Két hét apánál, két hét anyánál - az Apák az Igazságért Egyesület egerszegi apanapja nyomán

Sejthető ez abból is, hogy számos érdeklődőt vonzott a régió első apatalálkozója, amit az Apák az Igazságért Egyesület (Ai.) helyi csoportja szervezett meg a közelmúltban Zalaegerszegen, a Keresztury VMK-ban.

A néhány éve megalakult, elsősorban a közösségi médiában szerveződő csoport és egyesület a szülői egyenjogúság ügyét tűzte zászlajára.

- Az apatalálkozó, amire nagy örömünkre édesanyák is eljöttek, az információátadás, a tapasztalatcsere, a segítségnyújtás céljával szerveződött - mondja elöljáróban a program házigazdája, Léber Zsolt. - Mindig hangsúlyozzuk, hogy az anyukákat is szívesen látjuk sorainkban, hiszen a gyermekelhelyezéssel, láthatással kapcsolatos szülői jogok csorbulása őket ugyanúgy érintheti. Valljuk, hogy ezekben a konfliktusokban mindig a gyermek igazsága a legfontosabb, hiszen neki mindkét szülőjére szüksége van. Ez azonban nem valósulhat meg, ha a megromlott kapcsolatban „fegyverként” használják. Ha harag, düh, dac mérgezi a viszonyt, a gyerek lesz az indulatok első számú kárvallottja. A legfurcsább az, hogy ezekben a „csatákban” a szülők gyakran épp a gyerekek érdekeire hivatkozva ejtik a sebeket.

Mint elmondja, a közösségi média nagyon jó lehetőség arra, hogy megtalálják, felkarolják azokat a szülőket, akik eddig úgy érezték, magukra vannak hagyva a gondjaikkal. Annál is inkább, mivel a konfliktusok gyakran nagyon hasonlóak, ezért is tudnak hatékony segítséget nyújtani egymásnak.

- Sokan nincsenek tisztában a jogi lehetőségekkel, nem látják át a rendszert, holott sok minden kijárható és elérhető a jog betartatásával. Emellett azonban ugyanilyen fontos a szülők részéről a másik fél tisztelete, érveinek meghallgatása, elfogadása.

Léber Zsolt, Popovicsné Ferencz Eleonóra és Szaniszló Csaba az egerszegi apatalálkozón Fotó: Katona Tibor

A közösségi médiában működő Apák az Igazságért csoport immár több mint 3 ezer tagot számlál, az egyesület ennél szerényebb létszámú, de folyamatosan bővül. Az egerszegi programon részt vett a szervezet budapesti elnöke, Szaniszló Csaba is. Az Ai. céljai közt jegyzi az apák szerepével összefüggő társadalmi sztereotípiák lebontását, a kapcsolattartást akadályozó szülő elleni fellépés módozatainak megismertetését (új PTK szerint személyiségi jogi sérelmet okoz a kapcsolatkorlátozó viselkedés), valamint a nálunk még viszonylag ritkán alkalmazott váltott gyermekelhelyezés - két hét apánál, két hét anyánál - szorgalmazása.

- Fontos célunk az is, hogy a gyermekvédelmi rendszer a szülői elidegenítést a családon belüli erőszak, ezen belül a gyermekbántalmazás egyik formájaként ismerje el - folytatja törekvéseik bemutatását Szaniszló Csaba. - A szülői elidegenítésről az Ai. egy könyvet is kiadott, ami nálunk érhető el. Egyesületünk további kiemelt célja, hogy válás után a váltott elhelyezés elismert „gyermeknevelési” forma legyen Magyarországon. Ehhez az érintett gyermekek kétszülős igénye teremti meg az alapot. Tevékenységünk egyéni problémákra is kiterjed, példaként említhetem a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást érintő gyámhivatali ügyeket, valamint a szülői minőséget érintő polgári peres eljárásokat, amelyekben az Ai. civil szervezetként képviseletet tud vállalni. A perekben szülők közötti megállapodásokkal igyekszünk eredményt elérni, ami hosszú távon jóval több előnyt nyújt az érintett gyerekeknek, mint egy harcba fulladó peres eljárás.

A rendezvény vendége volt Popovicsné Ferencz Eleonóra nagykanizsai mediátor is.

