Parlagfű veszély! - Ha virágbimbós, már büntethetnek

- A parlagfű elleni védekezést már június 30-ig el kellett végezni valamilyen módon, és a parlagfűmentes állapotot fenn kell tartani a vegetációs időszak végéig, általában az október végi fagyokig. A június 30-ai határidőt követően, ha a területen virágbimbós parlagfű fordul elő, akkor a helyszíni szemlét követően közérdekű védekezést, kényszer-gyommentesítést kell előírnunk, ami mellett növényvédelmi bírság kerül kiszabásra. Utóbbi a terület nagyságától függ, 15 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet - mondja Szabó Béla, a Zalaegerszegi Járási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának vezetője.Nem véletlen a parlagfű elleni, szinte kampányszerű, évről évre visszatérő védekezés. Ez a gyom, pontosabban a pollenje hírhedt a nagyon erős allergén hatásáról. A légutakon keresztül kerül a szervezetbe, szénanáthás, asztmás tüneteket okozva. E veszély éves ismétlődését sajnos garantálja a növény rendkívüli életereje.

A szakember szavai szerint nagy fertőzési nyomással bíró növényről van szó, mivel nagyon magas a magprodukciója, a termőképessége. A kisebb növényeknek pár száz, a nagyobbaknak 3-4 ezer magja is teremhet, ha eljut addig az életfázisig. Ezek a magok a talajra hullva, oda bekerülve közel harminc évig is elfekszenek és életképesek maradnak.- Ebből következik, ha hagyjuk termést érlelni a parlagfüvet, akkor hosszú éveken át rengeteg utónövény kelhet a fertőzött területen. A talajaink magas parlagfűmag-tartalmúak. Ez az allergén gyom május közepétől kelhet, és az elfekvő magokból az egész vegetációs időszak alatt folyamatosan csírázik. Mindig van utánpótlás belőle, ezért az ellene való védekezésnek is folyamatosnak kell lenni. Jelenleg a növekedési szakaszban van térségünkben a parlagfű.

Zala megye az ország hűvösebb vidékei közé tartozik, később kezdődik a virágzás.Szabó Béla a parlagfű és az ellene történő védekezés tavalyi tapasztalatait fel-idézve elmondta, hogy mivel 2016 az átlagon felül csapadékos volt, az kedvezett a parlagfű kelésének. De a csapadék a kultúrnövényekben alkalmazott gyomirtók hatását is fokozta, és a gazdálkodók egyre hatékonyabb gyomirtási technológiákat alkalmaznak. Így az ellenőrzések során Zala megyében évek óta hasonló nagyságú fertőzött területet derítenek fel a földhivatal ellenőrzéseket végző munkatársai.

Takács Júlia földhivatali szakügyintéző egy kihúzott parlagfüvön mutatja, hogy még  nem fejlődött ki a növény virágbimbója

- A megyében tavaly is 150-160 parlagfűfoltot felvételeztek a határszemléken, összesen mintegy 150 hektáros területen. Tudni kell, hogy Zala megyében mintegy 130 000 hektár a szántóföldek területe, amihez képest a fertőzött területek elenyészőek voltak. Az elmúlt évek során ugyan elrendeltünk közérdekű védekezéseket, de a megvalósításuk előtt a gazdálkodók, ha megkésve is, eleget tettek kötelezettségüknek és gyommentesítették az érintett területeket. A növényvédelmi bírságot azonban ilyen esetekben is ki kell szabni. Tavaly a megyében az említett 150 hektáron 137 esetben összesen 4 millió 184 ezer forintot fizettek a megbírságolt gazdálkodók - mondta Szabó Béla.

Nem mindenki tudja, hogy az említett közérdekű védekezéseket nem lehet bárhol elvégeztetni. Például, ha a kultúrnövénnyel fedett táblákon belül foltszerűen parlagfű található, azt kényszerkaszálással nem fogják kiirtani, mert aránytalanul nagy gazdasági kárral járna egy ilyen akció. Ilyen esetekben bírságolás történik, és bizonyos mennyiségű parlagfű mindig érlel magokat.

A földhivatal munkatársaival, Takács Júliával és Lekics Áron földhivatali szakügyintézőkkel kedden Zalacséb határában találkoztunk egy szójával beültetett tábla szélén. Műholdas helymeghatározó készülékkel, fényképezőgéppel, jegyzőkönyvvel felszerelve járták a vidéket.

- Tavasztól megkezdődtek a határszemlék. Az ilyen alkalmakkor vizsgáljuk, hogy a terület milyen művelési ágba tartozik, tapasztalha-tó-e engedély nélküli hasznosítás vagy elhanyagolt, gazos terület, és még más szempontot is figyelembe veszünk. Július 1-jétől kiemelten figyeljük a parlagfű állapotát és előfordulását, a gazdáknak a virágzását kell megakadályozni. Vannak olyan növénykultúrák, mint például az olajtök vagy a szója, amelyben nem könnyű a védekezés. Itt előttünk szója látható, és ott húzódik benne a parlagfűfolt. Azonban az is látszik, hogy már sárgul a gyom, tehát vegyszeres védekezést alkalmaztak. Ebben az esetben a gazda eleget tett a kötelezettségének - mutatta a területen Takács Júlia.

Egy parlagfüvet kihúzva megmutatta, hogy ebben a fejlődési stádiumban még azért sem követi bírság az előfordulását, mert nem látszik rajta a virágbimbó.

A földhivatal munkatársai egy szójatábla  gyomosodását vizsgálják. Takács Júlia  fényképen rögzíti a növényzet állapotát,  Lekics Áron pedig műholdas helymeghatározó készülékkel azonosítja a helyszínt

Ebből következik, hogy egyelőre nem okoz gondot a parlagfű erősen allergén pollenje. Ha valaki tüsszög, szénanáthás, az más miatt van. A Zala Megyei Kormányhivatal Nép-egészségügyi Főosztályán januártól október végéig, november elejéig naponta vizsgálják a levegő pollentartalmát.

- Tavasszal elsősorban a fák virágoznak, ebben az időszakban pedig már a nyári gyomok szezonjában vagyunk. Az elmúlt viharos, esős időjárásnak köszönhetően most nincs magas pollenterhelés. Jelenleg közepes koncentrációban mértük a csalánfélék pollenjeit. Ez azt jelenti, hogy aki nagyon érzékeny, allergiás, az a csalánfélék miatt már érezhet enyhébb tüneteket. A többi gyom, például a libatop, az útifű, a pázsitfűfélék, a lórom, illetve a kevésbé jelentős allergének közül a kenderfélék, a szelídgesztenye, a hárs és a fenyőfélék virágpora található a levegőben alacsony koncentrációban - mondta Antiné Tóth Szilvia egészségfejlesztési szakügyintéző.

A kedden vett mintában még nem találtak parlagfűpollent. Augusztus végére, szeptember elejére tehető a pollenkoncentráció.

Amerikából jött a hívatlan vendég

Az ürömlevelű parlagfű vagy egyszerűen parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) eredeti élőhelye Észak-Amerika déli része. 1878-ban tűnt fel először Svájcban. Az I. világháború környékén kezdett elterjedni Európában, Magyarországon az 1920-as években Somogy megye déli részén tűnt fel először. Később az áruszállítási útvonalak mentén szétterjedt a déli megyékben, majd az ország északi része felé terjedt, kezdetben lassan, mivel a növénynek alkalmazkodnia kellett az európai éghajlathoz. Amikor hozzászokott, robbanásszerűen terjedésnek indult. A parlagfű a hetvenes évekig nem okozott jelentős mértékben allergiát.