Csődben a madarászok, veszélyben a gyűrűzőbázis Fenékpusztán

A Balaton-parti bázis jövője természetesen anyagi természetű okok miatt borús jelen pillanatban. Az MME helyi csoportja ugyanis jogszabályi változás miatt elesett egy állami támogatástól, amely összegében nem nagy, évi félmillió forintot jelent, ám a természetvédők szempontjából mégis nehezen pótolható, hiszen a zalai csoport éves büdzséjének harmadát, de még inkább felét jelenti.

– A gyűrűző bázis mellett van egy 16 hektáros legelő, aminek a művelési ág szerinti fenntartásáról a szürke marháink segítségével gondoskodunk. Ezért a munkáért kaptuk eddig az államtól a támogatást – kezdte Darázsi Zsolt, az MME zalai titkára.

– Derült égből villámcsapásként ért bennünket a hír, hogy a támogatásra jogosultak jogszabályban rögzített köréből kikerültünk, de ráadásul már évekkel ezelőtt, és egyben kell visszafizetnünk a pénzt, amit az eltelt idő alatt kaptunk – folytatta Darázsi Zsolt. – Elképesztő a helyzet, hiszen az csak egy dolog, hogy az állam elzárta ezt az anyagi forrást, de ráadásul ettől még évekig folyósította a pénzt, és most közel 1,5 millió forintot vár vissza egyben.

Madárgyűrűzési bemutató Fenékpusztán. Az asztalnál Benke Szabolcs, mögötte Darázsi Zsolt áll (Fotó: Pezzetta Umberto)

A zalai helyi csoport nem gazdálkodik önállóan, bankszámlája sincs, a szükséges pénzmozgásokat az MME központi kasszájából intézik. Így pedig itt „fáj” az említett tétel is: az állam egyszerűen megoldotta a problémát – valamely más, a magyar állam által nyújtott pályázati pénzből egyszerűen „lecsapta” azt a pénzt.

– A központunk sem dúskál az anyagiakban, nem képes finanszírozni a „veszteségünket”. Az a megoldás körvonalazódik, hogy mi, zalaiak évek alatt megpróbáljuk majd törleszteni ezt a pénzt. De a probléma ott kezdődik, hogy nekünk bevételünk sem nagyon van...

Fenékpusztán több mint 30 éve működik a gyűrűzőbázis. Éves szinten nagyjából 300 sérült és beteg madárfordul meg náluk (ezek 90 százaléka gyógyultan távozik), és 8000 látogatót kalauzolnak a természet- és madárvédelem rejtelmeiben. A gyűrűzőbázis rengeteg adattal gazdagította a tudományt. És mindezt a munkát az aktivisták önkéntesen, minden anyagi juttatás nélkül végzik. Az MME-nek alkalmazottja még soha nem volt. Ahogy Darázsi Zsolt mondogatni szokta: „A madarászat több mint önkéntes. Itt az fizet, aki dolgozni szeretne...”

Riadt macskabagoly Fenékpusztáról. Nem jók a kilátások... (Fotó: Pezzetta Umberto)

– A kevéske pénzünk arra megy el, hogy a MÁV-tól béreljük az épületeket, hogy a madaraknak gyógy- és tápszereket veszünk, hogy renováljuk a röpdéket (ezekre egyébként nagyon ráférne már egy felújítás), hogy tankoljuk az autót, amellyel az adományként kapott ételt elhozzuk az állatoknak – részletezte a titkár. – Attól tartok, hamarosan napi financiális gondjaink lesznek.

Kitörési pontként merült fel az MME úgynevezett kitűző programja, mely például Baranya megyében nagy sikerrel zajlik. Kabáthajtókán hordható, tűzzománc figurákról van szó, amiket adományért adnak ajándékba. A program szállodákban, forgalmas fürdőkben, más idegenforgalmi csomópontokban működik jól – ehhez próbálnak most partnereket keresni.

Arra gondolni sem akarnak, hogy esetleg szélnek eresszék a madarakat...