Családtagként tekintenek rá - Várvölgy díszpolgára dr. György Endre

Az erdőmérnöki szakma is szerepelt György Endre fiatalkori tervei között, ám hamar elhatározta, hogy körzeti orvos lesz. A Nagykőrösön érettségizett fiatalember Szegeden végezte el az egyetemet. Első- és másodosztályú csapatokban futballozott is. Szakmai pályafutását az ajkai idegosztályon kezdte, a katonaság után Meggyeserdőn dolgozott. Miután edzője a Keszthelyi Haladáshoz került, követte vidékre. Szeptemberben lesz kereken negyven esztendeje, hogy Várvölgyön gyógyít.

- Szép, embert próbáló feladat volt. Egész évben szolgálatban kellett lenni, minden nap, 24 órán át. Két hét szabadság volt, a szabad szombat sem létezett..  Volt olyan, hogy egy szőlőhegyen élő nénihez kellett minden nap járni, injekciót adni, s hatalmas hóviharban, síléccel, hátamon az orvosi táskával mentem másfél kilométert. A nyolcvanas évek közepétől Keszthelyen lett hétvégi ügyeleti szolgálat, s mintegy másfél évtizede minden hétköznap van központi ügyelet. - idézte fel a múlt évtizedeket.

dr. György Endre a nehézségek ellenére úgy érzi, szép volt pályája kezdete. Azzal, hogy mindent magának egyedül kellett megoldani, tudását is fejlesztette. Várvölgy és Vállus lakóit gyógyítja, a két településen összesen közel ezerkétszáz lakos él. Négy évtized alatt a helyiek egészségi állapotának és a jellemző betegségek változása jól megfigyelhető.

– Előtérbe kerültek az allergiás és a daganatos megbetegedések. Régen a szív-és a keringési rendszer betegségei voltak a vezető halálokok, ma a daganatok. Ez Csernobil után jelentkezett, néhány hét múlva dagadt nyakakkal jöttek a hölgyek és a férfiak, pajzsmirigybetegségekkel. Mikor idekerültem, még mintegy hatszázan laktak kint a szőlőhegyben, ma már csak húszan - harmincan, s ők is inkább idősek, vagy külföldiek. A nyolcvanas évek közepén nagy volt az elvándorlás Várvölgyről és Vállusról a környező városokba. Ma már mozgásszegényebb életmódot élnek a faluban is. Régen mindenkinek volt szőlője, ahol munka után dolgoztak, kapáltak, mozogtak. Mindenkinek voltak tehenei, ma már a kiskertek is visszaszorultak, s csirkét sem nevelnek. Egy - két helyen tojatnak tyúkot, de mindent a boltba vesznek. A falusi életmód ma már nem jellemző. Egyre gyakoribb a májprobléma: a rengeteg tartósítószer és a silányabb minőségű élelmiszer hatására - emelte ki az orvos, aki arról is szólt: a háziorvosok helyzete is nagyon megváltozott. A nyugdíjba készülő háziorvosok utánpótlása nem egyszerű, vannak körzetek, ahol évek óta keresik az utódot. Ennek okát a praxisok alulfinanszírozottságában látja.

- A számítógépes korszak nehezebb, mint a kézzel írós volt. Sokkal gyorsabban pörgettük a rendelést, nagyobb lakosságszámmal, mint most. A finanszírozás sem teszi lehetővé, hogy két asszisztens legyen, de akkor sem tudnánk gyorsabban dolgozni. Több kompetenciával kellene rendelkeznie a háziorvosoknak, mert ultrahangon, röntgenen és laboron kívül mást nem is tudunk rendelni betegeinknek. Nem tudunk támbotot, pelenkát: mindenért szakorvoshoz kell küldözgetni. Ha egy idős embernek nincs olyan hozzátartozója, aki nem dolgozik, a munkából kell kimaradnia, hogy elvigyék szakorvoshoz és megkapja a lehetőséget, hogy támogatással tudja megvenni az eszközöket, gyógyszereket.

Az informatika nem csak a rendelőkben van jelen, hanem egyre inkább mindenkinél. Előfordul, hogy a betegek az internetet böngészve maguk által felállított „diagnózissal" keresik fel orvosukat.

– Mindig mondom, hogy nincsen két egyforma ember és két betegség lefolyása sem egyforma. Mindent egyénileg kell értékelni. Van, aki elfogadja, van, aki nem, de legalább érdeklődnek. ,Egyre több az egészségtudatosabban élni próbáló ember.

A településen végzett négy évtizedes munkát ismerte el a várvölgyi önkormányzat a díszpolgári cím adományozásával, melyet a szombati Laskafesztiválon adtak át.

– A legszebb ebben a hivatásban, hogy úgy érzem, családtagként kezelnek. Feltétlen bizalommal fordulnak hozzám, nem csak egészségügyi problémákkal, más gondjaikkal is. . Nem tudtam a kitüntetésről: hívtak laskát enni és zsűrizni. Felszólítottak a pódiumra, átadták a díszpolgári címet Végtelen felemelő érzés és boldogság volt. Elszorul az ember torka. ennél jobb visszajelzés nincs, hogy az ember valószínűleg jól dolgozott - vallja dr. György Endre.