2024.10.23. 09:46
Megerősítette a Fehér Ház, hogy észak-koreai katonák érkeztek Oroszország keleti részébe
973. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Az uniós tanács jóváhagyta az Ukrajnának szánt 35 milliárd eurós hitelt
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta azt a pénzügyi támogatási csomagot, mely egy legfeljebb 35 milliárd eurós rendkívüli makroszintű kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd eurónyi hitel visszafizetésében segíti Ukrajnát
– közölte az uniós tanács szerdán.
A tagállamok által jóváhagyott új makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében az orosz központi banknak az uniós bankokban befagyasztott pénzeszközeiből származó kamatbevételeit bocsátják majd Ukrajna rendelkezésére.
A pénzeszközök segítenek Ukrajnának az EU-kölcsön, valamint a G7-partnerek által nyújtott kölcsönök költségeinek fedezésében és a hiteltörlesztésben. Míg a mechanizmus pénzeszközei a hitelek költségeinek fedezésére és visszafizetésére használhatók fel, Kijev az MFA-ból származó összeget saját belátása szerint használhatja fel.
Az új makroszintű pénzügyi támogatásból származó összegeket 2025 végéig folyósítják. A kölcsön folyósításának feltétele, hogy Ukrajna továbbra is elkötelezze magát a hatékony demokratikus mechanizmusok fenntartása és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett.
Az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók részeként 2022 februárja óta az orosz központi banknak a tagállamok pénzintézeteben tárolt vagyoni eszközeit, mintegy 210 milliárd euró értékben befagyasztották. A generált profitot éves szinten és a kamatszinttől függően évi mintegy 2,5-3 milliárd euróra becsülik.
Az EU szerint ezek a bevételek nem minősülnek állami eszközöknek, és azokat még a befagyasztás végét követően sem kell az orosz központi bank rendelkezésére bocsátani.
Az Európai Unió Tanácsa az európai parlamenti elfogadást követően írásbeli eljárás útján hagyta jóvá a szöveget azzal a céllal, hogy az MFA-hitel 2024-ben elérhetővé váljon, 2025-ös folyósítással, és legfeljebb 45 év alatt kerüljön visszafizetésre.
A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Uniós biztos: a szankcióknak köszönhetően az olajból származó orosz adóbevételek tavaly 30 százalékkal csökkentek
Az uniós szankcióknak köszönhetően az olajból származó orosz adóbevételek 2023-ban 30 százalékkal csökkentek, az EU sikeresen megtalálta az egyensúlyt saját szükségletei és az orosz hadigépezet megbénításának szükségessége között – jelentette ki Didier Reynders igazságügyi biztos szerdán Strasbourgban.
Az orosz árnyékflották elleni uniós intézkedések és az Oroszországgal szembeni szankciók teljes körű végrehajtásának biztosításáról szóló uniós parlamenti vitában Reynders elmondta: az Európai Unió számára abszolút prioritás, hogy gyengítse Oroszország képességét az Ukrajna elleni illegális háború folytatására.
Szankcióinkkal Oroszország bevételi forrásait akarjuk csökkenteni, különösen az energiaágazatban. Az Oroszországgal szembeni olajimporttilalom hatása jelentős, mivel az Oroszországból származó uniós olajimport 90 százalékát érintette. Ennek a jövedelmező piacnak az elvesztése komoly hatással volt Oroszországra, amelynek költségvetése jelentős mértékben az olajbevételekre támaszkodik
– mutatott rá.
Véleménye szerint, ha az EU nem hozott volna határozott intézkedéseket az orosz olajtól való függetlenedés érdekében, Moszkva lényegesen jobb pénzügyi helyzetben tudná feltölteni háborús gépezetét.
Fotó: Purger Tamás / Forrás: MTI
Hozzátette: aggodalomra adnak okot az árnyékflotta módjára működő orosz tankerhajók, amelyek az ukrajnai háború miatt érvénybe léptetett nemzetközi szankciókat kikerülve szállítanak nyersolajat és cseppfolyósított földgázt.
Illegális olajkibocsátásokról vagy akár balesetekről van szó, ezek a hajók kikapcsolják navigációs nyomkövető rendszereiket (…) Erős kétségeink vannak az árnyékflottát jelenleg biztosító biztosítók pénzügyi szilárdságával kapcsolatban. Fennáll annak a kockázata, hogy egy esetleges olajszennyezés és más környezeti incidensek költségei nem lennének fedezve, és ez méltánytalan terhet jelentene az államok számára
– jelentette ki.
Mint mondta, az Európai Unió érdemi lépéseket tett az orosz árnyékflotta jelentette veszélyek kezelésére, miközben biztosítja, hogy az olajárplafon továbbra is hatással legyen az orosz bevételekre.
Az Európai Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal az összehangolt fellépés érdekében, támogatja a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet közgyűlése által 2023 decemberében elfogadott határozatot, amely az árnyékflotta-hajók illegális gyakorlatát célozza, továbbá segíti a Nemzetközi Olajszennyezési Kártalanítási Alap jelenlegi munkáját is – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet, hogy a lobogó szerinti államok elsődleges felelőssége annak biztosítása, hogy hajóik hajózásra alkalmasak legyenek, és megfeleljenek a biztonsági és szennyezésmegelőzési követelményeknek, és ezeket a kötelezettségeket a lobogó szerinti államok a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben vállalták.
Arra is rámutatott, hogy a használt tartályhajók kereskedelmének átláthatóbbá tétele érdekében az EU egyik szankciócsomagjában bejelentési szabályt vezetett be a tartályhajók bármely harmadik országba történő eladására vonatkozóan, ami lehetővé teszi az árnyékflottába kerülő tartályhajók nyomon követését, továbbá az EU jogi eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy kijelölje azokat a konkrét hajókat, amelyek tevékenysége támogatja Oroszország Ukrajna elleni háborúját.
László András, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában hangsúlyozta: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2022 februárjában olyan szankciókat jelentett be, amelyek megbénítják Putyin hadigépezetét.
Két és fél évvel és 14 szankciócsomaggal később itt vagyunk, és erről a megalázó kudarcról beszélünk. Arrogáns és ostoba dolog volt az energiát választani csatatérnek egy globális energiaóriás ellen. Az ukránok fizetik meg ezért a végső árat
– mutatott rá.
A fideszes politikus véleménye szerint érdemes lenne megvizsgálni, hogy a szankciók általában miért nem működnek, mivel a nyugati országokon kívül a világon egyetlen ország sem csatlakozott ezekhez a korlátozó intézkedésekhez, inkább folytatják a kereskedelmet Oroszországgal.
Hangsúlyozta: von der Leyent nyilvánvaló kudarcai ellenére újraválasztották a bizottság elnöki pozíciójába az Európai Néppárt és baloldali szövetségesei.
Tényleg változást várnak, ha ugyanarra szavaznak? Ukrajna megérdemli a segítségünket. Segítenünk kell nekik, hogy tárgyalások útján véget vessenek ennek a háborúnak. Az európai polgárok többsége is ezt akarja
– zárta felszólalását László András.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk uniós parlamenti képviselője szerint az ukrán fél által elkövetett jogsértésekről nem beszélnek az EU-ban.
Elfogadhatatlan, hogy nekik mindent elnéznek, pedig szisztematikusan sértik meg az ott élő nemzetiségiek jogait. A háború előtt 200 ezer őshonos magyar élt Ukrajna területén, akik közül már több százan életüket vesztették a fronton, tízezrek pedig elmenekültek. Nekünk, magyaroknak az ő sorsuk a legfontosabb. A nyelvhasználati és oktatási jogaik korlátozása mellett rendszeres fizikai atrocitásoknak is ki vannak téve
– hangsúlyozta a képviselő.
