Mirigyeink kényes egyensúlya - dunántúli endokrinológusok konferenciája

A 23. alkalommal megrendezett Pannon Endocrin Club Hétvége házigazdája ez alkalommal a Zala Megyei Szent Rafael Kórház belgyógyászati osztálya volt, a közel 90 fő részvételével zajló eszmecserének az Arany Bárány adott otthont.

A dunántúli endokrinológusok mellett a társszakmák képviselői sem maradtak távol, nőgyógyászok, sebészek, háziorvosok, gyerekgyógyászok ugyancsak profitálhattak az elhangzottakból. A fentiekbe dr. Györkös Andrea, a belgyógyászat részlegvezető főorvosa, a konferencia fő szervezője avat be.

- Minden alkalommal a legújabban felmerülő kérdések képezik az összejövetel szakmai vezérfonalát, emellett problémás esetek elemzése is napirendre kerül - folytatja dr. Györkös Andrea. - Az endokrinológiának léteznek letisztult területei, ám mindig vannak forrongó, újdonságokat hozó fejezetek, amelyekről érdemes beszélni.A munka 4 szekcióban zajlott, s az előadók között zalai szakemberek is akadtak, jelesül dr. Bujtor Zoltán, dr. Kovács Mónika Ph.D., dr. Csordás József és a belgyógyászat osztályvezetője, dr. med. habil. Gasztonyi Beáta Ph.D.Az endokrinológia alapvetően a hormonális zavarokkal összefüggő betegségek halmaza, ezek közül a leggyakoribb a pajzsmirigy betegség.

- A pácienseink 80 százaléka ebből a körből kerül ki - avat be dr. Sohár Gábor, a belgyógyászat adjunktusa. - Emellett foglalkozunk a mellékvese, az agyalapi mirigy és a nőgyógyászati hormonháztartás rendellenességeivel, meddőségi kivizsgálással is. Mint megtudjuk, a pajzsmirigy betegek nagy számát az okozza, hogy Szolnok környékének kivételével egész Magyarország, Zala megye pedig különösen jódhiányos terület. A jódozott konyhasó bevezetése óta valamennyit javult a helyzet, ám a bevitt mennyiség így sem fedezi a szervezet szükségleteit.

A tudományos hétvége néhány előadója és szervezője: prof.dr. Bajnok László, prof.dr. Mezősi Emese, dr. Bujtor Zoltán, dr. Györkös Andrea, mögötte dr. Sohár Gábor, prof.dr. Horányi János, dr. Halász Gabriella, prof.dr. Czirják Sándor és
dr. med. habil. Gasztonyi Beáta   Fotó: Pezzetta Umberto

- A pajzsmirigy probléma 2-3-szor gyakrabban jelentkezik nőknél, mint férfiaknál - folytatja az adjunktus. - Azért van így, mert gyakran autoimmun reakció okozza, ami a nőkben genetikailag gyakoribb. A fiatalokat és a középgenerációt sújtja leginkább. A terápia attól függ, hogy alul vagy túlműködik-e a pajzsmirigy. A hiányt jód és szelén, valamint pajzsmirigy hormon pótlásával kezelik, élethosszig tartó gyógyszerszedéssel fenntartható az egyensúly.

Ennél bonyolultabb a többféle típust mutató túlműködés terápiája. - Bizonyos esetek 1-1,5 éves gyógyszeres kezeléssel maradéktalanul meggyógyíthatók, máskor azonban műtétre, vagy radioizotópos beavatkozásra van szükség.A struma és a golyva ugyanazt a betegséget jelenti, s azért keletkezik a nyaki duzzanat, mert a jódhiány kompenzációja érdekében a pajzsmirigy megnövekszik. Emellett az esetek többségében elindul egyfajta göbösödési folyamat is. Műteni akkor szükséges, ha nyomásérzést, nyelési zavart, fulladást, rekedtséget okoz.

A pajzsmirigyben - a hormontermelő szervek közül a leggyakrabban - daganat is kialakulhat, ám a betegség többségében jól kezelhető. Dr. Sohár Gábor a tünetekről is ejt pár szót. A pajzsmirigy alulműködésére indokolatlan súlygyarapodás, fáradékonyság, aluszékonyság, székrekedés, bőrszárazság hívhatja fel a figyelmet, míg túlműködés esetén a fordítottja játszódik le, a felgyorsult anyagcsere szapora szívveréssel, fogyással, ingerlékenységgel, izzadékonysággal, hígabb széklettel jár.