Nem akarnak tönkremenni - Az EU-képviselőktől követelnek segítséget a magyar méhészek

Többek között erről, illetve terveiről beszélgettünk Somogyi Gyulával, a Nagykanizsa és Környéke Méhész Egyesület év elején megválasztott elnökével, akivel értékeltük 2016-ot is _ természetesen, a méhészek szemszögéből.

- A Nagykanizsa és Környéke Méhész Egyesület a maga 238 tagjával Zala megye legnagyobb egyesülete, méhészeink 20268 darab méhcsaládot gondoznak - bocsátotta előre Somogyi Gyula. - Sajnos, az elmúlt 3 év kifejezetten rosszul sikerült és 2016 is gyenge évként vonul be a méhészet történetébe. Amikor a repce virágzott, esős időjárás lehetetlenítette el a gyűjtést. Hideg volt, a méhek alig hordtak, a családok pedig nem bírtak az elvárt szintre erősödni, felfejlődni. Áprilisban aztán kaptunk még egy hatalmas ütést, amikor a magasabb helyek kivételével mindenütt elfagyott az akácvirág. Még az öreg méhészek sem emlékeznek olyan időszakra, amikor zsinórban, egymásután ennyi rossz évünk lett volna Olyanok már sokan abbahagyták a méhészkedést, akik csak a fiatal gazda pályázat 12-13 millió forintos támogatásáért kezdtek bele ebbe a hivatásba komoly, megalapozott szaktudás nélkül, s rögtön nagy állománnyal. Az atkák elszaporodása miatt is nagy problémák vannak a méhészetekben, s miután meggyengül a család, jön a nozéma vírus, ami gyakran megadja a kegyelemdöfést. Azt gondolom azonban, hogy az igazi méhész nem adja fel, csinálja tovább a nehézségek ellenére is.

Novembertől három hónapon át népszerűsíti a magyar mézet itthon az Országos Magyar Méhészeti Egyesület. Mint ahogy azt Somogyi Gyula mutatja: az igazi magyar mézet az OMME által kibocsátott, zárszalaggal ellátott termelői üvegben találjuk. Ezen mézek minőségét szigorúan ellenőrzik Fotó: Horváth-Balogh Attila

A szakember szólt egy másik kedvezőtlen jelenségről is: ez pedig a mézhamisítás.

- A magyar méhészeket felháborítja az óriási méreteket öltő mézhamisítás - jelentette ki. - Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és tagszervezetei, így a nagykanizsai is minden követ megmozgatnak ennek visszaszorítására, de sajnos, a döntéshozók, az Európa Parlamentben ülő képviselőink nélkül igen nehéz dolgunk van. Számunkra ugyanis olybá tűnik, mint ha ők nem a mi érdekeinket képviselnék, hanem valamilyen más üzleti körökét. A magyar mézet a kínaiak hamisítják, rizsszirupot készítenek gyantaszűréses technológiával, s ahhoz keverik kiváló minőségű mézeinket, de csak annyit, amennyi éppen szükséges ahhoz, hogy a kapott kotyvalék valamennyire hasonlítson az igaz mézre. Úgy vélem, a hamisítás kideríthető lenne, ha Brüsszel is akarná - de eddig még nem akarta. Ezért most mi, magyar méhészek agy úgynevezett antidömping-eljárás indítását kezdeményezzük Brüsszelben, ehhez 10 ezer aláírás kell országosan és szeretnénk bevonni az akcióba a többi európai méhészszervezetet is. A célunk az, hogy ne engedjék be az Európai Unióba a Kínából érkező, hamisított termékeket, mert tönkreteszik vele az európai méhészeket.

Az elnök beszámolt az egyesület várható programjairól, rendezvényeiről is. Mint elmondta, legközelebb december 13-án Homokkomáromban, a kolostor épületében ismét megrendezik Szent Ambrus-napi hagyományos találkozójukat. Ennek keretében az érdeklődők fél 5-től előadást hallgathatnak meg „Mióta méhészkedik a magyar nép?” címmel. Ezt követően, 18 órakor kezdődik a szokásos 13-ai, engesztelőnapi szentmise, amibe a méhészek is bekapcsolódhatnak. Januárban hetente egy-egy ismeretterjesztő előadásra kerül sor a kanizsai városi könyvtárban, majd a tagok elutaznak Kaposvárra és Székesfehérvárra is konferenciára, illetve méhészeti kiállításra. Február 4-én méhészbált rendeznek. Aztán pedig kezdődik a szezon, ami a méhészek reményei szerint jobb lesz, mint az eddigiek