Konferencia a 770 éves Egerszegről: megnézhették az 1247-es oklevelet

Az első írásos említés 770. évfordulójának apropóján tegnap a várossá válás folyamatában fontos szerepet játszó városbírák és polgármesterek életébe, tevékenységébe engedett bepillantást a tudományos konferencia, melyet dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár általános igazgatóhelyettese és Balaicz Zoltán polgármester nyitott meg.

A város első embere elmondta, különös élethelyzetben van: az elődök munkája növeli a felelősséget aziránt, hogy majdan a jelenkor vezetőiről is pozitív módon emlékezzen meg a későbbi korok történésze. A dr. Gyimesi Endre történész, volt országgyűlési képviselő és polgármester elnökletével zajló ülésnapon az előadások segítségével az 1820-as évekig hatolhattunk vissza az időben.

A tudományos ülés résztvevői a díszteremben felállított vitrinben megtekinthették azt az 1247-es oklevelet, amely először említi Egerszeget. Dr. Mikó Zsuzsanna felidézte a II. József uralkodása alatt született leírást, amely Egerszeget mint néhány házból és egy templomból álló mocsaras vidéket jellemzi, ezzel utalva arra, milyen nagy utat tett meg az itt élők közössége az évszázadok során.

Csomor Erzsébet Kemény József városbíróról szólt a várostörténeti konferencián

A városi közigazgatás kezdeteiről Kapiller Imre nyugalmazott levéltáros szólt. A források erősen hiányosan maradtak fenn ebből az időszakból, de feljegyeztetett például Ruzsics Farkas városbíró neve, aki 1715 után hét éven át vezette a magisztrátust. Csomor Erzsébet Kemény József városbíró alakját idézte fel, aki az 1827-es tűzvész idején kellett, hogy helyt álljon.

Dr. Foki Ibolya főlevéltáros Kovács Károly munkásságáról és a vele beköszöntő új városigazgatási korszakról szólt, kiemelve, 1871-ben Zalaegerszeg elvesztette mezővárosi jogállását, hiszen a községi törvény lehetőségei közül - rendezett tanácsú város, nagyközség, kisközség - a nagyközségi státuszt választotta.

Az előadók csoportja: Foki Ibolya, Béres Katalin, dr. Paksy Zoltán, a második sorban Káli Csaba, Megyeri Anna és Kapiller Imre
Fotó: Pezzetta Umberto

A döntés korrigálására csak tizennégy év múlva került sor. A képviselő-testület 1884 augusztusában hozott határozatot, hogy Zalaegerszeget rendezett tanácsú várossá kell alakítani. Ez 1885. május 13-án, az új, felerészben választott testület megalakulásával történt meg. Kovács Károly nevéhez fűződnek a nagy építkezések, a gimnázium megalakulása, a szegényellátás kialakítása, vasúti szárnyvonal létrejötte.

A konferencián a továbbiakban Megyeri Anna főmuzeológus Botfy Lajosról, a stabilitásra törekvő polgármesterről, dr. Gyimesi Endre pedig elfelejtett XX. század eleji városvezetőkről (Keresztury József, Korbai Károly, Várhidy Lajos) szólt.

Béres Katalin főmuzeológus Czobor Mátyást, a virágos Zalaegerszeg polgármesterét, míg dr. Paksy Zoltán főlevéltáros a második világháború korszakának városvezetőjét, Tamásy Istvánt mutatta be. Káli Csaba, a megyei levéltár igazgatóhelyettese 1945 utánra kalauzolt: Baráth Ferenc, Mikula Szigfrid és Siklósi Mihályné portréja rajzolódott ki előadásában.