Kutna Hora, az ezüst városa - Emberi maradványokból a berendezés, a csillár, a címer, az oltár

1995 óta a világörökség része. Magyar vonatkozása is van, 1471-ben itt választották cseh királlyá Jagelló Ulászlót, aki Hunyadi Mátyás után 1516-ban bekövetkezett haláláig magyar királyként is uralkodott. Nemcsak az ezüst, de a nemzeti kincs városának is nevezték, kimeríthetetlennek tűnő ezüstbányái nélkül talán végbe sem mehetett volna a cseh királyság hatalmas iramú fejlődése. Csodás gazdagságáról lenyűgöző épületek, templomok tanúskodnak. Alapítását a 13. századra datálják, de a környéken már a 10. században bányászták az ezüstércet. A legnagyobb ezüstbánya 1541-ben kimerült, ekkor I. Ferdinánd megvonta a város privilégiumait.

A városka ékszerdoboza a Szent Borbála-katedrális

Néhány kisebb lelőhelyet a 18. századig műveltek, majd a termelés a 19. század elejéig szünetelt. A harmincéves háború és a pestisjárvány mérhetetlen szenvedést hozott. Az elszegényedett város nagy része 1770-ben leégett. 1875-től újra bányásztak ezüstöt a környék hegyeiben, így gazdasága megint fellendült. A kisvárosban született Josef Kateján Tyl drámaíró, a cseh nemzeti himnusz szövegét írta, mely eredetileg egy színdarab része volt. A városka ékszerdoboza a Szent Borbála-templom, a csehországi késő gótika egyik legnevezetesebb épülete. Építését megelőzte egy évszázados szellemi harc, a bányavállalkozók és a sedleci ciszterci kolostor között. A hosszas huzavona eredményeként új templomot alapítottak 1388-ban a bányászok védőszentje, Szent Borbála tiszteletére. Az építkezés olyan ütemben haladt, ahogy a bányászok bevételei lehetővé tették, 1905-ös befejezéséig több mint fél évezred telt el. Belsejében késő gótikus és reneszánsz festmények láthatók, de sok alkotás ábrázolja a bányászokat munka közben. Kuriózuma a templom végében álló kis pad, mely a hóhérnak volt fenntartva. A katedrális a város legnagyobb műemléki épülete. Mellette áll a barokk stílusú, de a puritán jezsuita elveknek megfelelő Jezsuita kollégium. A templomtól indul a prágai mintára készült Károly-híd, de ez valójában nem híd, hanem szőlőhegy tetején áll, alatta szépen gondozott, teraszos művelésű szőlőültetvénnyel.

A 14-16. századi késő gótikus Hradek, a kis kastély az Ezüstmúzeumnak ad otthont, mellette egy régi bánya konzervált részlete látogatható, ahol kétszázötven méteres földalatti út tárók járhatók be. A kőkutat egy bányatulajdonos ajándékozta a városnak 1497-ben. A Nepomuki Szent János-templom érdekessége az oldalfülke szobra: győzelem az ördög felett. A Kőház a cseh gótika egyik gyöngyszeme az 1460-as évekből. Az 1715-ből való pestisoszlop mellett áll Kutna Hora egyetlen reneszánsz stílusú épülete. A Miasszonyunk gótikus katedrális 1290-1320 között épült, a ciszterci kolostorhoz tartozott. A husziták felgyújtották, kétszázhetvenkilenc évig romosan állt, majd Santini prágai építész továbbépítette, megtartva gótikus jellegét. A Szent Jakab-templom 1330-1420 között épült, a szemben álló plébánia volt a főpénzverő háza, ehhez csatlakozik az Olasz udvar, amely a 13. század végén épült.

A sedleci osszárium. A Csontkápolnában minden emberi csontból készült. Fotó: Müller Anikó Hanga

Sedlec városrészben bizarr élményt nyújt az osszárium, a Csontkápolna, melyben mintegy negyvenezer csontváz művészi elrendezésben díszíti a belső teret. A városban igényes kulturális programok várják a turistákat. Az idelátogatók az Ezüst út tanösvényt követve megismerhetik az ezüstbányászatot, egy másik úton megtekinthetik az emlékhelyeket, de bor- és bicikliútvonalak is kiépültek. Érdemes megkóstolni a cseh konyha remek ételeit és leöblíteni a híres cseh sörökkel.