Szedjem vagy ne szedjem? - Dr. Németh Barnabás a koleszterinszint-csökkentő gyógyszerekről

- Az elmúlt időszakban számos ijesztő nyilatkozat látott napvilágot a koleszterinszint-csökkentő gyógyszerekkel kapcsolatban, kifejezetten rossz színben tüntetve fel azokat. Ezek nyomán nem csoda, ha a beteg elbizonytalanodik, akkor szedje vagy ne szedje...

- Valóban, az interneten és más fórumokon egyre több olyan megnyilvánulással találkozunk, amely szerint a koleszterincsökkentők károsak, így nem javasolt a szedésük. A legnagyobb probléma az, hogy a nyilatkozók közt amúgy hitelesnek gondolható, érdemekkel teli életutat bejáró személyek is akadnak. Ráadásul némelyik kijelentés a szakmát is igen keményen bírálja. Ezt nem szabadna szó nélkül hagyni, fontosnak tartom, hogy kiálljunk a gyógyításba vetett hitünk mellett - mondja a Zala Megyei Szent Rafael Kórház kardiológusa.

Mint kifejti, a koleszterin alapvetően nem „ellenség", számos okból életfontosságú a szervezet számára. A sejtmembránok fontos alkotóeleme, a szteroid, mellékvese és nemi hormonok építőköve.

Dr. Németh Barnabás: - A koleszterinszint egy a kilenc leggyakoribb rizikófaktor közül
Fotó: Pezzetta Umberto

- Szó sincs tehát arról, hogy ki kellene iktatni a szervezet működéséből, ez nem is volna lehetséges - folytatja dr. Németh Barnabás. - Ám az is tény, hogy a 80-as évektől kezdődően egyre több vizsgálat igazolta, hogy a vér koleszterinszintje, valamint a szív és agyi infarktus bekövetkezte között szoros összefüggés áll fenn. Egy 4444 beteg részvételével végzett vizsgálat egyértelműen igazolta, hogy az első infarktus után szedett sztatin hatóanyagú gyógyszerek az érintettek több mint 30 százalékánál megakadályozták az ismételt előfordulást. Tudva, hogy az első infarktus után milyen jelentős a következő kockázata, ez jó eredménynek tekinthető, s a gyógyszeres kezelés sikerét bizonyítja.

Dr. Németh Barnabás leszögezi, arról persze szó sincs, hogy a gyógyszerek teljes mértékben visszaadnák az egészségünket. A koleszterinszint-csökkentés az infarktus elkerülésének szükséges, de nem elégséges feltétele. Emellett döntő szerepet játszik a helyes életmód.

- A Japánhoz közeli Okinava szigetén például az emberek nagy része több mint száz évig él, ráadásul igen jó életminőségben. Keveset esznek, minimális zsiradékot fogyasztanak, továbbá egész életükben mozognak, s nyugalomban telnek a napjaik. Ez volna a „recept", ami náluk kétségkívül bevált - állapítja meg a főorvos.

- Más tanulmányok viszont azt taglalják, hogy diétával csak minimálisan befolyásolható a koleszterinszint, s az egész felhajtás az élelmiszerlobbi műve...

- Az igaz, hogy önmagában az egészséges étkezés nem rendezi a koleszterinszintet, viszont mozgással párosulva olyan élettani hatásokkal bír, amelyek a koleszterinszinttől függetlenül is csökkentik a keringési betegségek kockázatát. A koleszterinszint ugyanis csak egy a kilenc leggyakoribb rizikófaktor közül, amelyek közt ott szerepel a hasi típusú elhízás, a dohányzás, a stressz, a magas vérnyomás, továbbá a mozgásszegény életmód is. Amennyiben mind a kilenc tényezőn sikerül jó irányba változtatni, kilencven százalékban előzhető meg a szív érrendszeri események ismételt előfordulása.

- Arról is sokat hallani, hogy az infarktus alapvetően gyulladásos eredetű kór...

