Tavaszi virágpompa az erdeinkben

Lelkes András természetvédelmi őr, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság nyugat-zalai tájegységének vezetője mondja ezt, akivel a térség erdeit járjuk végig.

Muramenye mellett, a cserneci falurész közelében óriási tömegben nyílik a hóvirág, gyakorlatilag átfordult fehérbe a talaj. Mellette kisebb mennyiségben, de itt-ott azért felbukkan az élénkkék szirmaival az ember szemét ugyancsak magára vonzó ligeti csillagvirág, valamint a kevésbé látványos, de a szakembernek azonnal feltűnő keltike is.

A Muraszemenye melletti erdőségben valóságos virágszőnyeget képez az egyik legkedveltebb és legismertebb tavaszi növényünk, az ezekben a napokban szirmait bontogató hóvirág - mutatja Lelkes András természetvédelmi őr, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság nyugat-zalai tájegységének vezetője. A fehér szirmú hóvirágok között egy-egy élénkkék tavaszi csillagvirág is megbújik

- Hóvirág sokfelé van, az Alföld kivételével gyakorlatilag Magyarország minden egyes tájegységén fellelhető, mégha nem is ilyen komoly mennyiségben - mutat körbe Lelkes András.

- A tavaszi tőzike már sokkal ritkább növény, az csak bizonyos helyeken nyílik. Zalában sem mindenhol, legnagyobb állománya a Lenti melletti parkerdőben található, de többek között Bázakerettye környékén, valamint Zalalövő térségében is rengeteg van belőle. Az említett helyeken e napokban tömegesen virágzik, ami elképesztő látványt nyújt. Mi Bázakerettyét választjuk, ott járunk tőzikekeresőben, s igaza van a természetvédelmi szakembernek: gyakorlatilag virágszőnyeggé változott az erdő.

A zalai ártéri erdőkben tavaszi tőzikéből is rengeteg található

- Az úgynevezett üde erdőknek a sajátossága ez - magyarázza Lelkes András. - Zalában kétféle erdőtípus találkozik egymással, az ártéri ligeterdők, ilyenek vannak a Kerka völgyében, valamint a dombokat beborító gyertyános-tölgyesek. S miután itt a dombok gyakran egészen a patakmeder közvetlen közelségéig nyúlnak, így aztán a két erdőtípusra jellemző virágos növények is keverednek egymással. A tájegységvezető tucatjával sorolja a térségre jellemző tavaszi virágokat. Az említettek mellett szóba kerül a farkasboroszlán, a galambvirág, a berki és bogláros szellőrózsa, a különböző keltikefajok és a térségre jellemző illír gyertyános-tölgyesek karakterfajaként is ismert kisvirágú hunyor. Lelkes András azt is rögtön hozzáteszi: ezek ugyanúgy jellegzetes tavaszi virágok, mint a hóvirág vagy a tőzike, csak kevésbé látványosak. Aztán vannak ezeknél ritkább fajok is, ilyen a kakasmandikó, mely Zalában már csak Becsehely és Zalalövő térségében található.

- Tavasszal azért láthatunk az erdőben sokkal több virágot, mint az év többi időszakában, mert ezeknek a hagymás-gumós növényeknek ekkor van esélyük a szirmaikat kibontani - folytatta a tájegységvezető. - Egy hónapon belül kilombosodnak a fák, azt követően már csak sokkal kevesebb napfény jut el a talajszintre. Ezeknek a növényeknek viszont éppen a napfény az egyik éltető elemük.

Persze mire ez bekövetkezne, addig még további virágfajokban is gyönyörködhet az ember. Lelkes András már látott néhány bimbózó kakukkvirágot, azaz kockás kotuliliomot, amely ugyancsak nagy számban fordul elő ezen a vidéken. Ha nem fordul nagyon hidegre az idő, akkor heteken belül kibontja a szirmait.

