Kánikulában gyakrabban van szükség a mentők segítségére

A tartós hőség nem csak a közérzetben okoz jelentős komfortérzet-csökkenést, de az egészségre is komoly hatást gyakorolhat átmenetileg vagy tartósan. Szekeres Antóniát, az Országos Mentőszolgálat Kecskeméti Mentőállomásának vezetőjét kérdeztük arról, mit tehetünk azért, hogy ne értünk jöjjön a mentő a perzselő napokban.

Az ivás létszükséglet

Az elégtelen folyadékbevitel kiszáradást eredményezhet, kiváltképp igaz ez nyáron. A kiszáradásnak több súlyos következménye lehet: keringés-összeomlás, lassuló mozgás és gondolkodás, zavartság és csökkenő reakcióidő. – Ha hosszabb ideig tartózkodunk a melegben – nem extrém melegre kell gondolni, csak nagy melegre –, és a test már nem tudja ellensúlyozni a hevülést és a folyadékveszteséget, de a magas hőmérséklet továbbra is fennáll, akkor megtörténhet a hőkimerülés. A hőkimerülés következménye lehet a keringés összeomlása. Ekkor a vér víztartalma lecsökken, ennek nyomán besűrűsödik és vérrögök alakulhatnak ki, ami sztrókot, infarktust, tüdőembóliát okozhat. Ha túl keveset iszunk, lecsökkenhet a vizelet mennyisége akár nullára is, ami a vesék leállását eredményezheti – mondta az orvos. Hangsúlyozta, hogy elegendő folya­dékbevitellel, ami legkevesebb napi három liter vizet jelent, elkerülhetőek a test effajta reakciói.

Forrás: MTI

Mit tehetünk magunkért?
A legfontosabb a megelőzés. Ezért ha tehetjük, 11 és 15 óra között ne menjünk napra, a strandolók pedig minél több időt töltsenek árnyékban. A víz hűsítő közeget biztosít, de nem véd az UV sugárzás és a napszúrás ellen. Hasznos a fejfedő, ami lehet vizes is, csakúgy, mint a hajunk. Az orvos szerint tévhit, hogy a bevizezett hajtól megfázunk, a nyári melegben ettől nem kell tartanunk. Amennyit a napon tartózkodunk, igyekezzünk ugyanannyi időt tölteni az árnyékban is.

A teljes cikket megtekintheti a baon.hu-n