Megerősítette a Fehér Ház, hogy észak-koreai katonák érkeztek Oroszország keleti részébe
Megerősítette szerdán a washingtoni Fehér Ház egy tisztségviselője, hogy értesüléseik szerint október elején észak-koreai katonák érkeztek Oroszország keleti részébe.
John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Phenjan legkevesebb 3 ezer katonát küldhetett Oroszországba az október eleje és közepe közötti időszakban, de Washington azt egyelőre nem tudja, hogy milyen küldetéssel.
Értesüléseink szerint ezek a katonák hajón érkeztek az észak-koreai Vonszanból a délkelet-oroszországi Vlagyivosztokba, majd onnan több különböző kelet-oroszországi katonai létesítménybe utaztak tovább, és jelenleg is folyik a kiképzésük
– mondta el Kirby.
Fotó: Will Oliver / Forrás: MTI/EPA
Hozzátette,
azt egyelőre nem tudják biztosan, hogy az észak-koreai katonák részt vesznek-e majd a harcokban Ukrajna ellen, de ezt „mindenképp különösen aggasztó eshetőségnek” tartják.
Nem sokkal korábban Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter Rómában újságírók előtt azt mondta, az Egyesült Államoknak bizonyítékai vannak arra, hogy Phenjan katonákat küldött Oroszországba.
A miniszter hangsúlyozta, még vizsgálják, hogy mi lehet a küldetése ezeknek az észak-koreai katonáknak.
Ha hadviselő félként lesznek jelen, ha részt akarnak vállalni a háborúban Oroszország oldalán, az nagyon-nagyon komoly ügy
– szögezte le, megjegyezve, hogy ebben az esetben ez a fejlemény nemcsak Európára, de az indiai-csendes-óceáni térségre is hatással lesz.
A dél-koreai hírszerzés múlt pénteken közölte, hogy az észak-koreai katonák vezénylése már meg is kezdődött, a csapatok egy része már Oroszországban van. Észak-Korea tagadta hétfőn, hogy katonákat küldene Oroszországnak az ukrajnai háborúban való részvételre, sőt Phenjan egyik képviselője az ENSZ-ben „alaptalan pletykának” nevezte Szöul állítását.
Két donyecki település elfoglalását jelentette be az orosz védelmi minisztérium
Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Szribrjanke és Mikolajivka települést - közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint az orosz hadsereg a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és Ukrajnában 21, a kurszki régióban pedig két ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 2050, Kurszk irányában pedig több mint 280 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
Fotó: - / Forrás: MTI/AP
Az orosz hadijelentés az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített és eltalált katonai célpontok, valamint haditechnikai eszközök között sorolta fel egyebek között több katonai reptér infrastruktúráját, továbbá egy üzemanyagraktárt, személyzet nélküli hajók tárolóhelyeit és a drónok összeszerelő műhelyeit, hét tábori lőszerraktárt, 13 páncélozott harcjárművet, három nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és hat vontatott tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők 14 rakétáját, 78 repülőgép típusú és négy tengeri drónt.
Kurszk irányában a hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett három harckocsit és tíz egyéb páncélozott harcjárművet veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betört ukrán erők 25 943 embert, 175 harckocsit, 92 gyalogsági harcjárművet, 103 páncélozott személyszállító járművet, 989 páncélozott harcjárművet, 681 gépkocsit, 224 tüzérségi löveget és 38 sorozatvetőt veszítettek, köztük kilenc amerikai gyártmányú HIMARS és hat MRLS típusút.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók más településeiről is jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Brit miniszterelnök: Oroszország a globális élelmiszer-ellátás biztonságát veszélyezteti az ukrajnai kikötők elleni támadásokkal
A brit miniszterelnök szerint Oroszország a globális élelmiszer-ellátás biztonságát veszélyezteti az ukrajnai kikötők elleni támadásokkal.