- Ez így ebben a formában nem igaz. Az infarktus hátterében az esetek döntő hányadában a szív koszorúér-rendszerének valamely pontján bekövetkező plakkrepedés áll, amely nyomán vérrög képződik, ami elzáródást okoz, megszüntetve az adott szívizom-terület vérellátását. A fenti folyamat oki háttere, tehát hogy mi indítja be, még nem teljesen feltárt. Bekövetkezhet úgy is, hogy a páciensnél alig lelhetők fel a klasszikus rizikófaktorok, például az érelmeszesedés nem okoz érdemi átmérőcsökkenést az érben. A rizikófaktorok közül manapság a stressz szerepe egyre inkább előtérbe kerül. Hatására ugyanis olyan kémiai változások következnek be a szervezetben, amelyek érfal-sérüléshez vezethetnek. Márpedig leggyakrabban éppen ez az infarktus kiindulópontja.

- A koleszterinszint-csökkentők ellenzői mivel indokolják álláspontjukat?

- Az egyik érvük az, hogy a sztatin májkárosodást okoz. Hozzá kell tenni azonban, hogy még nagy dózisban is csak 0,5-1,5 százalékban eredményez májenzim emelkedést, ami ráadásul vissza is fordul a szer elhagyását követően. Ezeket az adatokat több százezer ember vizsgálatából szűrték le. Sajnos nagyon könnyű befolyásolni az embereket, főleg ha valakitől azt hallják, hogy ez a gyógyszer megöli őket... Egy tíz évvel ezelőtti vizsgálat kimutatta, hogy a betegek 56 százaléka egy hónapnyi szedés után már nem váltja ki a sztatinját, egy év múltán pedig csak 15-20 százalék szedi. Pedig akkor még közel sem volt ennyire terítéken a téma. A jelenlegi gyógyszerellenes hadjárat tovább fogja rontani a helyzetet. Ez abból is látszik, hogy az idevágó halálozási adatok nálunk nem javulnak olyan mértékben, mint nyugaton, ahol az emberek jóval fegyelmezettebben szedik a gyógyszereiket - hangsúlyozza a főorvos.

A gyógyszert övező félelem másik nagy oka az izomgyengeség, izomfájdalom, ami szintén a betegek mintegy 12 százalékánál jelentkezik. A probléma ritka ugyan, de valós, s a főorvos tapasztalatai szerint az sem segít, ha másik fajta gyógyszert próbálnak ki. Az ilyen betegek számára rendelkezésre áll egy olyan készítmény, amely gátolja, hogy a koleszterin a bélrendszeren keresztül újra felszívódjon a szervezetbe.

- Mindezen túl az utóbbi évek kutatásai egy teljesen új irányt is megnyitottak - veti fel dr. Németh Barnabás. - Az új készítmény az LDL receptorokat célozza meg. Kéthetente adandó injekcióról van szó, ami sajnos még nagyon drága, s csak teljes térítés ellenében vásárolható meg.

A tabletták ellen fellépők azt is gyakorta hangoztatják, hogy az emberek „módszeres gyilkolását" a gyógyszergyárak profitéhsége hajtja. Nem kétséges, hogy minden vállalkozás haszonnal akar működni, ám esetünkben ez pont nem a koleszterin-csökkentőkből származik. Havi adagjuk ugyanis pár száz forint.

Jók és rosszak

Koleszterint a szervezet minden sejtje képes előállítani, legnagyobb mértékben a máj. Két fő fajtája létezik, HDL, vagyis „védő” koleszterin, valamint az LDL, vagyis a „rossz” koleszterin. A HDL avval fejti ki üdvös hatását, hogy az érfalból a már lerakódott koleszterint visszaszállítja a májba, ahol az lebomlik. A HDL szint sok zöldség és hal fogyasztásával növelhető, továbbá bizonyítottan szaporítja napi 1 deciliter vörösbor is. Az LDL ellenkező utat jár, a sejtek irányába viszi a koleszterint, ami túlkínálat esetén az erek falán rakódik le, s plakká alakul. Ennek nyomán nő az érelmeszesedés, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata.