Etetni kell a méheket Pókaszepetken - A gyengén fejlődő repcéből alig tudnak nektárt gyűjteni

- Rossz telelésen vagyunk túl, országosan és a megyében is magas volt a méhpusztulás, és sok a legyengült méhcsalád. Ez már kedvezőtlenül befolyásolta az idei év indulását. A tavalyi nagyon sok csapadékot most tavasszal aszály követte. Ha valaki kimegy a mezőre és megnézi a repcéket, nagy különbséget tapasztal. Más években ilyenkor alig látszott ki az ember a repcéből, most térdig ér. Ez a helyzet sajnos meglátszik a méhek hordási eredményén is. Ahol közepes állapotú, elfogadható méhcsaládok vannak, helyenként azok sem hordanak, sőt nem ritka, hogy most, repcevirágzás alatt is etetni kell a méheket. Ennek az az oka, hogy nincs nektárképződés az aszályban - mondta Hampuk Gábor méhész, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Zala megyei szaktanácsadója.

A napokban az OMME-ban szerzett információ alapján elmondta, hogy az ország más részein, ahol némileg több csapadék volt, és megfelelőek a talajállapotok, ott is csak keveset, 5-6 kilogramm körüli hordást mértek eddig a méhészek.

- Itt Zalában, például Lenti és Nagykanizsa térségében egyáltalán nem mézel a repce, nincs nektár. Zalaegerszeg és Zalaszentgrót térségében pedig nagyon minimális a mézelés, fél kiló, egy kiló körüli gyarapodást mértek a méhészek. Két napja nagy meleg volt, de erős széllel, ami ugyancsak kedvezőtlen időnek számít - közölte a szakember, hozzátéve, egyelőre nincs oka az örömre a Zala megyében regisztrált több mint 1174 méhésznek, akik összesen több mint 87 ezer méhcsaláddal dolgoznak. A megye melegebb, Somogyhoz közeli részein a hét végére már nyílik az akác, de a megyében május 10-15. között lesz általános az akácvirágzás indulása, a méhészetek legfontosabb időszaka.

Hizsnyai Pál pókaszepetki méhész a közelgő akácvirágzásban bízik. Mint a mögötte levő kaptárak egy részén látszik, bővítette azokat, több fiókot adott a méhcsaládoknak, hogy megóvja őket a kirajzástól. Fotó: Pezzetta Umberto

Pókaszepetken járva tegnap Hizsnyai Pál bioméhésznél is érdeklődtünk. A szakember többek között elmondta, egymást követik a rossz, viharos tavaszok. Tavaly a ciklon gyakorlatilag eltörölte az akácvirágzást, a kimaradt akácméz-gyűjtésnek köze volt a méheket pusztító atkák felszaporodásához és a méhcsaládok pusztulásához. Elmondta, ezeket a veszélyes időszakokat csak nagy odafigyeléssel, a méhészkedés különleges módszereivel lehet átvészelni.

- Ebben a térségben áprilisban kaptunk egy kis esőt, ami segített valamit, az én méheim most gyűjtenek a környező repcetáblákról. De hangsúlyozom, az esetemben ez egy szerencsés véletlen, és nem általános, a legtöbb helyen nem ez a helyzet - mondta a méhész.

Megtudtuk tőle, bioméhészként munkája során mellőzi a vegyszereket, s természetes anyagokkal dolgozik. Ennek ellenére csak a nagybani, hordós eladásnál tud érvényesíteni kilónként legfeljebb 150 forint pluszt az akácméz árában, kicsiben nem. Legfeljebb a fővárosban van biomézre kereslet. Mint minden méhész, az akácot várja, aminek az eredménye megjósolhatatlan.