszakban egy nagyon nagy kiírási hullám, éppen azért, hogy a gazdaságnak újabb lendületet lehessen adni - fogalmazott. Megjegyezte, hogy
Magyarország helyreállítási tervének támogatási része 2300 milliárd forintot jelent, a hitel része pedig az a 2800-2900 milliárd forint körüli összeg, amelyet majd kedvezményes kamattal kell visszafizetni.
Az ezekből megvalósuló projekteknek 2026 nyár végéig el kell készülniük és üzemelniük kell, tehát "óriási nyomás alatt lesz rövidesen a magyar gazdaság a kivitelezést tekintve is" - fogalmazott. Hozzátette, nagy programok indulnak, jelentős mértékben energetikai programok, olyanok, amelyek túlnyomó többségben az építőipar számára is "komoly löketet jelentenek".
A hároméves csúszásról azt mondta Navracsics Tibor: "idegesítőnek tűnik, hiszen mi valójában már 2021. január elsején kezdtük volna a megvalósítását az európai uniós projekteknek, ugyanakkor még így is az eredeti ütemterv szerint tudtunk és tudunk most is haladni, hiszen ez az újabb 2 milliárd euró, amihez hozzájutottunk, ez is az ütemterv szerint megy". Hozzátette, "már 5,2 százalékát le is tudtuk hívni a 2021-27-es időszakban rendelkezésünkre álló európai uniós forrásoknak, amely kevésnek tűnik ahhoz képest, hogy 2027-ig tart a pénzügyi időszak, de a 2014-2020-as időszakot is csak most zárjuk".
Hangsúlyozta, hogy
nemcsak a felzárkóztatáson kell dolgozni, hanem a versenyképességi mutatók javításán is, mivel a versenyképesség és a fejlettség összefügg.
Ezért meg kell találni azokat az ösztönzőket a vállalkozók, a kamarák, a gazdaság számára, amelyek egyben a versenyképesség javítását is lehetővé teszik - jegyezte meg.
Egyértelműnek nevezte a kapcsolatot a városiasodottság és a fejlettség, illetve a versenyképesség között is, és hangsúlyozta, mivel Magyarország lakosságának több mint fele van kapcsolatban a fővárossal, Budapest nem hagyható ki a fejlesztéspolitikából. "Még ha időnként vérmesebb politikustársaim a nyilvános megbüntetését is követelik a városnak", egész egyszerűen aki Budapestet bünteti, az egész országot bünteti - mondta.
Ismertette, a tervek szerint csaknem 700 milliárd forintnyi energiahatékonysági, vízközmű- és szennyvízhálózat-fejlesztési, 645 milliárd árvízvédelmi, katasztrófakockázat-csökkentési, 430 milliárd digitális fejlesztési, 416 milliárd kis- és középvállalkozási, hitel- és vállalkozásfejlesztési, 252 milliárd kutatás-fejlesztés-innováció, 57 milliárd természetvédelmi, 30 milliárd lakhatási és szociális szolgáltatások és 23 milliárd közlekedésbiztonsági pályázat kiírását tervezik - közölte.
