Szezonváltás a zalai vadászoknál

Az idei váltás azonban nem egy átlagos szezonváltás. Egyúttal lezárult az előző, tíz évre szóló vadászati üzemtervi időszak, és márciustól már az új vadászati törvényben meghatározott, húsz évre szóló ciklus vette kezdetét. A tavalyi vadászati év fontosabb eseményei és eredményei iránt érdeklődtünk a kormányhivatal illetékesénél.

Az új vadászati törvény szerint egyúttal átalakulások is történtek, számos esetben újraosztották a vadászterületeket, új vadgazdálkodó szervezetek is alakultak. Míg a korábbi években Zala megyében 52 vadgazdálkodó szervezet - egyesületek, azaz vadásztársaságok, illetve gazdasági társaságok - vadászott, alakította a megye vadállományát, addig a 2017-2018-as vadászati év 55 vadgazdálkodó szervezettel indult. Utóbbiak a megye területének mintegy nyolcvan százalékán, 315 600 hektárnyi vadgazdálkodásra alkalmas területen folytatják a munkát, illetve hódolnak a vadászszenvedélynek.

Az adatokat Lázár Attila, a Zala Megyei Kormányhivatal vadászati és halászati szakügyintézője közölte tájékoztatásként, akitől a lezárult vadászati év zalai eredményeiről érdeklődtünk. Arra a felvetésünkre, hogy a korábbiakhoz képest keményebb télen vagyunk túl, a szakember elmondta, ez a vadállomány szempontjából nem minősült rendhagyó időszaknak.

Lázár Attila: - Az idei szárazabb, kopogós tél kedvezett a vadászatoknak Fotó: Archív

- Körülbelül másfél hónapos szárazabb, kopogósabb időszakot magában foglalt télen vagyunk túl, ami segítette a vadászatokat. A fagyos időszakokban a disznó nem tudott túrni, összejöttek az etetőhelyekre, a szórókra, megkönnyítve a vadászok dolgát. A szárazabb, hidegebb tél meglátszik például a vaddisznó hajtóvadászatok eredményén is. Összességében a vaddisznó-vadászatok eredménye jobb volt az előző évinél. A megyében a vaddisznóból tervezett 10 000 elejtést minimális különbséggel teljesítették. Gímszarvasból a tervezett 6000-es terítékhez képest közel 5300-at sikerült meglőni. Továbbá tavaly 5500 őz elejtését is betervezték a zalai vadgazdálkodók, ehhez képest e vadfajunkból közel 5100-at hoztak terítékre - sorolta a lezárult vadászati szezon fontosabb számait Lázár Attila.

A vadgazdálkodással együtt járó szám a vadkárok mértéke is. A megyében összesen közel 350 millió forintot fizettek ki vadkárként a mezőgazdasági termelőknek. Rápillantva az utóbbi hét év vadkárainak listájára, kitűnik az évenkénti plusz-mínusz több tízmilliós nagyságrendű ingadozás.

Mint a vadászati szakember elmondta, megyénkben a vadkárok nagyságrendje elsősorban a kukoricatermelés nagyságrendjével hozható kapcsolatba, amely egyúttal a megye legnagyobb vetésterületű növénye. A vadkár mértéke változik egyrészt a kukorica vetésterületének alakulásával, és természetesen nagyban befolyásolja a termés piaci ára is. A Zala megyei vadgazdálkodók ezt leszámítva is pozitívan, mintegy 212 millió forint plusz bevétellel zárták az évet.

Nem meghatározó a nagyvadas Zalában az apróvad vadászata. Ezt példázza, hogy mezei nyúlból 113-at lőttek. Fácánból viszont 3600-at, továbbá 2000 rókát és 70 aranysakált is puskavégre kaptak a lezárult vadászati évben.