Az enyhe tél miatt valóságos kullancsinvázió várható

A Magyar Kullancsszövetség adatai szerint évről évre hatványozódik a különböző betegségeket, köztük az igencsak veszélyes, akár halálos kimenetelű vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást, illetve a Lyme-kórt is előidéző vérszívó ektoparaziták száma, hiszen az egyedüli természetes ellenségüknek az erős lehűléssel és kemény fagyokkal együtt járó tél tekinthető, abból viszont évek óta nem volt az országban. 2016 tavaszára ráadásul a sok csapadék, valamint több alkalommal is gyors felmelegedés volt jellemző, ezek pedig még inkább elősegítették a kullancsok elszaporodását. Emiatt ma már bárhol számíthatunk a felbukkanásukra, belvárosi parkokban éppúgy, mint a természetes közegüknek számító, dús aljnövényzetű, magas páratartalmú erdőkben. (A folytatás Valóságos invázió... címen az 5. oldalon.) (Folytatás az 1. oldalról.) – Kullancsokból milliónyi hemzseg a magyar erdőkben, sőt a városok parkjaiban is – mondta dr. Kapiller Zoltán. – Tévhit tehát, hogy csak az erdőben járva vagyunk kitéve a veszélynek, mert ugyan igaz, hogy gazdag, sűrű aljnövényzetű erdőkben, bokros-fás területeken fordulnak elő a leggyakrabban, de játszótereken, kiskertekben is megtalálhatóak. Mivel általában a talaj zugaiban, illetve erdei- és mezei rágcsálók földalatti vackaiban vészelik át a hidegebb időszakokat, ezért gyakorlatilag bárhol számíthatunk az előfordulásukra. A kifejezetten enyhe lefolyású tél miatt idén pedig valóságos kullancsinvázióra számíthatunk.

A kullancsok által terjesztett mintegy tucatnyi betegség közül Európában, s így természetesen Magyarországon is a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás, illetve a Lyme-kór fordul elő a leggyakrabban. Hazánkban két úgynevezett aktivitási csúcs figyelhető meg, az első kifejezetten a tavaszi időszakra tehető, március végétől, április elejétől tart június elejéig, míg a második, az előzőnél jóval kisebb csúcs szeptemberben jelentkezik. A betegségeket legnagyobb gyakorisággal e két időszak alatt diagnosztizálják.

A kullancsok leggyakoribb előfordulási helyeiről néhány évvel ezelőtt készült egy felmérés, e szerint Zala, Vas és Somogy megye, a balatoni régió, valamint az Északi-középhegység a legveszélyeztetettebb hazai vidék. Ezeken a helyeken kifejezetten ajánlott a kullancs elleni védőoltás, de a magyar lakosság alig 15-20 százaléka élt eddig ezzel a lehetőséggel, míg a szomszédos Ausztriában majdnem nyolcvanszázalékos az arány.

Dr. Venczel István csesztregi háziorvos is azt mondja: az enyhe időjárás miatt az elmúlt telet vélhetően ténylegesen nagyobb számban vészelték át a kullancsok, ezért még nagyobb hangsúlyt kell a prevencióra, azaz a megelőzésre fektetni. Elsősorban a megfelelő, zárt öltözékre, de természetesen a kullancs encephalitis, vagyis a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás elleni védőoltásra is.

– Az én praxisomat illetően elmondható, hogy a lakosság nagyobb hányada rendelkezik ezzel a védőoltással – folytatta dr. Venczel István. – Ehhez nem is kell különösebben kampányt folytatni, hiszen a szülők számára is természetessé vált, hogy hároméves koruk körül megkezdjük a gyermekek oltását. Ennek is köszönhető, hogy gyakorlatilag nem is emlékszem rá, mikor diagnosztizáltunk utoljára kullancs encephalitis-t, holott amikor Csesztregre kerültem, rögtön az első éven több esetünk is volt.

Az ektoparazita gyors eltávolításának hatásos eszköze lehet a bármely patikában beszerezhető kullacskanál vagy kullancs-csipesz - mondja dr. Kapiller Zoltán állatorvos, a Magyar Kullancsszövetség elnöke. Fotó: Magyar Kullancsszövetség

Dr. Venczel István azt még hozzátette: az oltóanyagot hatásosnak tartja, s még semmilyen mellékhatásával nem találkozott, pedig több ezret beadott már. Arra is figyelmeztet, hogy az oltás csak a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás ellen véd, Lyme-kór ellen nem.

– Itt a megelőzés, a megfelelő, zárt öltözet lehet a hatásos, illetve a betegség kialakulása esetén a megfelelő ellátás – magyarázta a háziorvos, majd arról beszélt, hogy kullancscsípés esetén a parazita szervezetünkből való gyors, mielőbbi eltávolítása a legfontosabb feladat. – A kullancs 24 órán keresztül szívja a váladékot, s ezen időszak alatt nem fertőz. Ha ez alatt az időszak alatt sikerül a megfelelő módon eltávolítani, akkor igen jó esélyünk van arra, hogy a fertőzést elkerüljük.

A doktor ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy egyáltalán nem mindegy, milyen módon távolítjuk el a kullancsot. Az a legfontosabb, hogy a parazita a művelet során ne húzza össze a potrohát, ugyanis a vírust akkor üríti bele a gazdaszervezetbe. A népi csodaszerek – tejföllel, parafinnal való bekenés, tekergetés, dörzsölgetés – éppen az ellenkező hatását váltják ki a kívánatosnak. Ma már minden patikában kapható megfelelő kialakítású kullancskanál vagy kullancscsipesz, ám dr. Venczel István még ennél is egyszerűbb módszert ajánl. Fogjunk egy kést, annak a pengéjét fektessük rá a bőrünk felületére, s egy határozott, gyors mozdulattal húzzuk le vele a kullancsot. Ezáltal gyakorlatilag lefejezzük a parazitát, így nem marad ideje arra, hogy a potrohát összehúzza. Az sem baj, hogy a levágott, leszakított szívószerv bennmarad a bőrünkben, hiszen az néhány napon belül magától kilökődik.