Elég magasak a ponthatárok - A zalai intézményekben a meghirdetett szakok zökkenőmentesen indulnak

Az idén 105 ezer fiatal jelentkezett a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire (tavaly 106 ezer jelentkező volt). Első helyen alapképzésre több mint 68 ezren, osztatlan képzésre tízezernél többen, mesterképzésre több mint 21 ezren, felsőoktatási szakképzésre pedig mintegy ötezren jelentkeztek. Állami ösztöndíjas képzésre 91 595, míg önköltséges képzésre 14 021 felvételi kérelmet regisztráltak. A jelentkezők átlagéletkora 23,6 év volt. A legkedveltebb intézmény ebben az évben is az ELTE – ide több mint 22 ezren jelentkeztek –, a második helyen 15 ezer felvételizővel, a Szegedi Tudományegyetem végzett.

Az államilag finanszírozott jogászképzésre és nemzetközi gazdálkodás szakra 460 ponttal, pénzügy és számvitelre 458-cal, kommunikáció és médiatudomány, illetve gazdálkodás és menedzsment szakra 455 ponttal lehetett bejutni. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) egyes osztatlan tanári képzésein rendkívül magas felvételi pontszámok szerepelnek: angol–német és nemzetiségi német szakpáron például 492, fizika–informatika szakos képzésen 480, olasz–magyar tanárszakon 478 pont. A Szegedi Tudományegyetem földrajz–történelem szakos tanárképzésén 460, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) történelem–olasz szakpáros tanárképzésén 463 pontra volt szükség a bejutáshoz. Az orvosképzésre bekerüléshez a Semmelweis Egyetemen 435 pontnál, Szegeden 413 pontnál, Debrecenben 409-nél, Pécsett pedig 403-nál húzták meg a határt. Az állami ösztöndíjas általános orvos szak központilag meghatározott minimum ponthatára 380 volt. Más szakokon is felfelé módosították az eredeti 460 pontos központi ponthatárokat az intézmények. Jogászképzésre a bejutáshoz Pécsett 472, a Széchenyi István Egyetemen 464, Miskolcon pedig 462 pontot kellett legalább teljesíteniük a felvételizőknek.

Zalaegerszegen idén is kifejezetten keresettek a felsőoktatási szakképzések, derül ki a BGF szerkesztőségünkhöz eljuttatott tájékoztatójából: „A tavalyi évhez képest növekedett a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) zalaegerszegi kampuszára sikeresen felvételizők száma: idén 171 hallgató kezdheti meg tanulmányait a gazdálkodási karon. A legnépszerűbb a pénzügy és számvitel, a gazdaságinformatikus, valamint a gazdálkodási és menedzsment alapképzési szak, de jelentősen megugrott a felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők száma is. Idén is népszerűek a főiskola zalaegerszegi karán tavaly elindított duális képzések, amelyek az átlagosnál hosszabb szakmai gyakorlatot biztosítanak a hallgatóknak, akik így jelentős előnyre tehetnek szert a munkaerőpiacon.

Továbbra is a pénzügy és számvitel, valamint a gazdaságinformatikus szak a legkedveltebb a Budapesti Gazdasági Főiskola zalaegerszegi karán: a 171 új hallgató több mint kétharmada ezen a két szakon kezdi meg főiskolai tanulmányait az idei tanévben.

Az említett két szakon az új szemléletmódot követő, duális jellegű képzéseket tavaly indította el a BGF zalaegerszegi kara, amelyek már akkor is népszerűek volt a felvételizők körében. A gyakorlatorientált képzés előnye, hogy a hallgatók a hagyományosnál lényegesen hosszabb szakmai gyakorlaton vehetnek részt, így már a főiskolai évek alatt releváns és komoly munkaerő-piaci tapasztalatokat szerezhetnek.

A felsőoktatási szakképzések is kifejezetten keresettek voltak idén: szeptemberben 64 elsőéves kezdheti meg tanulmányait a zalaegerszegi kar kétéves gazdálkodás menedzsment, illetve pénzügy és számviteli szakképzésén.

„A kifejezetten gyakorlatorientált alapképzések és felsőoktatási szakképzések, különösen a duális képzések hatalmas versenyelőnyt jelentenek a fiatalok számára, ezért arra törekszünk, hogy minél több lehetőséget biztosítsunk a hallgatóknak a szakmai gyakorlatra, tapasztalatszerzésre. A Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai e törekvés sikerét igazolják, hiszen a BGF-en végzettek fele már a diploma megszerzése előtt el tud helyezkedni teljes munkaidős állásban." – fejtette ki Prof. Dr. habil Bencsik Andrea, a BGF zalaegerszegi Gazdálkodási Karának dékánja.