Sir Keir Starmer a Downing Street által szerdán közzétett nyilatkozatában úgy fogalmazott:
a fekete-tengeri kikötők ellen válogatás nélkül végrehajtott támadásokkal Vlagyimir Putyin orosz elnök akár a világ élelmiszer-ellátásának biztonságát is kész kockára tenni csak azért, hogy Ukrajnát megadásra kényszerítse.
A munkáspárti brit kormányfő szerint ennek következményeitől több millió veszélyeztetett ember szenved Afrikában, Ázsiában és a Közel-Keleten.
Az elmúlt hetekben jelentések érkeztek arról, hogy Moszkva megalázó módon Észak-Koreától kénytelen katonákat kérni „önpusztító háborús gépezetének működtetéséhez”, most pedig egyre intenzívebben támadja azokat az ukrán területeket, amelyek a szegényebb fejlődő országokat látják el égetően szükséges élelmiszerekkel – hangsúlyozta szerdai nyilatkozatában a brit miniszterelnök.
A londoni kormányfői hivatal idézi a brit katonai hírszerzés értesüléseit, amelyek szerint október első felében legalább négy teherhajó rongálódott meg az ukrajnai kikötők elleni orosz támadásokban.
Ezek közül az egyik növényolajat szállított volna a palesztin lakosság megsegítését célzó ENSZ-program keretében, a többi hajó pedig Egyiptomnak gabonát, illetve – szintén az ENSZ élelmezési világprogramjának szervezésében – Afrika déli térségeibe kukoricát szállítana – áll a Downing Street ismertetésében.
A kormányfői hivatal hangsúlyozza, hogy Nagy-Britannia Norvégiával együtt a fekete-tengeri szállítási folyosó védelmét szolgáló tevékenység élvonalában van, és alapvető szerepet tölt be abban, hogy az ukrán haditengerészet személyzet nélküli vízfelszíni járművekhez – közkeletű nevükön tengeri drónokhoz – jusson.
A Downing Street ismertetése szerint London 120 millió fontot (58 milliárd forintot) adományoz - és társfinanszírozási partnereket is keres - több száz további ilyen tengeri drón, valamint a használatukhoz szükséges radarok beszerzésére a tengeri gabonafolyosó védelme érdekében.
Vlagyimir Putyin: a BRICS-nek közös befektetési platformra és gabonatőzsdére van szüksége
Közös befektetési platform és gabonatőzsde létrehozására tett javaslatot szerdán, a BRICS-országok kazanyi csúcstalálkozójának második napján Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Az országcsoportnak jelenleg Brazília, Oroszország, Kína, India, Dél-Afrika, Egyiptom, Etiópia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia a tagja.
A BRICS soros orosz elnöksége nevében, házigazdai minőségében felszólaló Putyin szerint a befektetési platformra azért van szükség, hogy maximalizálni lehessen a BRICS-gazdaságok potenciálját, és ki lehessen használni a globális gazdasági növekedés előnyeit.
Ezzel összefüggésben egy új BRICS befektetési platform létrehozását javasoljuk, amely hatékony eszköze lenne gazdaságaink támogatásának, valamint pénzügyi forrásokat biztosítana a globális Dél és Kelet országai számára
– mondta.
Putyin arról is szólt, hogy az általa létrehozni javasolt BRICS-gabonatőzsdéből idővel teljes körű árutőzsdét lehetne kialakítani. Az orosz elnök azt mondta, hogy a gabonatőzsde megkönnyítené „a termékek és nyersanyagok tisztességes és kiszámítható ármutatóinak kialakítását”, és lehetővé tenné „a nemzeti piacok védelmét a negatív külső beavatkozástól, a spekulációtól és a termékek mesterséges hiányának előidézésére irányuló kísérletektől”.
Fotó: Alekszandr Nyemenov
Putyin azt is hangoztatta, hogy a BRICS-országok az egyenlőség, a jószomszédság és a kölcsönös tisztelet mellett állnak ki, felelősek a világ civilizációjának sorsáért, és pozitív hatással vannak a világ stabil és biztonságos légkörének megteremtésére.
