2016.10.17. 12:28
Adja ki a Gyurit! követelte a tömeg - diákoknak tartottak előadást a forradalomról
Keszthely –1956 keszthelyi eseményeiről és lengyel irodalmárok a magyar forradalomról szóló írásairól halhattak előadásokat középiskolás diákok a könyvtárban.
Emlékezzünk a régiekről -e címmel indított útjára három keszthelyi intézmény közös programsorozatot, melynek keretében a Fejér György Városi Könyvtárban tartott rendhagyó történelem-és irodalomórát Tar Ferenc történész, tanár és dr. Cséby Géza irodalomtörténész. Mint Pappné Beke Judit, a könyvtár igazgatója elmondta: több helyi és a hévízi középiskola diákjait várták a programokra.
Keszthely országosan egyedülálló volt 1956-ban: csak itt állítottak szobrot a forradalom idején. Előadásában Tar Ferenc ezt is felidézte.
– A szabadság-szobrot, vagy ahogyan Keszthelyen emlegetik, a Fehér embert Marinkai István hévízi gyógykezelésen lévő szobrász készítette gipszből. Ez 1957. január 23-ig volt a Fő téren. A terv szerint később bronzból akarták kiönteni, de a forradalom leverése miatt erre nem került sor – ismertette a történész, aki azt is elmesélte, hogy 1956. október 25-én a Fő térről tömeg vonult a Balatoni Múzeum elé.
Cséby Géza és Tar Ferenc a Fő térre visszakerült Festetics-szobrot megörökítő korabeli fotó előtt, a rendhagyó óra szünetében a könyvtárban Fotó: Keszey Ágnes
– A múzeumigazgatótól kérték, hogy „adja ki a Gyurit”. Festetics György szobrát követelték, mely 1902-től állt a Fő téren. 1950-ben ledöntötték, mert kellett a hely a szovjet emlékműnek. A múzeum dolgozói megőrizték, így került ki a ismét a Fő térre, a ledöntött szovjet emlékmű maradványai elé, s a gimnázium és az egyetem diákjai álltak sorfalat.
dr. Cséby Géza irodalomtörténész a magyar és lengyel irodalmi kapcsolatokról szólt.
– Bár számos mű született külföldön, de annyi vers a magyar szabadságharcért, a forradalomért, az elesettekért, a szabadság igenléséért egyetlenegy országban sem, mint Lengyelországban. Tabuk voltak hosszú éveken keresztül és nem jelenhettek meg, illetve egy-kettő szamizdat kiadásban – idézte fel az irodalomtörténész.
Példaként említette Zukrowski Kőtáblák című művét: az éppen akkor Budapesten tartózkodó szerző a forradalmi napokat örökítette meg. Londonban jelent meg lengyel költők a magyar októberről írt verseinek antológiája, ennek bővített változatát tíz éve adták ki.
