Trianon: Sághy Ildikó képe a nemzeti összetartozást jeleníti meg

Sághy Ildikó néhány évvel ezelőtt mutatkozott be lapunkban, mikor kiállítása nyílt a határ menti településen. Azóta is szívesen veszi kezébe az ecsetet és főként akrilfestékkel készíti képeit. A trianoni évfordulóhoz kapcsolódó alkotáson hosszasan dolgozott, a téma személyesen is érinti.

– A kép elkészítésének ötlete egy a Lendvai Zoltán, rédicsi plébánossal való beszélgetés során fogant meg – mondta Sághy Ildikó. – Mindig is közel állt hozzám ez a téma, hiszen mi is a határ közelében élünk, tartozhatnánk akár Szlovéniához, mint rokonságunk egy része, akik radamosiak. A trianoni döntés és a következő évtizedek eseményei elszakították a családtagokat egymástól. Engem is megérintett, bánt Trianon, az akkoriaknak nagyon nehéz lehetett ezt megélni.

Azt is elmondta, hogy édesapja a Szigetközben született, a nagyszülei Csallóközből származnak, Dunaszerdahelyen, Oroszváron, Felbáron éltek, mely települések Szlovákiához kerültek az első világháború után.

– Ma már Dunasziget a neve apám szülőfalujának – magyarázta –, melyet Sérfenyősziget, Doborgazsziget, Cikolasziget egyesülésével hoztak létre. Az egykori Doborgaz községet a trianoni határ kettévágta, Magyarországon maradt részéből alakították ki 1921-ben Doborgazsziget falut, amely ma Dunasziget része. Édesanyám rokonai pedig Radamosban, Zsitkócon és Dobronakon éltek.

A Trianon 100. évfordulójára készített 50x70 centiméteres alkotáson Nagy-Magyarország látható, darabokban, a mai ország területét és az elszakított részeket egy aprólékosan kidolgozott turul madár, a magyarság egyik ősi szimbóluma, mint védelmező tartja össze, kifejezve az anyaországban élők és a határon túliak összetartozását.

– Én ezzel állítok emléket Nagy-Magyarországnak, hozzájárulva Trianon 100 éves évfordulójához, megemlékezve minden érintettről – tette hozzá. – A 100 év azt is megmutatja, hogy bár sok idő eltelt, de a magyarság egységét nem tudják megbontani.