A nagykanizsai fiatalember matematikát és informatikát tanul Cambridge-ben

Legutóbb akkor írtunk Erdős Mártonról, amikor - a négyfős magyar válogatott tagjaként - ezüstéremmel tért haza a Nemzetközi Informatikai Olimpiáról. A kanizsai fiatalember akkor csak reménykedett abban, hogy a neves angol egyetemen tanulhat.

- Cambridge igazi egyetemi város, a lakosság ötödét a hallgatók alkotják - említette Marci, aki nemrégiben rövid időre hazalátogatott, s arról is mesélt, miben különbözik az oktatás az angol egyetemen az itthonitól. - Az egyetem jelenleg 32 kollégiumból áll, jómagam a Winston Churchill alapította kollégiumba járok. A kollégiumok a diákok elszállásolásánál lényegesen több feladatot látnak el, az egyetemi oktatás nagy része is ott zajlik. Ennek megfelelően a felvételi eljárás, illetve a bekerülés feltételei is különbözőek, nekem például egy személyes interjút követően tettek személyre szabott ajánlatot. A felvételi eljárás mindenkinek ugyanaz, de a bekerülés feltételei különbözőek - mindenkinek a személyes interjú után írják elő a bekerüléshez teljesítendő feltételeket. Nekem egy speciális, kétfordulós matematikavizsgát kellett adott szinten teljesítenem a kitűnő érettségi mellett.

Mint azt Marci meséli: a legtöbb kollégiumba bármilyen szakot tanuló diák bekerülhet, de az egyes kollégiumok bizonyos szakterületekre jobban fókuszálnak, például a Churchill College a matematikai, a természet- és a műszaki tudományokra épít.

Erdős Márton a város egyik legjellegzetesebb épülete előtt. A King's College Chapelt 1446-ban VI. Henrik kezdte építtetni

- Az oktatás csak októberben kezdődött, s már ez is jelzi, hogy Cambridge-ben eltérő rend szerint zajlik minden, mint például a magyar felsőoktatásban - folytatta a kanizsai fiatalember. - Nálunk a tanévet harmadévekre bontják, amik 10-10 hétből állnak. Minden hét a csütörtöki nappal kezdődik és szerdán ér véget, azaz a hét napból mi hat napot töltünk tanulással. A harmadévek nagyon intenzívek, semmilyen szünet nincs közben. Általában napi két előadás, és heti szinten további három úgynevezett supervision (konzultáció) van.

Mint megtudtuk: bár az előadásokat egy adott szakon együtt tartják a hallgatók számára, de a supervisionök a kollégiumban zajlanak. A konzultáció tulajdonképpen az előadás anyagának gyakorlatias, személyre szabott feldolgozása, amely egy oktatóból és két hallgatóból álló kis csoportban történik.

- A konzultációk során, amellett, hogy részletesen átbeszéljük az adott tananyagot, rengeteg egyéni munkát is elvárnak. A konzultációkra való készüléskor mindig vannak beadandó feladatok, melyek megoldásával akár 10- 20 órát is eltöltünk alkalmanként - folytatta Marci, aki szerint a Cambridge-i Egyetemre leginkább a korrekt munkamennyiség a jellemző, azaz pontosan tudjuk, mit kell teljesítenünk. Év közben nincsen semmilyen írásbeli számonkérés, de pontos visszajelzéseket kapunk a munkánkról, a fejlődésünkről és teljesítményünkről. Vizsgák csak az év végén vannak.

Az intézmény nemcsak a hallgatóktól várja el a maximumot, hanem az oktatóktól is. Az általánosan elfogadott szabály szerint egyetlen oktató sem tarthat három évnél tovább egy témáról előadást, a tudásanyag ugyanis elavulttá válik. Az egyetem ilyenkor kutatni küldi vagy más tárgyak oktatásába vonja be az oktatókat.

A cambridge-i élet persze nem csak szüntelen tanulásból áll, a hallgatóknak számos szabadidős elfoglaltságra is lehetőségük nyílik.

- Egy-egy kollégium több épülettel is rendelkezik, így például önálló sportcsarnok, könyvtár, étkező, illetve parkok vannak mindegyikben - mesélte Marci, aki hozzátette: a kifogástalan körülményeken túl az egyetem nemzetközi szellemiségét szereti a legjobban, Cambridge-ben a világ szinte minden részéről vannak hallgatók.

Ha minden Erdős Márton tervei szerint alakul, akkor három év múltán diplomát szerez a kanizsai fiatalember, aki jelenleg matematikát és informatikát tanul az ódon falak között. S hogy mi lesz azután? Egy biztos: a Cambridge-i Egyetem diplomája kiváló ajánlólevél bárhol a világon, de erről majd akkor számolunk be, ha eljön az ideje.

Külön klubja van a magyaroknak is...

Mint megtudtuk: az egyetemen szinte minden szabadidős tevékenységre alapítottak már úgynevezett society klubot, amelyek a sportolástól kezdve, a tudományos vitafórumokon át, a kulturális rendezvényekig bezárólag átszövik az élet minden területét. Külön klubja van például a magyaroknak is. Egyébként Cambridge-ben van egy olyan mondás is, miszerint ha valamilyen tevékenységre nincs klub, akkor hozz létre, alapíts egyet.

Mint azt Marci meséli: a kollégium az egyetemen belül kisebb, családiasabb közösség (noha minden kollégiumban több száz diák tanul egyszerre) saját rendezvényekkel, vacsorákkal, fogadásokkal, hagyományokkal, sportcsapatokkal, ám ettől függetlenül az egyetem hallgatói egy közösségként élik meg a mindennapokat.