A dohányzás minden 10. felnőtt haláláért felelős a világon

2030-ban várhatóan hatból egy lesz az arány, vagyis évente összesen több mint tízmillió halálesetet okoz majd a dohányzás. Magyarországon az egy főre jutó cigaretta fogyasztás évente 2400 szál, az unió országaiban ez a szám 1600. Nálunk a lakosság 65 százaléka passzív dohányos", ők napi 270 percen át szívják a dohányfüstöt. Évente 28.000 ember hal meg a dohányzás következtében, a passzív dohányzás évi 3500 áldozatot követel. Az összes rák okozta halálozás nálunk a legmagasabb Európában, a tüdőrák okozta halálozás tekintetében világelsők vagyunk.

- Már régóta tudjuk azt, hogy a dohányzás során a függőséget elsősorban a nikotin alakítja ki – mondta el a témával kapcsolatban dr. Huzián Ida, a lenti dr. Hetés Ferenc Szakorvosi Rendelőintézet tüdőgyógyászatának és tüdőgondozójának főorvosa.

Kánya Szilvia, az egészségfejlesztési iroda vezetője az egyik dohányzás elleni kampányuk során készült gyerekrajzokat mutatja
Fotó: Korosa Titanilla

- Három folyamat játszik szerepet a függőség kialakulásában. A nikotin az agy jutalmazó központjára meglehetősen gyorsan fejti ki a hatását, mivel a cigarettafüst beszívása után akár 8-10 másodperc alatt eléri az agyat. Ez közvetlenül jutalmazza az idegrendszert megerősítve ezzel a dohányzást. Egy idő után azonban már azért van szükség a cigarettára, hogy a személy fenntartsa a szervezetében a nikotin megszokott szintjét. A csökkenő nikotin mennyisége mellett azt tapasztalja, hogy ideges, nyugtalan, ingerült. Ha rágyújt a cigarettára, akkor az ingerültsége, idegessége nagyon gyorsan megszűnik. A dohányosok ezt gyakran a cigaretta és a nikotin nyugtató hatása példájaként hozzák fel. Ez azonban tévedés. A nikotin stimuláns hatást fejt ki. Például növeli a vérnyomást, emeli a pulzust, szűkíti az ereket, növeli az éberséget. A nyugtató hatás csak abból az illúzióból adódik, hogy a dohányos a csökkenő nikotinszinttel együtt járó kellemetlen tüneteket szüntetheti meg a rágyújtással. Ráadásul a problémák nem oldódnak meg attól, hogy rágyújtott a cigarettára. A dohányzás azt ígéri, hogy megoldja a problémát, de az esetek túlnyomó többségében a problémák maradnak, sőt szaporodnak. Az idegrendszer mindezeken túl összekapcsolja a nikotin hatását és azokat az ingereket, amelyek körül veszik a dohányzó személyt, így például a cigaretta ízét, látványát, a füstöt, a dohányzó helyiséget, a reggeli kávét, és a sor még hosszan folytatható. Ennek következtében a környezeti ingerek is felébreszthetik a dohányzás utáni vágyat az idegrendszerben, és a dohányost a rágyújtásra késztetik. Az idegrendszer alkalmazkodik a nikotinhoz, így idővel kialakul az egyik legmakacsabb függőség, amit a kokaintól és herointól való függésnél is erősebbnek tartanak. Sokan mondják, ha ilyen veszélyes, akkor miért lehet legálisan fogyasztani. Az igazság az, hogy a dohányzás elterjedésekor még nem lehetett tudni a cigaretta számos negatív hatásáról. A legtöbb leszokni vágyó dohányos többször vág neki, és csak 4-5 kísérlet után tudja végleg letenni a cigarettát. A kitartás meghozza az eredményét és leszoknak a dohányzásról. Vannak módszerek, amelyek megkönnyíthetik a leszokást. A dohányosok többsége szeretne leszokni a dohányzásról, mert tudatában vannak annak egészségkárosító hatásaival. Ebben nyújtott segítséget Lentiben a szakorvosi rendelőintézet egészségfejlesztési irodája.

- A dohányzás visszaszorítása érdekében egy országos kampányhoz csatlakozzunk és beépítettünk programjaink közé egy felvilágosító iskolai előadás sorozatot is – mondta Kánya Szilvia az iroda vezetője.

