Hírek

2015.11.04. 19:09

Mécsesek fényénél - Az 1956-os forradalom leverésére emlékeztek

Országszerte, s zalai városokban is megemlékeztek tegnap az országos gyásznapon az 1956-os forradalom leveréséről.

Hajdu Péter

Zalaegerszegen az Ady utcában lévő ’56-os emlékműnél égtek a mécsesek. Késő délutánra sokan összegyűltek az emlékmű körüli zöldövezetben, s a járdán a megemlékezésre, amit a Zrínyi Miklós Gimnázium tanulói tartottak. Stárics Roland gimnáziumi tanár, a Zala Megyei 56-os Hagyományőrző Egyesület elnöke köszöntötte a megye és a város vezetőit, valamint a nagy számban megjelent tanuló ifjúságot.

Elsőként Dezső Katalin tanuló Csoóri Sándor: Emlékezés 1956 novemberére című versét szavalta, majd Durgó Fanni mondta el 1956 november 4-ére és a megtorlások következményeire emlékező gondolatait.

A megemlékezés végén a résztvevők, köztük a gimnázium tanulói mécseseket gyújtottak és helyeztek el az ’56-os emlékműnél Fotó: Ohr Tibor

Mint a fiatal szónok sorolta, azokra emlékezünk, akik másokért szenvedtek, akiket elhurcoltak, megaláztak, akiket megöltek, akik hősök voltak, az édesanyákra, akik gyermekeket neveltek, s akik e korban éltek.

– 1956. november 4-én szertefoszlott egy álom, a magyar nemzet függetlenségének és önrendelkezésének az álma. A hajnali órákban az előrenyomuló szovjet lánctalpak képében minden jelentős nagyvárosunkba megérkezett az elnyomás, a jogfosztottság, és az elrettentő példastatuálás hátborzongató érzése, kegyetlen valósága – mondta.

Az ünnepi beszéd előadója az 1956 november 4-e után történteket nemzetünk legtragikusabb eseményei közé sorolta, amikor a Kádár János vezette kommunista vezetés a Szovjetunió elöljáróinak beleegyezésével embertelen bosszúhadjáratot folytatott a hazájáért, a szabadságáért és a függetlenségéért fegyvert fogó magyarság ellen. A megfélemlítésen túl cél volt a többi, vasfüggöny mögötti ország számára is megmutatni, mi történik azokkal, akik a Szovjetunió és a kommunista ideológia egyeduralma ellen fellázadnak. A forradalom alatti 12 nap szabadságért 1956 és 1961 között 350 embert végeztek ki, és 15 ezer embert börtönöztek be, százezrekre tehető azoknak a kis közösségeknek a száma, melyekből iparosok, munkások, egyetemisták, főiskolások és értelmiségiek az ország elhagyására kényszerültek. A szónok 1956 november 4-ének máig ható pozitív üzeneteként szólt arról, hogy az ország egy közös, nemes cél érdekében összefogott. Napjaink független és szabad Magyarországa az 56-os bátor nemzedék emlékéből is táplálkozik.

Végül Karakai Máté tanuló Szentkúti Ferenc Hősköltemény egy pesti srácról című versét adta elő, majd a jelen levők mécseseket helyeztek el az emlékmű előtt.

Keszthelyen, a Szent Miklós temetőben, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján tartott városi megemlékezésen a Helikon Versmondó Kör műsorát hallhatták a megemlékezők, majd Tamáska Péter történész, újságíró osztotta meg gondolatait, s idézte fel az 1956-os eseményeket.

1956 csodáiról is szólt Keszthelyen Tamáska Péter megemlékező beszédében Fotó: keszey Ágnes

– Gyásznapon gyűltünk itt össze, de én mégsem gyászról szeretnék beszélni, hanem boldogságról és három csodáról. Mi volt ez a boldogság? 1956 október 28-án Nagy Imre kijelenti, hogy forradalom van. Elkövetkezik egy hét, egészen a második orosz invázióig, amikor az emberek olyan elképesztően boldogok, ami ritkán adatik meg a történelemben egy népnek. Majdnemhogy bibliai jelenetekről van szó az utcákon és ezt csak nagyon kevésbé befolyásolja az a bizonyos Köztársaság téri konfliktus, felkelők és az újraszerveződő ÁVH között, amiről mi történészek most már a dokumentumok alapján is meg tudjuk állapítani, hogy nagyon tudatos szovjet sugallatú provokáció volt. Mindenki készül, hogy dolgozzon, először érzik az emberek, hogy szabadok – emelte ki Tamáska Péter, aki a forradalom történéseit, a harci tetteket jellemezte csodaként, melyek – szavai szerint – a XX. század történelmében egyedülállóak. Beszédében hangsúlyozta: csoda az is, hogy nem tört meg az ország és az emberek, és hogy megkezdődött a passzív ellenállás.

A megemlékező beszéd után a jelenlevők Tál Zoltán plébános vezetésével közösen imádkoztak, majd az emlékezők megkoszorúzták a temetőben álló, 1956-os kopjafát. A gyásznapon a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplomban szentmisét tartottak az 1956-os forradalom áldozataiért.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!