- Az apákat hallgatva kitűnt, mindannyian sok sérelmet, fájdalmat, keserűséget hurcolnak magukkal - mondja a szakember. - A praxisomban szinte nap mint nap előbukkannak ezek a gondok. Érdekes tapasztalat, hogy az esetek mintegy 70 százalékában a férfi, az apa emeli fel először a telefont, s jelentkezik be krízistanácsadásra...

Mint elmondja, minden hozzá forduló párt arra ösztönöz, hogy a válás után is közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot, ez a forma sokkal inkább lehetővé teszi, hogy mindketten teljes értékű szülőként lehessenek jelen a gyerek mindennapjaiban, a sorsával kapcsolatos döntésekben. Ma, amikor a külföldi munkavállalás, kiköltözés igen gyakori jelenség, különösen megnőtt ennek a jelentősége. S ne feledjük, hogy a gyereknek joga van mindkét szülőjéhez.

- Amúgy a jog lehetővé teszi, hogy a szülők (a felügyeleti jog formájától függetlenül) egymás között megállapodjanak a gyerek körüli ügyekről. Kettejükre van bízva a részletek kimunkálása, egyetlen feltétel létezik, hogy minden a gyerek érdekét szolgálja. Ha ez fennáll, sem a bíróság, sem a gyámhivatal nem emel kifogást - világít meg egy utat Popovicsné Ferencz Eleonóra. - Az ilyen megállapodások megszületését szolgálhatja a mediáció (közvetítés). Lényege, hogy ha két fél egy konfliktus során nem tud egyezségre jutni, akkor egy harmadik, kívülálló személy közvetít, s rávezeti a feleket a megegyezésre. A mediáció végén egyik fél sem kelhet fel avval a rossz érzéssel, hogy a másik többet kapott. Ezt a kényes egyensúlyt úgy lehet kialakítani, hogy mindenki enged, de nyer is. A veszekedés, a sérelmek sokadszori felemlegetése sem tartozik ide, a kivezető utat kell keresni. Aki ezt belátja, annak tudunk segíteni. Sok esetben a párok itt, a higgadt beszélgetés során jönnek rá, mi volt az alapvető gond, amit korábban nem sikerült még megfogalmazni sem.

Tudakoljuk, milyen tapasztalatokat szerzett a nálunk még ritkán alkalmazott váltott gyermekelhelyezésről.

- Pro és kontra lehet érveket sorolni - reagál Popovicsné Ferencz Eleonóra. - Nyilván ennek a formának is megvannak a korlátai, feltétel például, hogy a szülők ugyanazon a településen, vagy legalább a közelben éljenek. De ha valaki amiatt aggódna, hogy a gyereknek nem tesz jót az ide-oda költözés, mert állandóságot és biztonságot igényel, el kell mondjam, ha mindkét otthonában szeretetteljes légkörben élhet, kitűnően tud alkalmazkodni a környezetváltozáshoz. Az állandóságot és a biztonságot ugyanis legfőképpen a szülők harmonikus együttműködése biztosítja számára, s nem az, hogy éppen hol lakik.

A szülők egy része azonban képtelen a higgadt együttműködésre. Nem látják be, hogy avval tesznek legtöbbet a közös gyermek egészséges személyiségfejlődéséért, ha nem szidják, nem járatják le a gyerek előtt a másikat, nem fenyegetőznek, nem tesznek lekicsinylő megjegyzéseket, nem alázzák és gyalázzák a szülőtársunkat.

- Az indulatok egyik fő eredője az, hogy a párok a megromlott kapcsolat megszakadása után sem tudják elengedni a másikat - reflektál a mediátor. - Nem tudják elgyászolni a történteket, s a feldolgozatlan kapcsolati trauma, deficit valami módon „rákerül” a gyerekre. Elkezdődnek a játszmák, amelyek mindenkit kikészítenek. A gyereket is. Úgy gondolom, hogy némely esetben ez már kimeríti a kiskorú veszélyeztetése kategóriát is. Ezért becsülöm azokat a szülőket, akik a tornyosuló konfliktusok békés, higgadt megoldását keresik, a gyermek valódi érdekét szem előtt tartva.