- Fontosnak tartottuk, hogy már gyermekkorban tudatosuljon mindenkiben, hogy a dohányzás milyen gondokat okozhat. Egy kampány keretében arra kértük az iskoláskorú gyermekeket, írjanak egy levelet dohányzó családtagjuknak, ismerősüknek és fogalmazzák meg, miért kellene leszoknia a dohányzásról. Nagyon sok megható, szép levél érkezett vissza hozzánk, mikből naptár is készült. Tavaly nyáron pedig egy hét alkalomból álló leszoktató programsorozatba kezdtünk a Dr. Hetés Ferenc Szakorvosi Rendelőintézettel közösen, a tüdőgondozó közreműködésével. Ebben 26-an vettek részt. A dohányzási szokások felmérésére vonatkozó kérdőív alapján kiderült, a 26 résztvevőből egy főnél nagyon enyhe nikotinfüggőség mutatkozott, 9 főnél enyhe, 4-nél közepes, 9 esetben súlyos függőséget állapítottunk meg és 3 résztvevőnél már nagyon súlyos függőséget.

- A dohányosok segítség nélkül ritkán képesek megszabadulni szenvedélyüktől – tette hozzá dr. Huzián Ida.

- A program során gyógyszeres kezelést használtunk, illetve a meggyőzés erejét. A tabletták a nikotin ellen hatottak, megszüntették a dohányzás utáni sóvárgást és nyugtató hatásuk is volt. A program költségeit – mintegy 1 millió forintot - az egészségfejlesztési iroda állta. Úgy gondolom az ilyen lehetőséget ki kell használni a dohányosoknak, hiszen segítséget kapnak a leszokáshoz. A megfelelő vizsgálatok után kapták meg az első dohányzásról leszoktató tabletta adagot a résztvevők, a következő vizsgálat és állapotfelmérés 10 nap elteltével történt, ekkor a fenntartási tabletta adaggal látták el őket.

- Eredményes leszoktató programon vagyunk túl – folytatta Kánya Szilvia - hiszen a dohányzók több mint fele abbahagyta, vagy lényegesen csökkentette dohányzást. Kilencen szoktak le a dohányzásról, ami rendkívül jó arány, de a többiek közül is 5-en csökkentették a dohányzás mennyiségét, viszont a további 12 páciensnek nem sikerült elhagynia a cigarettát. A sikeren felbátorodva az egészségfejlesztési iroda 2016-ban is folytatni kívánja a programot, aminek költségeit - az állami finanszírozásnak köszönhetően – biztosítani tudják a jelentkezőknek. Dr. Huzián Ida arra hívta még fel a figyelmet, hogy bár a régi tüdőszűrésre szólító kiértesítések már megszűntek, de a 40 év felettieknek most is lehetőségük van a tüdőszűrésen való részvételre beutaló nélkül, ez évente egy alkalom ingyenesen és nemcsak a dohányosoknak. Mint mondta, fontos a légzőszervi betegségeket időben kiszűrni, kezeléssel javítható az életminőség és nem romlik tovább tüdő funkciója. A káros szenvedély elhagyásának azonnali és hosszú távú jótékony hatásai vannak, például 20 percen belül csökken az emelkedett vérnyomás és pulzusszám, 8 órán belül a vér oxigén szintje normalizálódik, 24 órán belül csökken a szívroham, a szívinfarktus veszélye, 48 órán belül javul az íz érzékelés és a szaglás, 72 órán belül oldódik a hörgőgörcs, könnyebb lesz a légzés, javul a teljesítőképesség. 2 hét és 3 hónap között javul a vérkeringés, a tüdő teljesítőképessége, könnyebb lesz a járás, lépcsőn járás, futás, 1 és 9 hónap között csökken a köhögés, fulladás, váladékürítés csökken a légúti fertőzés veszélye, mérséklődik a fáradékonyság. 1 éven belül a szívkoszorúér betegségek kialakulásának kockázata a felére csökken, 5 év múlva a tüdőrák halálozási ráta a felére csökken, az agyvérzés kockázata ugyanakkora lesz, mint egy nemdohányzónál.