Várhatóan néhány héten belül a kakukkvirág, vagyis a kockás kotuliliom is kibontja szirmait

- Érdekes, hogy a kotuliliom nemcsak az erdőkben, de a gyepeken is fellelhető - sorolja tovább. - Azt most hirtelenjében nem tudnám megmondani, hogy melyik az eredeti élőhelye, vélhetően az erdő lehetett, de általában oda-vissza alapon is működik ez. Nem a kakukkvirág egyetlen, ami erdőben és gyepen is előfordul, a kisvirágú hunyor is hasonlóan viselkedik, s a Zalabaksa környékének tipikus erdei faja, a májusban virágzó turbánliliom szintén megtalálható erdőszegélyen, gyepen is.

A természetvédelmi őr egy érdekes jelenségre is felhívja a figyelmet. Ha hosszan tartó hideg tél után hirtelen felmelegedés jön, akkor az egyébként meghatározott sorrendben, egymás után nyíló virágok virágzási ideje összetolódik. Az igazi virágpompa akkor következik be. Bár az idei télnek is volt kemény fagyokkal teli időszaka, ezúttal mégsincs szó ilyenről. A jelenlegi ismeretek alapján átlagos évre lehet számítani, legalábbis ami botanikai szempontból.

- Kevesen tudják, de nem a hóvirág és tőzike nyílik elsőként, hanem az a magyar kikerics, amely a már évekkel ezelőtt bevont kétforintos érmén is látható volt. Enyhe telek esetén a növény akár már decemberben elvirágzik, de a farkasboroszlán is megelőzi a hóvirágot és a tőzikét. az említett növények egy részének amúgy igen hosszú a virágzási időszaka, a keltike például akár egy hónapnál tovább is megtartja a szirmait, de a hóvirágra is jellemző ez. Lelkes András azt mondja, az erdőkben február 10. környékén látott először virágzó növényeket az erőkben, de várhatóan még március 20. után is lesznek ilyen példányok, még ha nem is ilyen hatalmas tömegben. Aki tehát virágnéző túrára akar menni, annak az elkövetkező napokban is bőven lesz még rá lehetősége.

Lelkes András azt is hozzáteszi, az említett virágok közül nem mindegyik védett, de a többségük igen. A természetvédelmi szakember beszél arról is, hogy jogosan merül fel a kérdés: mi indokolja azon virágfajok védetté nyilvánítását, amiket tömeges mennyiségben találunk az erdeinkben. Erre nagyon egyszerű a válasz: egykor a kertjeinkben fellelhető, Hollandiából származó, nemesített tulipán őse is tömegesen virágzott az ország területén, de még száz esztendeje is volt vadon élő tulipán hazánkban.

- Néhány évtizede még autóbuszokkal jöttek a térségbe hóvirágot és tőzikét szedni az emberek - említi Lelkes András. - Virágboltokban, piacokon, illetve nagyvárosok aluljáróiban csokorszám árusítottak a hóvirágot és a tavaszi tőzikét. Mára szerencsére teljesen eltűnt ez a jelenség, mi legalábbis egyáltalán nem találkozunk vele. Jó volna hinni, hogy a mi munkánk eredményeképpen alakult így, de a helyzet azért ennél árnyaltabb. Korábban ezek a növények nem élveztek védettséget, de nemcsak ebben következett be változás, a társadalom is sokkal környezettudatosabb lett. Ehhez jött még az a technikai fejlődés, ami nagyon komoly hatást gyakorolt a ma élő emberre. Az okos telefonon világát éljük, az embernek megadatott a lehetőség, hogy lefényképezzen bármit, amit csak lát. Így aztán a virágokat is többnyire ezzel a módszerrel örökítik meg. Emiatt természetvédelmi szempontból csak üdvözölni és méltányolni lehet ezt a technikai változást. Ennek ellenére találkozhatunk virágboltban és piacon árusított hagymás, tehát élő hóvirággal, de azt már valószínűleg külön erre szóló engedéllyel termesztik, illetve úgy is hozzák kereskedelmi forgalomba.