A habkönnyű szalagos farsangi fánk titkai

A kertbarátok sütötték a gyermekfarsang csemegéjét.

Mert ki másra bízták volna a belépőjegy mellé járó prémium finomság készítését, mint arra a csoportra, amelyik a régi ételek ízének megőrzését is feladatának tartja, s évente a „retro-gasztro" napokon fel is eleveníti.

Nem véletlenül Zalaegerszegi Hagyományápoló, Kertbarát és Kulturális Egyesület a teljes titulus. Bár e sütemény nemzetközi étek, a legenda szerint mostani formáját egy bécsi pékné mérgének köszönheti (a férjéhez vágott egy darab kelt tésztát, de az a forró zsiradékban landolt), az igazi fánkevők pedig az amerikaiak, a habkönnyű szalagos farsangi fánk viszont vitathatatlanul a mi nemzeti kincsünk.

A Mrakovics Miklósné Marika, Orbán Gyuláné Elza, Gergye Ferencné Ági, Koltai Miklósné Ili, Milley Istvánné Marika, Mesterházi Zsoltné Ani, Domján Miklósné Joli és Takács Antal alkotta team már délelőtt berendezkedett a művelődési intézmény tankonyhájában. Még a zacskókban volt a liszt, de már bekapcsolták a sütőket, a fánknak ugyanis kell a meleg.

A csapat, amelynek a gyerekek a farsangi fánkot köszönhették: Takács Antal, Mrakovics Miklósné, Orbán Gyuláné, Mesterházi Zsoltné, mögöttük Domján Miklósné, mellettük Gergye Ferencné, Koltai Miklósné és Milley Istvánné Fotó: Fincza Zsuzsa

- Igazán jó kelt tésztát s főleg fánkot csak a szegény asszonyok tudtak sütni, mert nekik csupán a legszükségesebbre futotta, az került az ételbe, aminek muszáj volt, a gazdagabb családoknál már bőkezűen bántak a hozzávalókkal, tettek bele egy kis ezt is, azt is, ami aztán jól lehúzta a tésztát - mesélte Mrakovics Miklósné, az egyesület elnöke, de az asszonyok hozzátették, ők azért már tudnak "gazdagabban" is jó fánkot sütni.

Amúgy ezúttal is igaz: ahány ház, annyi szokás. Össze persze nem vesztek a recepteken, inkább megsütötték mindenki kedvencét. Futotta a 8 kiló lisztből.

Domjánné Jolinak az autentikus változat jutott, ő a másfél kiló lisztbe egy kicsi sót és 4 tojásnak a sárgáját tette, az 5 deka élesztőt felfuttatta egy kis langyos tejben, a dagasztáshoz körülbelül egy liter tejet használt fel. A hangsúly a dagasztáson van: addig kell a tésztát gyömöszölni a vájlingban, míg az az edénytől és a kéztől is el nem válik.

Orbánné Elza specialitása a kefires fánk. A recept: 1 kiló liszt, 4 egész tojás, 2 kispohár kefir, körülbelül fél deci étolaj és kevés cukros, langyos tejben felfuttatott 5 deka élesztő.

Gergyéné Ági és Koltainé Ili már citromhéjat is reszelt a lisztbe és egy kis rumot is kevert az alaptésztához. Állítják, rum helyett jó a pálinka is, úgy tudják, az alkohol megakadályozza, hogy a tészta megszívja magát olajjal. A fánknál a "kelesztés" ugyanolyan fontos, csak egy kicsit kényelmesebb művelet, mint a dagasztás, a melegben gyorsabban, hűvösebben kissé lassabban dolgozik az élesztő - ezért szokás kelt tésztánál már a lisztet is meglangyosítani. Itt egy egész órára is szükség volt, mire jól megemelte a takaróját a tészta - ha jól megkelt, az állaga puha és szálas. A deszkára borítva kicsit lisztezgetve kell kinyújtani, kiszaggatni, majd újra keleszteni újabb fél órán át. Sütéskor úgy tegyük a tésztát a forró olajba, hogy az ujjunkkal egy kicsit nyomjuk meg a közepét, s az a fele kerüljön alulra, ami addig felül volt. A megfordításig tegyünk a sütőedényre fedőt, a másik feléhez már nem kell. Kiszedés után hagyjuk kicsit hűlni a fánkot, utána hintsük meg vaníliás porcukorral.

Ilyen az igazán jó fánktészta: puha, szálas, szinte ki lehet önteni az edényből, mutatja Domjánné Joli, mellette balról Koltaniné Ili, jobbról Gergyéné Ági

Milleyné azt a rózsafánkot sütötte meg, amelyikkel tavaly Nagykanizsán sikert aratott. Ez nem kelt, hanem sütőporos tészta, kemény állagú és 1-2 milliméter vékonyra kell nyújtani. Marika a 35 deka liszthez 1 késhegynyi sütőport, egy pici sót, 2 egész tojást, egynek a sárgáját, 4 evőkanál porcukrot és 3 evőkanál tejfölt rakott. Karikákat szaggatott belőle, a szélüket bevagdosta és felvert tojásfehérjével, hármasával a közepüknél összeragasztotta. Ezt is forró olajban kell sütni - ekkor nyeri el rózsa formáját - a közepébe lekvárt raktak.

A farsangi fánk faluhelyen anno a húshagyó keddi ebéd desszertje volt. Előtte valamilyen "tartalmas" leves vagy főzelék került az asztalra. Például savanyú krumplifőzelék füstölt oldalassal, palócleves, babgulyás, esetleg húsos káposzta. Amiből aztán még aznap kiették a húst, így másnap a hamvazószerdai, böjti előírásoknak is megfelelt. Persze az "igazi" hamvazószerdai ebéd inkább a tejfölös bableves pogácsával vagy laskával. Ez utóbbi a pogácsa tésztájából készül, csak 8-10 centi átmérőjűre és laposabbra nyújtják, a tetejét bevagdossák, megszórják dióval vagy pirospaprikával. Eredeti böjti étel még a „zuzorkás tejleves" - a felesre hígított tejbe reszelt tésztát főznek, a búzagánica, a pirított liszt forró vízzel felengedve kis zsiradékkal meglocsolva. Igazán a töpörtyű zsírjával finom, csakhogy akkor már nem böjtös...