Nagykanizsáról a Pannon Egyetem kampuszáról Lehota-Szolvik Edit marketingvezetőtől kaptunk tájékoztatást arról, hogyan alakul a felvételi ponthatárok meghúzása után a következő tanév.

– Nagy örömünkre a felvételi jelentkezések számában az idei év is hasonló képet mutatott a tavalyihoz, azonban mégis vegyes volt számunkra az idei felvételi időszak eredménye. A hasonló összejelentkezői szám mellett ugyanis mégis 30 százalékkal kevesebb hallgatót tudtunk felvenni induló szakjainkra, amit a felvételi minimumpontszám emelésének, valamint az elmúlt öt év eddigi legsikertelenebb matematika érettségijének tudtunk be. Jó hír azonban mindemellett, hogy az újonnan meghirdetett kereskedelem és marketing alapszakunk is sikeresen elindul a 2015/2016-os tanévben. Az érintett fiatalokat megnyugtathatjuk, akit esetleg nem vettek fel elsőre, az se csüggedjen, mert július 26-tól hivatalos információt tudunk nyújtani a pótfelvételin meghirdetett, Nagykanizsára tervezett szakjainkról, amelyekre természetesen ismét örömmel várjuk a kampuszunk képzései iránt érdeklődőket.

Keszthelyen a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karon a jelentkezők létszáma alapján az összes tervezett képzést – a nyolc felsőoktatási szakképzési szakot, kilenc alapszakot és az öt mesterszakot is – el tudják indítani szeptemberben.

– Idén 20 ponttal emelkedett a felsőoktatási szakképzésre és az alapképzésre való bejutáshoz szükséges minimális pontszám, emiatt sok jelentkező nem az utóbbira, hanem felsőoktatási szakképzési szakra jutott be. Ezzel azonban jobb képességű hallgatók kerülnek be – mondta el érdeklődésünkre dr. Kondorosy Előd oktatási és akkreditációs dékánhelyettes.

– Az alapszakok között volt olyan, ahol a minimális – 280 ponttal – is került be hallgató, de átlagosan 320 – 340 közötti pontszámmal lehetett felvételt nyerni. A legmagasabb pontszám – átlagosan 350 – a turizmus-vendéglátás szakon volt. A mesterszakokra 80 és 100 pont közötti eredményekkel nyertek felvételt a hallgatók – ismertette a dékánhelyettes.

Felsőoktatási szakképzési szakra 130, alapszakra 200 jelentkező jutott be. 34 mesterszakos hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptemberben, ez a létszám 36 százalékkal magasabb a tavalyinál. E képzési formában egyébként a keresztféléves képzés a jellemző – ilyen formában 59 hallgató folytatja ősszel tanulmányait a második félévvel. A felvettek létszáma – a pótfelvételi után – még körülbelül tíz százalékkal emelkedhet.

– Megőriztük vezető helyünket a dunántúli agrárintézmények között. Idén többéves szünet után újra indítunk angol nyelvű növényorvos mesterszakot, FAQ ösztöndíjas hallgatóknak. Székelyudvarhelyi képzésünkre pedig az eddigieket meghaladó létszám – közel negyven fő – felvétele várható, de itt a felvételi majd csak később lesz - tette hozzá az elmondottakhoz dr. Kondorosy Előd.

A hazai továbbtanulók közül idén a legtöbben, majdnem hétezren úgy gondolták, hogy a gazdálkodás és menedzsment szakon szerzett diplomával tudnának legjobban boldogulni akár itthon, akár külföldön. A második helyre szinte holtversenyben a turizmus-vendéglátás, az ápolás és betegellátás, valamint az óvodapedagógus képzés jött fel. Utóbbiak optimizmust sugallnak: enni-inni, utazni ugyebár mindenki szeret, az időseket mindinkább az intézmények gondozzák a családok helyett, s talán gyermek is kerül az ovikba. (Főleg, ha maguk az érintett huszonévesek gondoskodnak a megszületésükről.) S ha mindezekkel valami baj történik, jönnek a jogászok igazságot tenni.

Arany Horváth Zsuzsa