Államalapításunkról - Szent István öröksége egyesíti a magyarok nemzedékeit

Ez a kereszt szimbóluma annak a kapocsnak, annak a minket ezer év óta megtartó hitnek, Krisztus megváltói művének, amelyre ráépült Szent István országa ezer évvel ezelőtt, amelyre ma is emberhez méltó élet épülhet, amelyre szeretnénk alapozni ennek a városnak a jövőjét.

Az új kenyér megszegése az egerszegi ünnepségen: dr. Székely János, dr. Kövér László, Vigh László (b-j) - Fotó: K.T.

E gondolatokat dr. Székely János, a Szombathelyi Egyházmegye püspöke fogalmazta meg beszédében, amikor Zalaegerszegen, az augusztus 20-a előestéjén Szent István szobránál megtartott ünnepségen felszentelte a körforgalomban felállított apostoli kettős keresztet. Székely János emlékeztetett rá, hitünk kapocs az élet forrásával, a teremtővel. Ha ezt a kapcsot az ember elveszíti, akkor az élete lassan sivataggá válik, figyelmeztetett. A hitvesztés fájdalmas tüneteit tapasztaljuk sokfelé, mondta. Egyik tünete az a népességfogyás is, ami az országban az elmúlt évtizedekben lezajlott. Mintha a nemzet nem akarna élni, hiányozna belőle az élet túláradó ereje.

A csácsbozsoki körforgalomban felállított keresztet Székely János püspök (j) szentelte fel, mellette Stróber László apátplébános - Fotó: Katona

Az ünnepség szónoka, dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke leszögezte: Szent István királyunk öröksége bevésődött az őt követő magyarság ösztöneibe, tudatába és lelkébe, ez az örökség mindig egyesíti a földrajzi térben és a történelmi időben szükségszerűen elkülönült magyarok nemzedékeit Vereckétől az Al-Dunáig, az Őrvidéktől Csángóföldig. A Szent István trónra lépésétől napjainkig eltelt 1017 esztendőben a magyar nemzet 575 esztendőt élhetett az önrendelkező magyar állam keretei között, míg 442 esztendőt idegen fennhatóság alatt vergődve, vagy az önrendelkezési jogától megfosztott, alárendelt állam keretein belül volt kénytelen megélni. Az alávetett államiság éveiben szerezett magyar élettapasztalat 442 nyomós érv amellett, hogy mi, mai magyarok a XXI. században is oltalmazzuk Szent István királyunk örökségét: önrendelkező nemzeti államunkat és keresztény hitünket. Ezt hangsúlyozta beszédében Kövér László, majd dr. Székely János püspök, Vigh László országgyűlési képviselő, Balaicz Zoltán polgármester, Herkliné Ebedli Gyöngyi önkormányzati képviselő társaságában megszegte a Furján Gellért plébános által megáldott új kenyereket.

Nagykanizsán, a Deák téren a helyi fúvós együttes térzenéjével kezdődött az ünnepség. Ezt követően felhúzták a nemzeti lobogót. A program az Erzsébet téren folytatódott, ahol Dénes Sándor polgármester ünnepi beszédét több százan hallgatták.

Nagykanizsán, az államalapító Szent István király ünnepén az ökumenikus szertartáson megáldott kenyeret Dénes Sándor polgármester és Cseresnyés Péter államtitkár szegte meg - Fotó: Gergely Szilárd

- Szent István király alakjára, tettére emlékezni a legfelemelőbb minden magyar ember és közösség számára - kezdte a városvezető. - Mert első királyunk korának legkiválóbb államférfija, a Kárpát-medencében otthonra találó nemzetünket a nyugati kereszténység felvételével európai hatalommá tette.

Hozzátette: e szent ünnepen a múltunkra, annak kezdeteire emlékezünk, hogy a jelenben tudjunk felelősen gondolkodni a jövő generációinak sorsáról.

- Felelősséget kell viselnünk utódainkért, védelmeznünk kell az utánunk jövők életfeltételeit - folytatta Dénes Sándor. - Egyensúlyra törekszünk, hogy fennmaradjunk, de ragaszkodunk nemzeti önazonosságunkhoz. A nemzetek Európájának eszméjét valljuk, ezért munkálkodunk.

Az ünnepségen ökumenikus szertartás keretében a történelmi egyházak képviselői megáldották az új kenyeret. A téren az esti tűzijátékig több kulturális, valamint könnyűzenei program várta a közönséget.

Zalakaroson, a Szent István téren a város vezetői, az egyházak képviselői emlékeztek az államalapítóra, majd megáldották az új kenyeret. Az érdeklődőket kulturális programok várták.

Keszthelyen, a Fő téri templomban tartott ökumenikus istentisztelet után a Balaton Színházban rendezték meg a város Szent István-napi ünnepségét. Manninger Jenő országgyűlési képviselő köszöntőjében úgy fogalmazott: az előttünk élőknek mindig meg kellett védenie Szent István Magyarországát, s most ismét veszélybe kerülhet a kereszténység, mert nincsen rögzítve az unió alapokmányában európai alapértékként.

Manninger Jenő ünnepi köszöntője Keszthelyen - Fotó: Keszey Ágnes

- Utat nyitottak a családot és más alapértékeket háttérbe szorító, saját egyéni egót a természet és Isten fölé helyező új valláshelyettesítő ideológiai és érdekrendszer előtt. Ennek következményei beláthatatlanok: a keresztény kultúrán nyugvó Európa alig több mint ezer évvel Szent István után veszélybe került. Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy a magyar emberek ragaszkodnak ahhoz, hogy megőrizhessék kultúrájukat, értékeiket, hogy biztonságban élhessenek - mondta a képviselő.

Ruzsics Ferenc polgármester felidézte Szent István életét és szólt szellemiségéről, mellyel biztosította szeretett népének jövőjét, s ennek továbbépítésére hívta fel a figyelmet. Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója mondott ünnepi beszédet, történelmi visszatekintéssel.

- A hatalmas mű, az államalapítás Géza nagyfejedelemmel indult és I. Szent István királyunk munkájában teljesedett ki. Neki, nekik köszönhető, hogy nemzetünk nem tűnt el a történelem színpadán. A Kárpát-medence a magyarság számára pedig nem a népek országútját, hanem biztos pontot, hazát jelent. István király még ma is, határon innen és túl, országokon és kontinenseken át összefogja nemzetét: lelki, szellemi útmutatással.

Az ünnepségen fellépett a Nagyváthy néptáncegyüttes, s Ruzsics Ferenc polgármester minden ünneplőt megkínált a megáldott kenyérből.

Hévízen, az ünnepi szentmisét és a koszorúzást követően, a zsúfolásig megtelt Városháza téren Papp Gábor polgármester - miután méltatta Szent István máig ható, a kereszténységre alapuló államépítő munkáját - kijelentette: ahogyan a betolakodóktól első királyunk, sőt minden uralkodónk igyekezett megvédeni az országot, "úgy nekünk is feladatunk s célunk, hogy a betolakodókat távol tartsuk hazánktól, városunktól". A polgármester idézte az uralkodó fiához, Imre herceghez írt - mint mondta, gyakran rosszul magyarázott - intelmeit, amelyben arra buzdítja őt: azokat kell befogadni, akik erősítik az országot.

Kiss László esperes megáldja az új kenyeret Hévízen - Fotó: Péter Árpád

- Azokra azonban, akik úgy akarnak itt letelepedni, ide jönni, hogy akár erőszakos úton is a saját törvényeiket, szokásaikat akarják ránk erőltetni, István korában sem volt szükség, és a mi korunkban sincs - jelentette ki Papp Gábor, aki beszéde után, a kereszt felrajzolását követően, megszegte, majd apró katonákra vágta a Kiss László esperes által megszentelt és Péntekné Vizkelety Márta református lelkész által megáldott új kenyeret. S miközben a Nagyváthy néptáncegyüttes gazdag repertoárjából adott ízelítőt, a képviselő-testület tagjai kis kosárkákból kínálták a jelenlévőket.

Lentiben az ünnepi szentmisét követően a Templom téren került sor a városi ünnepségre, ahol Gubinecz Ákos népdalénekes műsora után Horváth László polgármester mondott ünnepi beszédet.

- Szent István király elvitathatatlan érdeme a magyar államiság, ezáltal lett történelmünk legnagyobb egyénisége és a magyar szentek legnagyobbika. Hazánk kiállta az évezredes megpróbáltatást itt, a Kárpát-medencében - mondta. - Az államalapító nemcsak döntéseket hozott, melyeket érvényre is juttatott, hanem egyéni példájával tanított is. Magáévá tette a keresztény életeszményt, első helyre téve a hitben való meggyőződést és ennek megőrzését. Számára magától értetődő volt az élet szentsége. Helyet biztosított az idegeneknek az országban, beengedte mindazokat, akik elfogadták törvényeit, normáit és hozzájárultak nemzetünk boldogulásához. Úgy hiszem, ez napjainkban is így kell, hogy legyen.

Lentiben a Kerka táncegyüttes műsora zárta az ünnepséget - Fotó: Kósa R.

Hozzátette, az elmúlt években is számos náció képviselői érkeztek és telepedtek le a városban, akik bekapcsolódtak a település életébe, elősegítve, hogy Lenti még szebb, élhetőbb várossá váljon.

Az ünnepi beszédet követően Köbli Tamás plébános megszentelte, Horváth László pedig megszegte az új kenyeret, melyet a Szent Mihály Cserkészcsapat közreműködésével osztottak ki a megjelentek közt. A rendezvény a Kerka táncegyüttes műsorával zárult.

Letenyén az ünnepség a kastélyparkban, a letenyei platánnál vette kezdetét. Ünnepi beszédet mondott Farkas Szilárd polgármester és Vitályos Eszter uniós fejlesztésekért felelős államtitkár. A városvezető többek között szólt arról, ezer esztendővel ezelőtt eleink keresztény és független magyar államot teremtettek. Keresztényt, mert érezték, csak a hitnek van teremtő ereje, és mert tudták, a keresztény Európa talajába csak keresztény állam tud meggyökerezni. Vitályos Eszter arról is szólt: Szent István művét az elmúlt századok alatt sokan akarták elpusztítani, de ez sosem sikerült. Ma ismét Európa védője, a kereszténység bástyája Magyarország. "Mert mi, magyarok soha nem adjuk fel a harcot azért, amiben hiszünk, amiért oly sok elődünk ontotta vérét. Ezer év sikere, értéke áll mögöttünk és segít minket ebben a küzdelemben. Augusztus 20-án azt a Magyarországot ünnepeljük, amely nem ajándékba kapta létét, mert azért mindig meg kellett küzdenie. S Magyarország ma azért létezhet, mert az előttünk álló nemzedékek mindig megvédték Szent István Magyarországát" - hangsúlyozta az államtitkár.

Vitályos Eszter államtitkár a letenyei ünnepségen - Fotó: Mirkó Imre

Az ünnepségen Mikó Károlyné nyugdíjas letenyei óvónő gyémánt diplomát vehetett át Farkas Szilárd polgármestertől, melyhez Bene Csaba, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke is gratulált. Az új kenyeret Farkas Károly letenyei plébános áldotta meg. A program végén átadták a Virágos Letenyéért városszépítő mozgalom díjait.