Mi mire jó az onkológiában? – Dr. Máhr Károly a bulvárrá torzított féligazságokról

A Zala Megyei Kórház onkológiájának osztályvezető főorvosa a fentiek nyomán szükségesnek érezte, hogy betekintést nyújtson munkájukba, s megvilágítsa, mi, mire jó az onkológiában.

- A betegek az interneten kutakodva, vagy éppen a betegtársakkal, ismerősökkel konzultálva nagyon sokfélét olvasnak, hallanak, miközben nincsenek birtokában azoknak a tényeknek, információknak, amelyek segítenének helyére tenni, megszűrni ezt az áradatot – mondja bevezetőként a belgyógyász és onkológus szakorvos. – Ezen nem is lehet nagyon csodálkozni, hiszen az onkológia fejlődésével nem tarthatnak lépést a laikusok. Nekünk viszont ez a dolgunk. Igyekszünk kiemelt figyelmet fordítani a betegek tájékoztatására, néha mégis az marad meg bennük erősebben, amit a szomszédtól hallottak. Ezért is szeretem, ha egy vagy több hozzátartozó is jelen van az első konzultáción, így nagyobb eséllyel rögzülnek az információk. Ha ez sikeres, rengeteg felesleges aggodalom és félreértés kerülhető el. Muszáj erre időt szánni...

Fülöp Nikolett beállítja Molnár Lászlóné infúzióját a megyei kórház onkológiai osztályán. Az infúziós pumpa szabályozza az adagolás sebességét, ami minden készítménynél más és más

Rák és rák között óriási különbségek vannak, szervre, stádiumra és genetikai profilra nézve egyaránt. Ezek korrekt tisztázása érdekében van szükség a megye mindhárom kórházában működő onkológiai team-ekre is.

- Bizonyos napokon Zalaegerszegen, Nagykanizsán és Keszthelyen is összeülünk az adott kórház szakembereivel (onkológus, belgyógyász, patológus, sebész, radiológus), és a CT és MR képeket kivetítve nemzetközi irányelvek alapján teszünk javaslatot az egyes betegeknél szóba jöhető diagnosztikai, illetve terápiás lépésekre. A közös bölcsesség azt célozza, hogy az adott daganat adott stádiumának leginkább megfelelő terápiát dolgozzuk ki.

Ami lehet műtét, sugárkezelés, radio-kemoterápia vagy gyógyszeres beavatkozás. Ez utóbbi célja a daganat kisebbítése is lehet, hogy ez által nyíljon meg az út a műtét előtt.

– A műtétnél mindig a daganat radikális eltávolítására kell törekedni, ez szolgálja leginkább a gyógyulást. Ma már a máj és tüdő áttétek eltávolítására is van mód, e műtétekre sebészeti centrumokba, Győrbe, Kaposvárra, Pécsre, Szombathelyre, Budapestre irányítjuk a betegeket. Ugyanez a helyzet a hasnyálmirigy elsődleges daganataival, ilyen operációra Zalában nincs lehetőség, speciális felkészültséget igényel.

A következő fontos eszköz a Szombathelyen és Kaposváron elérhető sugárterápia, ami bizonyos daganatoknál jó eredménnyel vethető be. Zalában azért nincs ilyen kezelés, mert annak idején régiós lakosságszám alapján szervezték meg az ellátást. Hamarosan Veszprémben is elindul a sugárterápia, így megyénkben a jövőben sem várható ennek kialakítása.

–  Kevéssé ismert fogalom a radio-kemoterápia, ami azt jelenti, hogy a sugárterápiával egy időben kis dózisú kemoterápiát is kap a beteg. Utóbbit azért, hogy érzékenyítse a daganatot a sugárra, ami így hatékonyabban tölti be gyógyító szerepét. Elsősorban végbéldaganat műtétje előtt, illetve előrehaladott fejnyaki tumor és méhnyakrák esetén javasolt alkalmazni – világít meg egy újabb eljárást a szakember.