Hszi Csin-ping kínai elnök egyebek között arról beszélt, hogy meg kell akadályozni az ukrajnai konfliktus továbbterjedését és eszkalálódását.
Az elhúzódó ukrán válsággal összefüggésben Kína, Brazília és a globális Dél országai létrehozták a béke barátainak csoportját
– mondta Hszi, hozzátéve: ennek "célja, hogy egyesítse a meghatározó hangokat a béke érdekében".
A csúcson elfogadott zárónyilatkozatban a résztvevők az együttműködés és a stratégiai partnerség kiterjesztését ígérték, és méltatták a nemzeti fizetőeszközök használatát a tömörülés tagjai, illetve kereskedelmi partnereik között. Putyin közölte, hogy a nyilatkozatot közös dokumentumként eljuttatják az ENSZ-hez.
A nyilatkozatban kitértek arra, hogy az ukrajnai helyzettel kapcsolatban nemzeti álláspontok léteznek. A BRICS-vezetők említést tettek a közvetítésre és a jószolgálati tevékenységre vonatkozó javaslatokról „a konfliktus békés megoldásának párbeszéd és diplomácia útján történő biztosítása érdekében”.
A dokumentum egyebek mellett a globális és regionális biztonság érdekében történő együttműködésről, a BRICS-országok pénzügyi és gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről, a humanitárius csereprogramok bővítéséről szól. A szövetség tagjai egyebek között szót ejtettek az "illegális szankcióknak" a globális gazdaságra gyakorolt negatív hatásáról, valamint az erőszak és a fegyveres konfliktusok terjedéséről.
Jurij Usakov, az orosz elnöki külpolitikai tanácsadója közölte, hogy a BRICS-ben megállapodtak a csoport leendő új tagjaira vonatkozó kritériumokról.
Megegyeztek egy 13 állam nevét tartalmazó bővítési listáról is. Ezek nevét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, mert előbb meg kívánják velük beszélni, hogy hajlandóak-e teljes jogú taggá válni, avagy más formáját választják az együttműködésnek.
Putyin, aki mások mellett iráni, venezuelai és török hivatali partnerével folytatott szerdán megbeszélést, közölte: a globális Dél és Kelet több mint 30 országa fejezte ki azon szándékát, hogy erősítse kapcsolatait a csoportosulással.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Sputnik rádióban az António Guterres ENSZ-főtitkárnak a BRICS-csúcstalálkozón való részvétele miatt megfogalmazott kijevi bírálatokra reagálva – amelyekben egyebek között szóvá tették, hogy a tisztségviselő nem jelent meg az ukrajnai rendezési konferencián – rámutatott: az ukrán vezetés nem jogosult senkinek sem betiltani a gyülekezést, a világszervezet apparátusának pedig azt, hogy eleget tegyen a kazanyi meghívásnak.
Uniós szóvivő: az EU reméli, hogy a BRICS-en részt vevő országok nyomást gyakorolnak Moszkvára
Az Európai Unió reméli, hogy a BRICS-országok kazanyi csúcstalálkozóján részt vevő vezetők nyomást gyakorolnak Vlagyimir Putyin orosz elnökre annak érdekében, hogy Oroszország hagyjon fel az Ukrajna elleni agresszióval és tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot – jelentette ki az Európai Bizottság egyik szóvivője szerdán.
Fotó: Makszim Sipenkov / Forrás: MTI/EPA
Peter Stano az uniós testület szokásos napi sajtótájékoztatóján hangoztatta, hogy a háború következményeit a csúcson részt vevő országok is érzik, a többi között az emelkedő élelmiszer-és energiaárak formájában.
