A nemzeti összetartozás napja Zalában - 97 évvel a trianoni diktátum után

A Bödeháza és Zsitkóc között található Hetés Barátság Parkban Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség tanácsának elnöke, valamint dr. Földes Gyula, lendvai magyar főkonzul mondott köszöntőt. Előbbi arról beszélt: a tragédiákra is méltósággal kell emlékezni és építkezni belőlük.

A hetési Barátság Parkban a határ menti községek polgárai gyűltek össze vasárnap a nemzeti összetartozás napján mintegy kétszázan, hogy meghallgassák a szentmisét magyar, illetve szlovén nyelven. Balról Štihec Simon dobronaki, mellette Lendvai Zoltán János rédicsi plébános Fotó: Korosa Titanilla

Mint mondta: a zárt határok idején senki sem gondolta volna, hogy rendszeressé válhatnak a hasonló események. Dr. Földes Gyula arról beszélt: ez a nap bemutatja a határokon átívelő kulturális gyökerek, a közös nyelv és a nemzeti érzés jelentőségét.

- Bármelyik úton érkeztünk ide, a Barátság Parkba, közösséget alkotunk - mondta dr. Göncz László, a szlovén parlament magyar nemzetiségi képviselője. - Fontos a hiteles emlékezés, amire korábban nem volt mód, de fontos a kölcsönös tiszteletadás és a nemzeti megmaradás is.

A zalaegerszegi önkormányzat nevében dr. Vadvári Tibor alpolgármester, Balaicz Zoltán polgármester és dr. Kovács Gábor jegyző koszorúzott Fotó: Pezzetta Umberto

Nagykanizsán két nap alatt három megemlékezést is tartottak a Nagy-Magyarország Emlékműnél. Szombat délelőtt a Jobbik és szimpatizánsai vonultak az emlékműhöz. A párt részéről Toroczkai László alelnök mondott beszédet, aki rámutatott: a trianoni békediktátum aláírása az egyik legfájóbb gyásznap a magyarok számára, de a kesergés helyett azt kell látni, hogy Európa ma nem úgy nézne ki, ha a magyarok - ahogy manapság is teszik - nem védték volna meg a kontinens határait.

Szombat délután az emlékmű szoborbizottsága tartott megemlékezést. Rajnai Miklós a bizottság nevében elmondta: a trianoni diktátum ezer darabra osztotta az országot, ám idehaza létezik egy belső megosztottság is, amit az is jól példáz, hogy a pártok külön emlékeznek a 97 évvel ezelőtti eseményekről.

Vasárnap, az önkormányzati megemlékezésen Karádi Ferenc alpolgármester leszögezte: 1920. június 4-én a magyar állam feldarabolása égbekiáltó igazságtalanság volt, ám így sem sikerült kitörölni a Kárpát-medencéből a magyarságot. Kijelentette: a polgári kormány mindent megtesz a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarságért, hogy újraalkossák azt, ami Trianonban elveszett.

Kanizsán Karádi Ferenc alpolgármester mondott emlékező beszédet Fotó: Gergely Szilárd

Keszthelyen a Helikon-parkban, az Igazság kapujánál tartottak városi megemlékezést vasárnap, melyen a Helikon versmondó kör műsora után Varga Gábor tanár mondott beszédet:

- A szétszakítottság traumáját Trianon óta keresztként hordozza a nemzet. Ráadásul nem egyszeri megrázkódtatásról van szó, hanem folyamatos traumáról, mely egyre mélyülő dimenziókban bontakozott ki a békediktátum aláírását követő évtizedekben.

Varga Gábor úgy fogalmazott: az 1989-90-es fordulattal mi, anyaországi és határon túli magyarok lehetőséget kaptunk. hogy a határokon átívelő újraegyesítésével biztos létalapot teremtsünk a Kárpát-medencei magyarság jövőjéhez. Ehhez újra szívünkbe kell zárnunk a kisebbségi magyar sors minden mártírját és hősét.

A megemlékezés után a Város napja programjaira érkezett testvértelepülési delegációk képviselői és Ruzsics Ferenc polgármester a Helikon parkban egy oszlopos tölgyet ültettek el.

Zalaegerszegen a 2010 óta létező Nemzeti Összetartozás Napján, vasárnap a Hősök kertjében található Trianon-emlékműnél gyűltek össze a városiak, akik meghallgatták a történelmi tragédiát összefoglaló emlékező beszédet, melyet Cseh Valentin, a Magyar Olaj-és Gázipari Múzeum munkatársa mondott el. A szónok súlyosan elítélő szavakkal illette az 1918-1919-es időszak magyar politikai vezetését, a kormányokat, utalva arra, hogy másképp is alakulhatott volna minden, ha nem a rosszul értelmezett pacifizmus, hanem az erő nevében próbálnak érvényt szerezni a magyar érdekeknek.

Az emlékező percek során Bellus Attila színművész két erdélyi alkotó, Reményik Sándor (Templom és iskola) és Dsida Jenő (Psalmus Hungaricus) lírai gondolatait idézte fel, H. Horváth Gyula pedig Sütő András - a magyar identitás és a magyar nyelv iránti elkötelezettségről szóló - egyik esszéjének részletét osztotta meg a hallgatósággal.

A rendezvény zárásaként koszorúkat helyeztek el az emlékműnél: Balaicz Zoltán polgármester, dr. Vadvári Tibor alpolgármester és dr. Kovács Gábor főjegyző a város nevében, dr. Koczka Csaba hivatalvezető és dr. Sali Zsófia osztályvezető pedig a Zala Megyei Kormányhivatal képviseletében helyezett el virágot. Ez után a civil szervezetek és a város lakói is koszorúztak.

Papp Gábor (balról) szerint, ami ma történik Európában, az kísértetiesen idézi a trianoni időket Fotó: Péter B. Árpád

Hévízen Papp Gábor polgármester beszédében leszögezte, 1920. június 4. fekete nap a magyar történelemben, a szétdarabolt nemzet osztályrésze a megaláztatás lett.

- Az európai nagyhatalmak ízekre akarták szaggatni Szent István államát - folytatta a városvezető -, megsemmisíteni kultúránkat, megrendíteni keresztény hitünket, sárba taposni nemzetállamunkat. Európának a világháború után nem volt szüksége olyan országokra, amelyek népei együtt és erősek maradnak, ragaszkodva nyelvükhöz, kultúrájukhoz, mélyen megélt vallásosságukhoz.

Papp Gábor azt mondta: ami ma történik Európában, az kísértetiesen idézi a trianoni időket, az EU egyes politikusai ugyanis mindent megtesznek, hogy megszüntessék a nemzetállamokat, és létrehozzák a liberális, nemzet- és vallásellenes Európát. A dekadens Nyugat pedig meg sem kísérli az ellenállást, példa erre az európai bevándorláspolitika is.

A város vezetői az Illyés-iskola diákjaival közösen koszorúkat helyeztek el a Nemzeti összetartozás emlékművénél.