Dr. Máhr Károly: - Igyekszünk kiemelt figyelmet fordítani a betegek tájékoztatására, néha mégis az marad meg bennük erősebben, amit a szomszédtól hallottak
Fotó: Pezzetta Umberto

Az összes többi gyógyszeres kezelés Zalában is elérhető.

– Ma már személyre szabott gyógyításra törekszünk. A cél, kideríteni, melyik gyógyszer pusztítja el leghatékonyabban az adott daganat sejtjeit. Ennek érdekében egyre több biomarkert, azaz jelző molekulát használnak a szövettani elemzéshez patológusaink, Budapesten pedig a metszetek molekuláris genetikai vizsgálatára is lehetőség van. Az új gyógyszerek nem kémiai anyagokból, hanem speciális fehérjékből és antitestekből állnak, ezért is nevezzük ezt biológiai terápiának. E készítményeknek a mellékhatás-profilja is békésebb, kevesebb gondot okoznak, mint a hagyományos kemoterápia.

Az egerszegi onkológián is zajlik a törzskönyvezés előtt álló új típusú gyógyszerek klinikai bevizsgálása. Nem kell azonban tartani olyan skandalumtól, mint ami betegek halálához vezetett Franciaországban, egy speciális laborban.

– A klinikai gyakorlatban ilyesmi nem fordulhat elő – szögezi le a főorvos. – Nálunk sokkal biztonságosabb körülmények között történnek a hatásvizsgálatok, s eleve, a zalai betegek csak olyan készítményeket kaphatnak, amelyek már több, alapvető szűrőn átmentek. Mi inkább az előnyét látjuk mindennek, hiszen hozzájuthatunk a legkorszerűbb készítményekhez.

A célzott daganatgátló terápia nagyon széles körben alkalmazható, ám nem minden esetben. Kivételt képez pl. a hasnyálmirigy daganat.

A hasnyálmirigy rákról sokan úgy tudják, hogy egyáltalán nem műthető, ám ma már ez sem áll.

– Operálható és gyógyítható, amennyiben sikerül korán felismerni – reagál dr. Máhr Károly. – A gond az, hogy későn okoz tüneteket.

S hogy melyek ezek? Gyengeség, fáradékonyság, fogyás, övszerű, étkezésre fokozódó felhasi fájdalom, netán háti fájdalom, ami előre hajolva csökken.

Szólni kell a gyógyszer-rezisztencia kérdéséről is, ami általában áttétek kezelésekor üti fel a fejét.

– Ilyen esetekben azt tapasztaljuk, hogy a gyógyszer egy ideig hat, aztán elveszíti ezt a képességét. Ennek oka, hogy a daganat nem homogén sejtekből áll. A kezelés elpusztítja az arra érzékeny daganatsejteket, de az eltérő genetikai mutációt már nem, s ez utóbbi elkezd szaporodni. Ilyenkor gyógyszert kell váltani. Ennek is megvannak a szabályai, mit lehet alkalmazni első, második és harmadik vonalbeli kezelésnél.

A beteg azonban, ha mindevvel nincs tisztában, azt gondolhatja, hogy „kísérleteznek vele”, vagy hogy egész eddig olyan gyógyszert kapott, ami nem is használt.

S hogy mit rejt a jövő? A fejlődés a genetikai alapú kezelések felé mutat. A kutatások azt célozzák, hogy azonosítsák a daganatban vezető szerepet betöltő (driver) mutációt, s az azt kísérő (passenger) mutációkat. Ma 138 driver gén ismert, a hozzájuk tartozó jelátviteli utakkal együtt.

Egy daganat attól „rosszindulatú”, hogy természetes úton nem pusztul el. A hiba a sejtmag örökítő állományában, a DNS-ben rejtőzik. A sejt kívülről osztódásra késztető ingereket kap, ám rák esetén ez a folyamat kontrollvesztetté válik. A daganatos sejt úgy működik, mint a lekapcsolhatatlan villany. A korszerű terápia azt gátolja meg, hogy a sejtosztódásra késztető információ eljusson a DNS-ig.