Az António Guterres ENSZ-főtitkár csúcson történő részvételével kapcsolatos kérdésre válaszolva a szóvivő kiemelte: reményeik szerint Kazanyban a főtitkár is sürgeti Putyint, hogy „azonnal és feltétlen nélkül hagyjon fel az agresszióval és vonja ki csapatait Ukrajna területéről”.
Mint mondta, Guterres „mindent megtesz annak érdekében, hogy segítsen lezárni számos válságot a világban"”.
Az EU-tagjelölt Törökország kazanyi részvételével kapcsolatos kérdésre a szóvivő elmondta, az unió tiszteletben tartja minden ország külpolitikáját, ám aláhúzta: az EU elvárja a soraiba lépni kívánó államoktól, hogy „tegyenek szilárd hitet az EU által vallott értékek mellett, tartsák tiszteletben a kötelezettségvállalásokat, és külpolitikai-biztonsági téren igazodjanak a döntéseinkhez”.
Öt ember meghalt a kelet-ukrajnai Szumi és Donyeck régiókban
A drónokkal és tüzérséggel végrehajtott orosz támadások lakóépületeket értek, öt ember, köztük egy gyerek is meghalt a kelet-ukrajnai Szumi és Donyeck régiókban – közölték tisztviselők. Két ember meghalt, egy másik pedig megsebesült Mirnograd városában orosz lövöldözés következtében.
Fotó: Genya Savilov / Forrás: AFP
A moszkvai védelmi minisztérium kedden bejelentette, hogy erőik elfoglalták a donyecki régióban található Novoszadove települést. Ukrán dróntámadásban Enerhodar városában, ahol a zaporizzsjai atomerőmű is található, egy ember meghalt.
Hatalmas a káosz Ukrajnában
A közelgő tél igazi próbatétel lesz a háború harmadik évében kimerült ukrán lakosság számára. Oroszország folyamatosan építi le az ország energetikai infrastruktúráját, erőműveket, villamosenergia-hálózati alállomásokat és tároló létesítményeket vettek célba.
A legnagyobb teher a frontvonalbeli városokra, például Harkovra hárul, a várost kiszolgáló erőművek közül kettő ugyanis márciusban megsemmisült.
Ezt mondta az indiai miniszterelnök Putyinnak
Narendra Modi indiai miniszterelnök a BRICS-csúcstalálkozó előtt azt mondta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy békét akar Ukrajnában, és országa kész segíteni a fegyverszünet elérésében.
12 ezer észak-koreai katona érkezhet Kurszkba
Kijev arról értesült, hogy két észak-koreai egység, összesen akár 12 ezer katona fog részt venni a háborúban. A fegyveres erők állítólag szerdán érkeznek meg az oroszországi Kurszk régióba.
Forrás: KCNA VIA KNS/AFP
Megsemmisítettek négy hajót az oroszok
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy likvidáltak négy ukrán pilóta nélküli hajót a Fekete-tengeren, a Krím-félsziget környékén.
Lemondana az ukrán főügyész
Andrij Kosztyin ukrán főügyész bejelentette, hogy lemond tisztségéről kedden az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) ülése után, amelyet Volodimir Zelenszkij elnök az állami tisztségviselőknek kiadott, a hadkötelezettség megkerülésére alkalmas, hamis rokkantsági igazolások miatt hívott össze.
Kosztyin a Telegramon közzétett bejegyzésében elismerte, hogy
az ukrán ügyészek körében számos ilyen esetet rögzítettek, ezért az állam minden szintjén folynak az ellenőrzések, és indultak büntetőeljárások is.
„Teljes mértékben helyesnek tartom Volodimir Zelenszkij ukrán elnök álláspontját, miszerint nemcsak a rokkantság megállapításáról, az ennek megfelelő nyugdíj meghatározásáról és egyéb kedvezményekről szóló jogsértő határozatokat kell eltörölni, nemcsak egyértelmű jogszabályi és szervezeti változtatásokat kell végrehajtani, hanem vállalni kell érte a személyes felelősséget, beleértve a politikait is.”
