A társasházak ellenőrzése a jegyzők kezébe került

Sok társasházi lakóban kelthetett reményt, hogy február elsejétől a téren a törvényességi felügyeletet a települési jegyzők kapták meg. Félő azonban, hogy a rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló törvényhez a zárószavazás előtt beadott módosításnak köszönhető változtatás mégsem segít a tisztulásban.

A ma is hatályos, többször módosított társasházi törvény 2003-ban született, a törvényességi felügyeletről azonban nem tartalmazott szabályt, erre önálló képviselői indítvány eredményeként 2010 elejétől az ügyészség kapott felhatalmazást. Amennyiben a társasház működésében nem volt biztosítható a törvényesség, akkor az ügyészség a bírósághoz fordulhatott.

Ehhez képest a leggyakrabban elszámolással, felújítással kapcsolatos vitákkal keresték meg a lakók az ügyészségeket. Ki mennyivel tartozik, a közös képviselő nem számol el a pénzzel, a földszinti lakó nem járul hozzá a tető javításához, az emeleten élő meg a lépcsőházi bejárat szigetelésére sajnálja a pénzt és hasonlók.

Ezt a szabályozást, alig fél év után, az új kormány 2010 júniusában kivetette a társasházi törvényből, mondván az ügyészi törvényességi felügyelet nem áll összhangban a társasházi jogviszonnyal. A mellérendelt kapcsolatban álló tulajdonostársak önrendelkezési jogát az alaptörvény értelmében ugyanis nem korlátozhatja semmilyen hatósági szerv. Onnantól törvényességi felügyelet nélkül működtek a társasházak, és februártól a jogkört a jegyzők kapták meg. Feladatukat az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvénynek a civil szervezetek feletti törvényességi ellenőrzésre vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával látják el, így a törvény. Csakhogy a civil szervezetek törvényességi felügyelete az ügyészség és a bíróság feladata. Utoljára a rendszerváltás előtt tartozott az önkormányzathoz, azaz a tanácshoz a civil szervezetek kontrollja.

Ez a furcsa meghatározás nem segít kiismerni a jogalkotói szándékot és az sem, hogy eddig még nem születtek meg azok a részletszabályok, törvények sem, amelyek alapján eljárhatnak a jegyzők a társasházi törvényességi fe-lügyelet gyakorlásakor.

A változás hírére a hónap elején már többen keresték a polgármesteri hivatalt. Erről számolt be dr. Borka Beáta, a nagykanizsai önkormányzat közigazgatási csoportjának vezetője, aki a feladatot a jegyzőtől megkapta. A megyei jogú városban közel félezer, azaz 480 társasház működik, emiatt növekvő számú ügyre számítanak, még nem tudják, hogy a feladatot hány munkatárssal tudják majd ellátni.

- A február elejétől a hivatalhoz került bejelentések elszámolási vitákról szólnak - közölte a csoportvezető.

- A generális felhatalmazást a jegyzők ugyan megkapták, de hiányoznak a hatáskör gyakorlásához szükséges részletszabályok - fogadta érdeklődésünket dr. Kovács Gábor, Zalaegerszeg jegyzője. - Tisztázandó például, hogy milyen eljárásban, milyen határidővel kell az ellenőrzést ellátni, ennek milyen jogkövetkezménye lehet. Ezeket előbb szabályozni kell mondta. Pedig az egerszegi hivatalhoz is fordultak már társasházaktól, a bejelentéseket befogadták, vizsgálják.

A jelenlegi szabályozásból ennél többre nem lehet következtetni. Tehát nem várható el, hogy a jegyzők rendszeresen, ütemezetten ellenőrizzék a társasházak működését, amire pedig lenne igény.

Társasházak. Az ezekben élő közösségek vitáik eldöntéséhez továbbra is csak a bíróságoktól várhatnak segítséget, a jegyzői felügyelet csak a működés törvényességének ellenőrzésére terjed ki  (Fotó: ARCHÍV/Pezzetta Umberto)

Üdvözölte a változást a Lakásszövetkezetek Zala Megyei Szövetsége elnöke, Plecskóné Kramarics Piroska.

- Mindenképpen szükség volt a törvényességi felügyelet rendezésére, de úgy látom, ezt hatékonyan csak külön szervezet működtetésével lehet megoldani. Kérdés, lesz-e erre pénz az önkormányzatoknál - fogalmazta meg. - Ezért inkább olyan általános érdekképviseletet kellene kialakítani, ahonnan a társasházi közös képviselők segítséget kaphatnak a munkájukhoz. Többségük ugyanis nem rendelkezik ehhez szakmai képesítéssel. Ezzel a törvényességi ellenőrzésre is kevesebb feladat hárulna vélekedett.

A megyeszékhelyen 112 társasház képviseletét ellátó LÉSZ Kft.-nél úgy látják, a módosítás kedvezőbb helyzetet teremthet a lakóknak.

- Eddig nem tudtak kihez fordulni a panaszukkal, mert csak a bíróság maradt számukra, ha nem lehetett a vitát rendezni a társasházban - fogalmazott Mónok Mária. - Szerencsére nekünk ilyen ügyünk nem volt, mert eddig mindent meg tudtunk beszélni, az ügyfelekkel. Előfordult váltás is, de haraggal még senkitől se búcsúztunk el mondta a közös képviselet számviteli csoportvezetője.

Egyes vélemények szerint egyébként a társasházaknál lényegesen több a visszaélés, mint a lakószövetkezeteknél, ahol a cégbíróság törvényességi felügyeletet gyakorol.

Tehát februártól a jegyző ellenőrzi, hogy a társasház működése, belső szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak. Ha a társasház működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, a jegyző keresettel a bírósághoz fordulhat. A törvényességi ellenőrzés azonban nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. Ugyanis, ha a közgyűlés határozata jogszabályt vagy az alapító okirat, illetőleg a szervezeti-működési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását, a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül. A jegyző törvényességi felügyelete tehát kizárólag a társasház belső szabályzatainak ellenőrzésére, illetve a társasház működésének, határozatainak és a legfőbb szerv határozatainak törvényességi ellenőrzéseire terjed ki, azaz arra, hogy azok megfelelnek-e a jogszabályoknak és a társasház szabályzatainak.

Azok a társasházi ügyek, amelyeknek tárgya a közös képviselővel, az intéző- vagy a számvizsgáló bizottsággal kialakult személyes jellegű konfliktus, továbbra sem tartoznak a jegyző hatáskörébe.