Zacher Gábor: saját magunkról nem szeretjük kimondani, hogy függők vagyunk

Zacher Gábort jól ismerjük a televízió képernyőjéről, ám a száraz tények ismertetése mellett ezúttal kiváló humorérzékéről is tanúbizonyságot tett. Azonban olykor vicces köntösbe öltöztetett állításai, húsba vágó szociológiai kritikát csaptak a hallgatók arcába. A modern kor betegségéről, a függőségek lényegéről kérdeztük a szakembert.

- Mit is jelent a függőség?

- Már a szót is rosszul használjuk, hiszen rendszerint negatív előjel kerül elé - fogalmazott dr. Zacher Gábor. - Pedig a szövegkörnyezetnek kellene meghatároznia, hogy valójában miről is van szó. Értelmezhetjük úgy is, mint emléknyomot, amin rendszerint keresztülesünk. Működik bennünk egy kontroll mechanizmus, hogy egy bizonyos eseményen átesünk, jó érzés volt, de pontosan tudjuk azt, hogy ez a későbbiekben milyenfajta problémákat okozhat az életben. Lehet ez akár, alkohol, gyógyszer, koffein vagy drog is. A függő, ha belekerül a függőségbe, akkor benn áll a saját körében, amit nem lát át. Ezért fontos, hogy legyen valaki olyan az életünkben, aki segítő kezet nyújt és kívülről objektívabban lát bennünket. Abszolút pozitívan beszól , mely szót ugyancsak negatív előjellel emlegetünk. Felhívja a figyelmünket, hogy itt az idő, cselekedni kell. Ha már eddig eljutottunk, az nem jelent mást, mint egy belső értékrend átalakulást. Számunkra fontos dologgá válik, s ami fontos, az képes minden mást a háttérbe szorítani. Saját magunkról nem szeretjük kimondani, hogy függők vagyunk, mert az olyan kellemetlenül hangzik, inkább azt hangoztatjuk: bármikor abba tudom hagyni.

Dr. Zacher Gábor szerint mindenki függ valamitől, de helyes értékrenddel megelőzhetjük a nagyobb bajt

- Külső segítség nélkül, önmagunkban képtelenek vagyunk a helyes felismerésre?

- Képesek lehetünk rá, elképzelhető, hogy meg tudjuk csinálni, de a szeretteink, barátaink sokkal jobban látnak bennünket. Saját magamról is tudom, hogy az edzésfüggőségemben vagy a munkaalkoholizmussal kapcsolatosan olykor nem ismerek határokat, s kell, hogy a párom beszóljon. A hiteles személytől még én is elfogadom a segítségét, másként lát engem, szeret, így nem engedheti meg, hogy túlzásba vigyek bármit is.

- Számos függőség ismert, ugyan súlyossági sorrendet nem érdemes felállítani. A mai kor népbetegsége lett a számítógép használat?

- Ha a számítógép előtt ül valaki naphosszat, akkor könnyen előfordulhat, hogy az online élete tönkreteszi az offline-t. Manapság óriási hírsztráda áll az emberek rendelkezésére, olykor több információhoz hozzájutnak, mint az újságírók. A twitter-nél jobb hírügynökség nem létezik a világon, ami percenként frissül, hasonlóképpen van ez a Facebook-al, odaszegezve a székhez a felhasználót.

- A másik rizikócsoport a drog. Ingoványos terület ez, de van kiút?

- Alapvetően a magyar drogstratégia nem rossz, bár eleinte sokan szidták. Érdekes volt látni, amikor az elkészült tervezetet felraktak az internetre, azonnal mindenki nekiesett. Mondanom sem kell, a hozzászólások nagy része az elmehettek melegebb éghajlatra típusúak voltak. Az online világ velejárója az is, hogy mindenki, akár név nélkül, bármilyen problémában kompetensnek érzi magát. Sokak felvázoltak néhány földtől elrugaszkodott ötletet, ám valódi megoldást nem kínáltak. Ez viszont egy pártoktól független stratégia, közös érdekek érvényesítése. Jelenleg a kábítószer helyzet az Európai Unió alsó harmadának a közepén van, mindenhol lehetne javítani. Régen megdőlt az a vélemény, hogy egy cannabis tartalmú cigaretta elszívása után mindenkiből egyből drogfogyasztó lesz. Magyarországon 5-6 ezer függő él, akikről kijelenthető, hogy intravénás dizájner drogot használnak. Ez a szám nem olyan sok. Tisztában vagyunk azzal, hogy a média számára érdekes egy meztelenül rohangáló ember, a mentőst megkéselő drogos vagy épp a törökszentmiklósi állapotos anyák drogfogyasztása. Szerencsére nincs minden nap ilyen, ez szélsőségekről szól. Most évente 45 millió droghasználatról tudunk, kórházba mindössze 150 ember került, ebből 45 haláleset történik évente.

- A másik függőség az alkohol, ami az egész Kárpát-medencében üzlet, hiszen a magyarok szeretik a pálinkát, a bort és a sört. Lehet ezen változtatni?

- A szociodemográfiai gyökereket nehéz egyik percről a másikra kiírtani. Jól ismerjük azokat a mondatokat, hogy már a nagyapám is ivott, sőt a családban mindenki, ezért nekem is megengedett. Az viszont nyilvánvaló, hogy az alkoholnál jobb feszültségoldó nincs. Nem azt akarjuk, hogy Magyarország legyen absztinencia fellegvára, és tizedannyit igyunk, mint eddig. Vagy Szaúd-Arábiához hasonlítsunk, ahol 0,2 liter az egy főre eső évi alkoholfogyasztás. Csak annyit kérhetünk, hogy tartsuk bizonyos keretek között az ivást. Ha a haverokkal beülünk beszélgetni, lazulni, gurítsunk le egy-két sört, de már ne legyen harmadik. Jelenleg 800 ezer (!) alkoholista van az országban és néhány év múlva elérhetjük az egymilliót. Ezt megelőzendő lényeges lenne a mértéktartás, ebben segíthet az értékrend változás, eztán elindulhatnánk egy jó úton.