Megsemmisítő csapást mért az ukrán állásokra a Szu–34-es
Az orosz légierő drámai precíziós támadást hajtott végre ukrán célpontok ellen Kurszk közelében – írja a Magyar Nemzet. A Telegramon közzétett videó sokkoló részleteket tár fel a műveletről.
Fájdalmas választ ígérnek az oroszok
Lengyelország „fájdalmas” választ fog kapni a poznańi orosz konzulátus bezárására – jelentette ki kedden a RIA Novosztyi orosz hírügynökség beszámolója szerint Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, aki ellenséges lépésnek nevezte a lengyel intézkedést.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter keddi sajtóértekezletén közölte, hogy Varsó a nyugat-lengyelországi Poznańban működő orosz konzulátus bezárásával válaszol a Lengyelországban és a szövetséges országokban az utóbbi időben történt szabotázsakciókra.
A lengyelek bezárak egy orosz konzulátust
Varsó a nyugat-lengyelországi Poznańban működő orosz konzulátus bezárásával válaszol a Lengyelországban és a szövetséges országokban az utóbbi időben történt szabotázsakciókra – jelentette be keddi sajtóértekezletén Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter.
Sikorski szerint
a szabotázsakciók, valamint a lengyel–fehérorosz határ destabilizálása és a kibertámadások a hibrid háború részét képezik.
A lengyel hatóságok által folytatott nyomozásra hivatkozva a miniszter Oroszországot nevezte felelősnek a Lengyelországban és a vele szövetséges országokban az utóbbi hónapokban történt szabotázsakciókért.
Ezért úgy döntöttem, hogy visszavonom a működési engedélyt az Oroszországi Föderáció poznani konzulátusa számára, annak személyzetét pedig nemkívánatos személyeknek nyilvánítjuk
– jelentette ki Sikorski.
Ukrajna lakossága több mint 10 millió fővel csökkent
Ukrajna lakossága több mint 10 millió fővel csökkent az ország ellen 2022 februárjában indított orosz támadás óta, a kivándorlás növekedése és a termékenység csökkenése miatt – jelentette ki az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) regionális igazgatója kedden.
Florence Bauer kiemelte, hogy jelentésüket az ukrán kormány adatai alapján állították össze; hozzátéve, hogy
az ország már a háború eszkalációja előtt is komoly demográfiai gondokkal nézett szembe, mivel a tömeges kivándorlás miatt a legalacsonyabb népesedési rátával rendelkezett Európában.
Zelenszkij: Újabb koreai egység készülődhet
Napi videójában a katonai főparancsnokra hivatkozva azt mondta az ukrán elnök, hogy akár két, egyenként 6000 fős észak-koreai katonai egység is készülődhet az Ukrajna elleni bevetésre.
Volodimir Zelenszkij szerint ha Észak-Korea be tud avatkozni az európai háborúba, az azt bizonyítja, hogy nem elég erős az Oroszországra nehezedő nemzetközi nyomás.
Papíron feltűnően sok a rokkant
Kiugróan magas a rokkantak aránya az ukrán vám-, adó-, nyugdíjpénztári és önkormányzati tisztviselők körében – legalábbis papíron, ami okot ad arra, hogy ezeket a leszázalékolási eseteket sürgősen felülvizsgálják – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki nyíltan arra utalt, hogy a nemrég kiderült ügyészi botrány után ezekben a munkakörökben is csalással és megvesztegetéssel juthattak emberek rokkantsági igazolásokhoz, csak hogy elkerüljék a katonai szolgálatot.
Magyarország segít
Magyarország területére 2024. október 22-én az ukrán–magyar határszakaszon 5072 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3876 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 19 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ukrán válság
- Nukleáris háború küszöbére került egy NATO-tagállam – frissül
- Az ukránok végrehajtották az első ATACMS-csapást Oroszország belsejébe
- Oroszország súlyos rakétacsapást mért Odesszára
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
